Névtelen „román tanárok” levele szít etnikai feszültséget a Szilágyságban, feljelentést tesz a magyar polgármester

Névtelen „román tanárok” levele szít etnikai feszültséget a Szilágyságban, feljelentést tesz a magyar polgármester

Többszörös célpont. A legújabb, román állami támogatásból épített krasznai óvoda a tavaly szeptemberi átadáskor – azóta Dan Tanasă leszedette a magyar feliratot

Fotó: Kraszna/Facebook

Ismét oktatási vonalon gerjedhet magyar–román etnikai konfliktus Erdélyben. A magukat román tanárok csoportjának nevező, névtelenségbe burkolózó kezdeményezők egy román nyelvű helyi lapban közölt levelükben többek között azt állítják: a Szilágyság több, magyarlakta településén sérül a román gyerekek oktatáshoz való joga, a magyar nyelvű oktatás fenntartása a román kárára történik. Az egyik érintett nagyközség, Kraszna polgármestere, Kovács István a Krónikával közölte: feljelenti az írást közlő lapot gyűlöletszítás miatt. Faluvégi Ervin Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak kijelentette: az állítások, vádak túlnyomó többsége valótlan, a levélben ferdítenek, kiforgatják a realitást.

Páva Adorján

2023. január 31., 18:402023. január 31., 18:40

Értetlenül állnak a szilágysági magyarság képviselői egy helyi lapban közölt panaszlevél előtt, melyben nevüket ellhallgatni kívánó „román tanárok” azt állítják: számos, magyar többségű településen sérül a román gyerekek oktatáshoz való joga a megyében.

A titokzatos kezdeményezők odáig mennek, hogy kijelentik: a magyar nyelvű oktatás fenntartása a román oktatás kárára történik.

A Graiul Sălajului című lapban múlt héten közölt levél írói többek között nehezményezik, hogy a Szilágy megyei Krasznán „a három bölcsődei csoportban” 28 magyar kicsit fogadtak be, miközben a román szülőknek azt üzenték: gyermekeik számára nincsen hely, a dadák amúgy is „csak magyarul beszélnek”, így nem értenék őket.

„Az óvodában – ugyanaz a mese” – közlik a panaszosok, majd azonnal meg is cáfolják saját állításukat, hiszen jelzik, hogy itt már működik román vonal. Ezzel viszont az a probléma, hogy 25 fős csoportba „zsúfoltak” gyerekeket minden korosztályból, akik pedig nem fértek be, azokat más községekbe „sétáltatják”. „Nincs több hely, közli szárazon Kraszna polgármesteri hivatala és a Csereyi-Goga (helyesen Cserey-Goga – szerk. megj.) középiskola. Ám ugyanezek az intézmények nem nyújtottak be semmiféle kérvényt a Szilágy megyei tanfelügyelőséghez újabb román tannyelvű csoport létrehozása érdekében” – olvasható a Graiulsalajului.ro portálon közzétett levélben.

A cikk szerint nevüket „egyelőre” elhallgató pedagógusok hozzáteszik: arra viszont van elég hely, hogy a magyar ovisok külön csoportokba járhassanak, miközben a krasznai és a – községhez tartozó – rátoni kicsik számára csupán összevont csoportokat biztosítanak, „amelyek az oktatási törvény által megengedett 20 főnél több gyerekkel működnek”.

A panaszosok szerint Kraszna „nem az egyetlen példa a gyerekek, és végső soron a román pedagógusok diszkriminációjára” a Szilágyságban.

Kémeren négy román gyerekről tudnak, ám a polgármesteri hivatal és az általános iskola „nem is gondolt arra”, hogy kérvényezze számukra egy óvodai csoport létrehozását, mondván: az iskola előtti oktatás nem kötelező. „Kiderül, kérik-e ettől az évtől, amikor már a középső csoport is kötelező a törvény szerint. És kiderül, hogy a tanfelügyelőség elfogadja-e egy négyfős román csoport beindítását, hiszen amikor román osztályokról van szó, levágnak, megszüntetnek a fejkvótarendszer miatt, viszont a magyar osztályok működését engedélyezik a minimális létszám alatt is” – áll a levélben.

