Bár a román fél bejelentése szerint a két állam között megállapodás született arról, hogy mostantól az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, és nem a moldáv, más a helyzet a valóságban.
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Románia számol az ukrajnai románok elvesztésével, mivel inkább Moldovát bekebelezve tenne szert regionális hatalmi státusra, ebbe a koncepcióba pedig az ukrajnai román közösség nem fér bele – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János.
Sikerült kompromisszumos megoldást találni Ukrajnával az országban élő románok jogait illetően – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A bukaresti vezetés részéről elszalasztott lehetőség volt a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti szerdai budapesti találkozó a magyar–román kapcsolatok javítására – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt.
A romániai magyar közösség jogai és a magyar gazdaságfejlesztési program ügyében Bukarest továbbra is ugyanolyan hajthatatlan, mint eddig – ez az egyik legbiztosabb következtetés, amit a magyar a román államfő közötti tárgyalások kapcsán leszűrhetünk.
Az európai őshonos nemzeti közösségek témájában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn este többek között Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó részvételével Sepsiszentgyörgyön; előzőleg kisebb incidens tarkította a politikus koszorúzását.
Magyarország nem lesz abban a helyzetben, hogy támogassa Ukrajna európai integrációját, ha Kijev nem biztosítja az ottani kisebbség jogait – mondta Varga Judit hétfőn Madridban, az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciáján (COSAC).
Az Európai Parlamentben működő frakcióközi Kisebbségi Intergroup őszi első ülésén a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat képviselőit hallgatta meg a kisebbségi jogok helyzetéről Romániában.
A román jogszabályok szerinti, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magas, veszélyezteti a nyelvi charta teljes körű végrehajtását – közölte az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestülete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament által a kisebbségi törvényhez benyújtott, első olvasatban elfogadott módosító javaslatok nem állítják vissza az ukrajnai nemzeti kisebbségek korábbi jogait – állapítja meg közös nyilatkozatában két kárpátaljai magyar szervezet.
„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – hangsúlyozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.
A nemzeti kisebbségi jogok csak közösségben tudnak kiteljesedni, a közösségi identitás megélése nem szegregáció – szögezte le közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a strasbourgi kisebbségügyi jelentésére reagálva.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a munkácsi II. Rákóczi Ferenc magyar középiskola tanévnyitóján az intézmény vezetői nem engedélyezték a magyar jelképek használatát.
Szilárd jogi és politikai keretek védik a romániai nemzeti kisebbségek jogait, azonban bizonytalan a kisebbségi nyelvhasználati jogok jövője Romániában.
A nemzeti szimbólumok használatát és a magyar nemzeti himnusz eléneklését is megtiltotta a tanintézet új ukrán vezetősége a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola idei tanévnyitóján; Potápi Árpád János elfogadhatatlannak nevezte a történteket.
A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el– erről a célkitűzésről számolt be Novák Katalin magyar köztársasági elnök, miután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.
Látogatottsági adatok