A romániai magyar közösség jogai és a magyar gazdaságfejlesztési program ügyében Bukarest továbbra is ugyanolyan hajthatatlan, mint eddig – ez az egyik legbiztosabb következtetés, amit a magyar a román államfő közötti tárgyalások kapcsán leszűrhetünk.
Az európai őshonos nemzeti közösségek témájában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn este többek között Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó részvételével Sepsiszentgyörgyön; előzőleg kisebb incidens tarkította a politikus koszorúzását.
Magyarország nem lesz abban a helyzetben, hogy támogassa Ukrajna európai integrációját, ha Kijev nem biztosítja az ottani kisebbség jogait – mondta Varga Judit hétfőn Madridban, az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciáján (COSAC).
Az Európai Parlamentben működő frakcióközi Kisebbségi Intergroup őszi első ülésén a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat képviselőit hallgatta meg a kisebbségi jogok helyzetéről Romániában.
A román jogszabályok szerinti, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magas, veszélyezteti a nyelvi charta teljes körű végrehajtását – közölte az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestülete.
Az ukrán parlament által a kisebbségi törvényhez benyújtott, első olvasatban elfogadott módosító javaslatok nem állítják vissza az ukrajnai nemzeti kisebbségek korábbi jogait – állapítja meg közös nyilatkozatában két kárpátaljai magyar szervezet.
„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – hangsúlyozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.
A nemzeti kisebbségi jogok csak közösségben tudnak kiteljesedni, a közösségi identitás megélése nem szegregáció – szögezte le közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a strasbourgi kisebbségügyi jelentésére reagálva.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a munkácsi II. Rákóczi Ferenc magyar középiskola tanévnyitóján az intézmény vezetői nem engedélyezték a magyar jelképek használatát.
Szilárd jogi és politikai keretek védik a romániai nemzeti kisebbségek jogait, azonban bizonytalan a kisebbségi nyelvhasználati jogok jövője Romániában.
A nemzeti szimbólumok használatát és a magyar nemzeti himnusz eléneklését is megtiltotta a tanintézet új ukrán vezetősége a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola idei tanévnyitóján; Potápi Árpád János elfogadhatatlannak nevezte a történteket.
A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el– erről a célkitűzésről számolt be Novák Katalin magyar köztársasági elnök, miután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.
A román kormány addig fogja segíteni Ukrajnát, amíg szükséges, Ukrajna győzelméig és területi integritásának helyreállításáig, majd az ország újjáépítésének folyamatában is – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy a munkácsi magyar iskola élére ukrán nemzetiségű, a magyar közösséghez nem kötődő igazgatót nevezett ki a Munkácsi Városi Tanács.
Közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénymódosító javaslatot, amelynek a napokban megtartották a társadalmi vitáját.
Szili Katalin szerint „óriási lejtőre” került Ukrajnában a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – ügye, pedig a háború nem jogosítja fel Ukrajnát a jogszűkítésre.
Romániában a lakosság több mint 13 százalékának (2 millió 485 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét – derült ki a tavalyi népszámlálás pénteken közzétett végeredményéből.
Az érettségi negyedik napján, a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi vizsgáján 99 százalékos volt a részvétel – tájékoztatott a tanügyminisztérium.