A kezdeményezők példaként hozzák fel, hogy miközben Egregypósán (Alsóegregy község) és Ilondapatakon (Nagyilonda) összevont román elemi iskolás osztályok működnek több mint 30 gyerekkel, Szilágyballán (Oláhbaksa község) külön magyar osztályok lehetnek 7-9 kisiskolással. Halmosdon és Létkán az óvodában 30 fős román csoportokba járnak a gyerekek, miközben Lecsmér faluban (Márkaszék község) négy magyar gyermek számára létezik külön csoport, ráadásul állításuk szerint közülük csak egy jár oviba.

Idézet
Gyakorlatilag a Szilágy megyei tanfelügyelőség biztosítja, hogy a román állam magán típusú oktatást fizessen egy magyar gyerek számára, miközben több tucatnyi román gyereknek más településekre kell kényszerből ingáznia, hogy hozzáférhessen az oktatáshoz”

– olvasható a panaszlevélben. Ebben azt is jelzik: örvendenek, hogy a Szilágy megyei tanfelügyelőség figyel a kisebbségi jogokra, ám azt szeretnék, ha az egyes vidékeken kisebbségben lévő román gyermekeknek is hasonló jogaik lennének. „Örvendünk, hogy a romániai magyarok számára megteremtik a körülményeket és lehetőségeket, hogy anyanyelvükön tanuljanak a legeldugottabb helyeken is, de azt szeretnénk, hogy elismerjék ezt, és ne támadják minden adandó alkalommal a román államot.

Idézet
Vegyék számításba, hogy egy ilyen osztályuk fenntartása érdekében több román osztályt vonnak össze vagy szüntetnek meg, hátrányosan érintve diákokat és tanárokat”

– áll a „román tanárok csoportja” által írt, a Graiul Sălajuluihoz eljuttatott, a lap által múlt héten közölt levélben.

Galéria

Román gyerekek is örülhetnek az új óvodának

Fotó: Kraszna/Facebook

Feljelenti a lapot a krasznai polgármester

A levél, illetve a cikk természetesen az érintettek tudomására jutott, és természetesen sehol sem fogadták kitörő örömmel, sőt: Krasznán például olyannyira felháborodtak az írás tartalmán, hogy – amint Kovács István polgármester a Krónikával közölte – feljelentést tesznek az ügyben. „Hamis alapokra épül az újságcikk, vagy nem is tudom, minek nevezzem, hiszen magukat meg nem nevező román tanárok által írt levélnek a leközléséről van szó, anélkül, hogy az illető újság utánajárt volna egy kicsit a dolgoknak, hogy kiderítse: ebből most mi igaz, mi nem.

Idézet
De ha csak az volt a cél, hogy port kavarjanak, azt elérték. Sajnálatos, hogy gyűlöletre, fajgyűlölésre uszít a cikk. Itt, Krasznán, ahol magyar többség és román kisebbség él, egyáltalán nem tesz jót, nem használ nekünk ez a cikk”

– nyilatkozta lapunknak az RMDSZ színeiben polgármesterré választott református lelkész.

Az összesen mintegy 6400 lelket számláló, 65 százalékban magyarlakta nagyközség elöljárója sorolni kezdte a pontatlanságokat, mindjárt az elsővel és a legnagyobbal kezdve: a levél elején három bölcsődei csoportot emlegetnek a panaszosok,

miközben Krasznán nem is működik bölcsőde.

Mivel három normál programú, délig működő óvodai csoportjuk van, talán arra gondolhattak, de az emlegetett létszám sem stimmel. Felvetésünkre, miszerint egy ekkora félretájékoztatás arról tanúskodhat, hogy nem krasznaiak állnak a kezdeményezés mögött, Kovács István úgy fogalmazott, meglehet, de az is lehet, hogy éppen ezzel akarják ezt a látszatot kelteni az önmagában tekintve mintegy 4500 fős, 90 százalékban magyarok lakta településen.

