Ismét oktatási vonalon gerjedhet magyar–román etnikai konfliktus Erdélyben. A magukat román tanárok csoportjának nevező, névtelenségbe burkolózó kezdeményezők többek között azt állítják, több településen sérül a román gyerekek oktatáshoz való joga.
Magyar–szerb kétnyelvű óvodai csoport és magyar nyelvű általános iskolai első osztály is indulhat szeptembertől Belgrádban, ennek feltételei adottak, a részletekről még tárgyalni kell – hangsúlyozta a Magyar Szó című újvidéki napilapna
Európát tekintve Romániában a legkönnyebb megtanulni a helyi nyelvet – közölte a napokban az Express.co.uk hírportál. A brit médium többek között azzal magyarázza az elsőséget, hogy Romániában „csupán három hivatalos nyelvet beszélnek”.
Szilágysági tanítónő a bukaresti tanügyminisztérium közkedvelt romániai pedagógusokat bemutató kampányának első magyar méltatottja. Fazakas Mária az elismerésről, szerteágazó munkájáról, több nemzetiség békés együttéléséről is beszélt a Krónikának.
Az Udmurtföldről származó, Háromszéken élő Anasztázia Petrova családjában a magyar és az udmurt nyelv ugyanúgy él egymás mellett, mint a két népcsoport sok évszázaddal ezelőtt az Urál-hegység környékén.
Újra napirendre tűzték az Olaszországban élő románok közösségük nemzeti kisebbséggé nyilvánítását célzó kezdeményezésüket.
Európai uniós viszonylatban továbbra is jelentős Románia lemaradása az iskolázottság terén: a 2022-es népszámlálás részleges adatai szerint a lakosok 40,5 százaléka nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett el.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
BÚCSÚ A NAPILAPTÓL – Tizenhét éves krónikás pályafutásom egyik legszívszorítóbb emléke, amikor egy régi elbocsátáshullám közepette a lapterjesztő elénk állt, és azt mondta: jó-jó, de mi lesz azzal a vak bácsival, akinek felolvastuk az egész újságot?!