Az elöljáró lapunknak felvázolta, hogy Krasznán három óvodai épület is áll. Jelenleg a két legújabb ingatlanban folyik oktatás, a legrégebbi felújítás alatt áll. A két új közül 2019-ben adták át a magyar állam támogatásával, a református egyház által épített óvodát, majd tavaly ősszel elkészült a bukaresti fejlesztési minisztérium finanszírozásával megvalósított épület is. Jelenleg a román csoport is a 2019-ben átadott épületben működik.

A legújabb megépítésére egy évvel később, 2020-ban bólintottak rá Bukarestben, miközben a község már 12-13 éve jelezte igényét egy új ingatlanra, mert már akkor nem fértek a gyerekek. Ezért nagyon örültek a magyar kormány óvodaépítési programjának,

amely révén akkoriban Partium egyik legnagyobb, hasonló jellegű új intézménye valósult meg, öt óvodai csoportnak biztosítva helyet, konyhával, étkezdével.

Aztán 2020-ban nekifogtak a helyi fejlesztések országos programján (PNDL) keresztül finanszírozott új épületnek, illetve egy másik programon keresztül támogatást nyertek a legrégebbi felújítására is. Emiatt az elmúlt másfél évben volt olyan időszak, amikor minden óvodai csoportot a reformátusok épületébe kellett zsúfolni (ezt egyébként az egyház átadta használatra az önkormányzatnak, illetve az iskolának). Egy hosszú programos magyar csoport ekkor például a hivatal egyik épületében kapott helyet.

Aztán tavaly szeptember átadták a román kormány által finanszírozott óvodaépületet, ám a felszereléséhez a „papíron” leszögezett gyereklétszám-normatíva szerint rendeltek összeget, kevesebb kicsit számolva, mint amennyi valójában van Krasznán. Ezért a nyolc óvodai csoportnak helyet adó épületben „ki kellett pótolni” a felszerelést, a beszerzés a közelmúltban fejeződött be. Emiatt – például a konyha-étkező hiányos bútorzata okán – jelenleg csak a három „déli”, normál programos csoport jár a legújabb oviba. Kovács István ezért gondolja, hogy a „bölcsőde” címszó alatt utóbbiakra gondolhatnak a levélírók. A többi, napközis csoport – köztük az egyetlen román csoport is – a reformátusoknál maradt, mert rájuk főzni kell, és ott ugye már a tanév elejétől teljes felszereltségű volt a konyha-ebédlő.

Galéria

Kovács István krasznai polgármester (archív felvétel)

Fotó: Rostás Szabolcs

Senki sem kért hivatalosan még egy román csoportot

Egyébként a polgármester azért is értetlenül áll a levél tartalma előtt, mert amióta ő hivatalban van – több mint két éve –, egyetlen román szülő sem fogalmazott meg irányában írásbeli vagy szóbeli kérést, hogy kéne még egy román óvodai csoport, mert az ő gyereke nem fér be.

Idézet
Minden románajkú, óvodaköteles gyerek bejutott a román csoportba. Valóban összevont csoportról van szó, mert nincs annyi román gyerek, hogy több legyen”

– szögezte le lapunknak Kraszna polgármestere. Aki arra is kitért, hogy egyes szakmai vélemények szerint az összevont csoport – tehát amelyben a legkisebbek együtt vannak a legnagyobbakkal – még a gyerekek előnyére is válhat fejlődés szempontjából, sok helyen nem is választják szét őket, még akkor sem, ha megtehetnék. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a jelenleg 25 fős román óvodai csoportba más községből érkező gyerekek is „befértek”.

A községben még Máronban is működik egy 12 fős román óvodai csoport, Rátonban 27-en, Krasznahosszúaszón pedig két román csoport: egy 19 fős vegyes, és egy 12 fős nagycsoport.

Egyébként a két új épület a jövőben teljes mértékben le tudja fedni az óvodaigényeket, ezért a jelenleg is felújítás alatt álló régi ingatlant valószínűleg majd az iskola előkészítősei használhatják. A magyar állam támogatásával megépült ingatlanban egyrészt a magyar törpecsoport kaphat helyet, illetve ott tervezik majd a bölcsőde beindítását is.

Idézet
Ilyen körülmények között lehetne akár még egy román csoportot is beindítani, ha lesz rá igény. Eddig mindig az volt a baj, hogy nincs hely, de eztán mindenkinek lesz, csak legyenek gyerekek”

– jelentette ki a lelkész-elöljáró. Aki örömmel tudatta, hogy Kraszna jól áll e tekintetben. A magyarság helyzetére kitérve, a református egyház adatait ismertetve közölte: háromezer lelkes közösségről van szó, amely az elmúlt évben „pluszban” zárt két személlyel, tehát nem történt a sok más településre jellemző fogyatkozás.

A község román lakosainak helyzetére, oktatására visszatérve Kovács István jelezte, szerinte náluk az a probléma, hogy sokan iskolába már nem Krasznára íratják gyereküket, hanem más településekre viszik őket. A magyar és román mellett roma közösségeket is felölelő községben az önkormányzat nemcsak krasznai, hanem egy mároni és egy hosszúaszói iskolaépület felújítására is pályázott, ezáltal biztosítva mindenki számára a megfelelő körülményeket a helyben maradáshoz, tanuláshoz.

korábban írtuk

Korszerű óvodát avattak a szilágysági Krasznán
Korszerű óvodát avattak a szilágysági Krasznán

Újonnan épült, napköziotthonnal ellátott óvodát avattak fel szombaton a Szilágy megyei Krasznán, a létesítményben mintegy kétszáz gyermek kezdi az új tanévet szeptember 5-én.

Fájó pontok és kiállások

A Graiulsalajului.ro portálon közzétett levél tartalmára visszatérve a krasznai polgármester közölte, a múltban volt arra példa Krasznán is, hogy két-három gyerekkel működött román csoport, ilyen szempontból is érthetetlen, miért kérdőjelezik meg a minimális létszám alatti magyar csoportok létjogosultságát. Kovács István azt is felidézte, hogy amikor annak idején a krasznai középiskola élére román igazgató került, felszámolta a magyar vonalon alkalmazott úgynevezett step by step alternatív oktatási formát, aminek következtében öt tanítónéni utcára került.

„Akkor különösebb összefogás nem történt érdekükben” – idézte fel „fájó pontként” a történteket. Ugyanakkor jelezte: amikor a főtanfelügyelőség – amelynek román vezetője van – két évvel ezelőtt megszüntetett egy kilencedikes krasznai román osztályt gyereklétszámhiány miatt, akkor mindegyik magyar pedagógus aláírta a tiltakozó petíciót, kiálltak a román oktatás mellett.

korábban írtuk

Templomi szószékről a krasznai községházára: közigazgatási szolgálatra vállalkozott Kovács István lelkész
Templomi szószékről a krasznai községházára: közigazgatási szolgálatra vállalkozott Kovács István lelkész

Polgármesteri öltönyre cserélte a papi palástot Kovács István, Kraszna református lelkésze, akit elsöprő többséggel választottak a több mint hatezer lakosú szilágysági nagyközség élére a szeptemberi helyhatósági választáson. 

Politikai hátszél?

Kovács István szerint természetesen nem lehet kizárni a politikai hátszelet sem a panaszlevél mögött, egyik-másik párt „kampányba kezdett” a megyében. Furcsállta például, hogy a közelmúltban megkereste őt Alin Prunean, a Mentsétek meg Romániát Szövetség parlamenti képviselője, két hete megyei USR-gyűlés is volt náluk.

Idézet
Az AUR pedig egyfolytában kampányban van, az utóbbi időben mi is célpont lettünk”

– tájékoztatta a Krónikát a polgármester. Kifejtette: a legújabb óvoda oldalsó homlokzatára eredetileg csak román feliratot terveztek, ezért utólag magyar feliratot is elhelyeztek, de csak felül volt hely. Ezt persze rövid időn belül kiszúrta Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) feljelentéseiről elhíresült képviselője, akinek feljelentése nyomán eltávolították a magyar feliratot – most csak a helye látszik az így elcsúfított falon.

A krasznai polgármester jelezte, az elmúlt fél évben megsokasodtak a feljelentések: nemrég a bukaresti tanügyminisztérium képviselői szegregációs vádak miatt szálltak ki, miután új helyre költöztették a román 1–4. osztályosokat. Büntetést nem kaptak, csak azt javasolták, hogy vegyesen kerüljenek gyerekek oda, ahol régebben magyar step by step osztályok működtek. Ezt követte az óvodai feliratos feljelentés, amelyet egy másik, Dan Tanasă neve által „fémjelzett” felszólítás követett, mégpedig a polgármesteri hivatal falán most is olvasható Községháza felirat miatt.

Galéria

A magyar kormány támogatásával, a református egyház által megépíttetett óvoda, amelyet 2019-ben adtak át Krasznán

Fotó: Rostás Szabolcs

Főtanfelügyelő-helyettes: az állítások nagy része valótlan

Mivel a levélben több települést is megneveznek, megkerestük a Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettest is az ügyben. Faluvégi Ervin a Krónikának kifejtette, súlyos vádakat fogalmaznak meg a levélben, de az állítások nagy része valótlan. Az oktatási szakember a Krasznát érintő „panaszokkal” kapcsolatban elsőként – a polgármesterhez hasonlóan – szintén a bölcsődei csoportok ügyét emelte ki, emlékeztetve: a községben nincs is bölcsőde. Másrészt az óvodai csoportokat illetően a törvény azt mondja, hogy – a lehetőségekhez mérten – a három évet betöltött gyerekeket fel kell venni. Érkeztek kérvények, és

ahány román gyerek felvételét kérvényezték, azt mind felvették. Akit visszautasítottak, az olyan gyerek volt, aki nem Kraszna községből való volt.

„Minden községben van óvoda, tehát ő nem haza akart menni” – vázolta a szakember.

Volt még a másik kategória, olyan gyerek, aki csak jövő év áprilisában tölti be a három évet. A törvény azt mondja, azt kell felvenni, aki január elsejéig betölti a három évet. Lehet kisebbeket is felvenni, de csak ha van hely. Volt olyan gyerek, aki január folyamán töltötte be a három évet, az ő számára külön kérvényezték a felvételt a tanfelügyelőségen, és elfogadták a helyszámnövelést.

A főtanfelügyelő-helyettes jelezte: hazugság, hogy más falvakba kell menjenek a gyerekek – csak annak kellett, aki eleve más faluból való. Megismételte: Krasznán nincs olyan óvodaköteles román gyerek, aki ne lett volna felvéve.

Faluvégi Ervin szintén megemlítette, hogy a nyáron feljelentették a krasznai iskolát, és szeptemberben a bukaresti minisztérium képviselői a főtanfelügyelő kíséretében kiszálltak a helyszínre, „mert szegregálják a románokat”. Közben csupán annyi történt, hogy a hosszú programosokat olyan épületbe helyezték, ahol biztosítottak az étkeztetéshez szükséges feltételek. Ebben a bukaresti küldöttség sem talált kivetnivalót, megállapíthatták, hogy hiába rendelték ki őket.

Idézet
Akkor is névtelen feljelentés érkezett Bukarestbe. Kérdem én: milyen ember az, aki nem vállalja fel a véleményét, csak egyszerűen »román tanárok csoportjának« nevezi magát? Elbújnak, és a kollégákat, akik egyenes, becsületes emberek, azokat is bemocskolják”

– nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő-helyettes, hozzátéve: nem tudja, kik állhatnak a levél mögött.

Galéria

Krasznai látkép

Fotó: Rostás Szabolcs

A román polgármester harcolt a magyar csoportért

A szilágysági szakember a lecsméri óvoda esetével folytatta a „panaszok” elemzését. A törvény szerint ha van négy gyerek egy településen, működtetni kell az óvodát. A főtanfelügyelő javasolta Márkaszék község polgármesterének, ne fűtsenek egy épületet csak ezért Lecsméren, ne tartsanak fenn egy óvónői és egy fél takarítónői állást, mert sok pénzbe kerül. Inkább a hivatal biztosítson egy buszt nekik, és átvihetik őket egy szomszédos faluba, például Zoványba, ahol magyar tannyelvű óvoda működik (a községben máshol nincs magyar gyerek, tehát községen belül nem megoldható).

Azonban végül a román polgármester nem vállalta be a helyi szinten népszerűtlen döntést, és ő maga harcolt a lecsméri magyar óvoda megmaradásáért.

Egyébként a négy gyerek közül egy magyar, három pedig magyar anyanyelvű roma; a tanfelügyelőség nemrég ellenőrzést tartott az óvodában, és mind a négy gyerek jelen volt, részt vett az éppen zajló aktivitáson.

Nem mindegy, hogy a valóságban hány gyerek jár oviba

A „zsúfolt” csoportokra kitérve a főtanfelügyelő-helyettes jelezte, több olyan román, de magyar óvodai közösségről is tudnak, ahol „papíron” 20-25-28 fős a gyereklétszám, viszont közülük a valóságban csak mondjuk tízen járnak a foglalkozásokra. Ezért a tanfelügyelőség a valós helyzet ismeretében igyekszik arról dönteni, hol van tényleg szükség még egy csoportra, még egy óvónőre.

„Az én szülőfalumban 32 gyerek ellenére nem hagytuk jóvá a második magyar csoport létrehozását, pedig a törvény szerint 26 fölött már kellene.

Idézet
De konkrétan ismerem a helyzetet, ki is mentünk, leellenőriztük, hány gyerek jár óvodába: 10-12, maximum 14. Hát akkor miért hagyjunk jóvá még egy óvónénit?”

– tette fel a kérdést a szakember. Aki szerint román csoportok esetében is így jár el a főtanfelügyelő: amint bebizonyítják, hogy valóban több mint 20 gyerek jár rendszeresen egy-egy csoportba, akkor nyitottak új csoport létrehozására.

Idézet
A panaszlevél állításainak nagy része cáfolható, mert nem dokumentáltak, vagy a realitást kiforgatva mutatják be a helyzetet. A vádak többsége valótlan vagy tendenciózusan van megfogalmazva, ferdítenek”

– összegzett Faluvégi Ervin. Aki arra is felhívta a figyelmet: volt, van rá példa, hogy egy új magyar csoport létrehozása ütközik ugyanilyen nehézségekbe, de persze erre már nem térnek ki a panaszosok.

Kraszna kapcsán az illetékes még arra is kitért, hogy tudomása szerint nem érkezett hozzájuk hivatalos igény egy új román óvodai csoport létrehozására, viszont az biztos, hogy a helyi középiskola két „fél” kilencedikes, román tannyelvű szakképző osztály beindítását kérvényezte, ehelyett két egészet engedélyezett a tanfelügyelőség. „Tehát kaptak pluszban egy osztályt” – érzékeltette a román nyelvű oktatás „elnyomásáról” szóló vádak hamisságát Faluvégi Ervin.

korábban írtuk

Kelemen Hunor a Krónikának: szó sincs szegregációról, nem központilag irányítottak a magyar oktatást érő támadások
Kelemen Hunor a Krónikának: szó sincs szegregációról, nem központilag irányítottak a magyar oktatást érő támadások

Kelemen Hunor szerint elfogadhatatlanok a bánffyhunyadi, illetve a nagyváradi oktatási botrányban megfogalmazott szegregációs vádak.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 06., hétfő

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik

A 2020. óta Szilágy, Maros és főként Szatmár megyében megszervezett eddigi hét, Picnic in the Vineyard nevet viselő borpiknik idei első kiadására Avasújvárosban kerül sor május 11-én 11 órától.

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik
2024. május 06., hétfő

A határ a csillagos ég a kolozsvári lakásáraknál, egyes negyedekben már meghaladta a 3000 eurót négyzetméterenként

Lassan eléri a 2600 eurós átlagárat a kolozsvári lakások négyzetmétere, a Compariimobiliare.ro statisztikája szerint idén áprilisban 2594 euróba került egy négyzetméter, ami 28 euróval volt már több, mint februárban.

A határ a csillagos ég a kolozsvári lakásáraknál, egyes negyedekben már meghaladta a 3000 eurót négyzetméterenként
2024. május 06., hétfő

Egy medvét kilőttek, egy bocsot pedig végleg elaltattak Hargita megyében

Többször támadt lövétei jószágokra az a medve, amelyet hétfőn hajnalban már nem is tudtak elkergetni a hatóságok, így kénytelenek voltak kiadni a kilövéshez szükséges parancsot. Felsősófalván egy súlyosan sérült bocsot kellett elaltatni.

Egy medvét kilőttek, egy bocsot pedig végleg elaltattak Hargita megyében
2024. május 06., hétfő

Szikláról mentették le a határon átszökött ukrán férfiakat a máramarosi hegyimentők

Az ukrán–román határon a Máramarosi-havasokban átszökött két ukrán állampolgárt keresnek hétfőn a hegyimentők és a határrendészek.

Szikláról mentették le a határon átszökött ukrán férfiakat a máramarosi hegyimentők
2024. május 06., hétfő

„Újuljatok meg!” mottóval szervezik meg az idei csíksomlyói pünkösdi búcsút, amelynek a programját is bejelentették

„Újuljatok meg!” – ezzel a mottóval szervezik meg idén a csíksomlyói pünkösdi búcsút, amelynek programját a hétvégén közölték a szervezők.

„Újuljatok meg!” mottóval szervezik meg az idei csíksomlyói pünkösdi búcsút, amelynek a programját is bejelentették
2024. május 06., hétfő

Már csak a bányamúzeum idézi fel az aranybányászatot Verespatakon

Naponta több tíz turistát vonz a verespataki Bányászati Múzeum. A múzeum működtetője, Valentin Rus bányamérnök a Krónikának elmondta: nagy hibának tartja a romániai bányászat felszámolását.

Már csak a bányamúzeum idézi fel az aranybányászatot Verespatakon
2024. május 05., vasárnap

FRISSÍTVE – Garázsok gyulladtak ki egy csíkszéki településen, a lángokat sikerült megfékezni

Kigyulladt több garázs Csíkszentmártonban vasárnap, a tűzoltók a lángok elterjedésének megakadályozásán dolgoznak – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

FRISSÍTVE – Garázsok gyulladtak ki egy csíkszéki településen, a lángokat sikerült megfékezni
2024. május 05., vasárnap

Egy égve hagyott gyertya miatt éghetett le egy Fehér megyei fatemplom

Leégett egy fatemplom a Fehér megyei Havasgáld községhez tartozó Ghioncani faluban vasárnapra virradóan. A tűz oka feltehetően egy égve hagyott gyertya volt.

Egy égve hagyott gyertya miatt éghetett le egy Fehér megyei fatemplom
2024. május 05., vasárnap

Meghalt egy autós, miután nem vette figyelembe a tilos jelzést a vasúti átjárónál

Meghalt egy furgon sofőrje vasárnap reggel, miután elütötte egy vonat a 14-es főúton, a vasúti átjárónál, mert figyelmen kívül hagyta a jelzőlámpa tilos jelzését – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.

Meghalt egy autós, miután nem vette figyelembe a tilos jelzést a vasúti átjárónál
2024. május 05., vasárnap

Miután öt helyen is elutasították, Kolozsvárról Suceavára kellett szállítani egy stroke-os beteget

Egy 47 éves, akut iszkémiás stroke-ot elszenvedett beteget szombaton SMURD-helikopterrel szállítottak a kolozsvári megyei sürgősségi kórházból Suceavába, hogy eltávolítsák a vérrögöt az érintett agyi érből.

Miután öt helyen is elutasították, Kolozsvárról Suceavára kellett szállítani egy stroke-os beteget