Névtelen „román tanárok” levele szít etnikai feszültséget a Szilágyságban, feljelentést tesz a magyar polgármester

Névtelen „román tanárok” levele szít etnikai feszültséget a Szilágyságban, feljelentést tesz a magyar polgármester

Többszörös célpont. A legújabb, román állami támogatásból épített krasznai óvoda a tavaly szeptemberi átadáskor – azóta Dan Tanasă leszedette a magyar feliratot

Fotó: Kraszna/Facebook

Ismét oktatási vonalon gerjedhet magyar–román etnikai konfliktus Erdélyben. A magukat román tanárok csoportjának nevező, névtelenségbe burkolózó kezdeményezők egy román nyelvű helyi lapban közölt levelükben többek között azt állítják: a Szilágyság több, magyarlakta településén sérül a román gyerekek oktatáshoz való joga, a magyar nyelvű oktatás fenntartása a román kárára történik. Az egyik érintett nagyközség, Kraszna polgármestere, Kovács István a Krónikával közölte: feljelenti az írást közlő lapot gyűlöletszítás miatt. Faluvégi Ervin Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak kijelentette: az állítások, vádak túlnyomó többsége valótlan, a levélben ferdítenek, kiforgatják a realitást.

Páva Adorján

2023. január 31., 18:402023. január 31., 18:40

Értetlenül állnak a szilágysági magyarság képviselői egy helyi lapban közölt panaszlevél előtt, melyben nevüket ellhallgatni kívánó „román tanárok” azt állítják: számos, magyar többségű településen sérül a román gyerekek oktatáshoz való joga a megyében.

A titokzatos kezdeményezők odáig mennek, hogy kijelentik: a magyar nyelvű oktatás fenntartása a román oktatás kárára történik.

A Graiul Sălajului című lapban múlt héten közölt levél írói többek között nehezményezik, hogy a Szilágy megyei Krasznán „a három bölcsődei csoportban” 28 magyar kicsit fogadtak be, miközben a román szülőknek azt üzenték: gyermekeik számára nincsen hely, a dadák amúgy is „csak magyarul beszélnek”, így nem értenék őket.

„Az óvodában – ugyanaz a mese” – közlik a panaszosok, majd azonnal meg is cáfolják saját állításukat, hiszen jelzik, hogy itt már működik román vonal. Ezzel viszont az a probléma, hogy 25 fős csoportba „zsúfoltak” gyerekeket minden korosztályból, akik pedig nem fértek be, azokat más községekbe „sétáltatják”. „Nincs több hely, közli szárazon Kraszna polgármesteri hivatala és a Csereyi-Goga (helyesen Cserey-Goga – szerk. megj.) középiskola. Ám ugyanezek az intézmények nem nyújtottak be semmiféle kérvényt a Szilágy megyei tanfelügyelőséghez újabb román tannyelvű csoport létrehozása érdekében” – olvasható a Graiulsalajului.ro portálon közzétett levélben.

A cikk szerint nevüket „egyelőre” elhallgató pedagógusok hozzáteszik: arra viszont van elég hely, hogy a magyar ovisok külön csoportokba járhassanak, miközben a krasznai és a – községhez tartozó – rátoni kicsik számára csupán összevont csoportokat biztosítanak, „amelyek az oktatási törvény által megengedett 20 főnél több gyerekkel működnek”.

A panaszosok szerint Kraszna „nem az egyetlen példa a gyerekek, és végső soron a román pedagógusok diszkriminációjára” a Szilágyságban.

Kémeren négy román gyerekről tudnak, ám a polgármesteri hivatal és az általános iskola „nem is gondolt arra”, hogy kérvényezze számukra egy óvodai csoport létrehozását, mondván: az iskola előtti oktatás nem kötelező. „Kiderül, kérik-e ettől az évtől, amikor már a középső csoport is kötelező a törvény szerint. És kiderül, hogy a tanfelügyelőség elfogadja-e egy négyfős román csoport beindítását, hiszen amikor román osztályokról van szó, levágnak, megszüntetnek a fejkvótarendszer miatt, viszont a magyar osztályok működését engedélyezik a minimális létszám alatt is” – áll a levélben.

A kezdeményezők példaként hozzák fel, hogy miközben Egregypósán (Alsóegregy község) és Ilondapatakon (Nagyilonda) összevont román elemi iskolás osztályok működnek több mint 30 gyerekkel, Szilágyballán (Oláhbaksa község) külön magyar osztályok lehetnek 7-9 kisiskolással. Halmosdon és Létkán az óvodában 30 fős román csoportokba járnak a gyerekek, miközben Lecsmér faluban (Márkaszék község) négy magyar gyermek számára létezik külön csoport, ráadásul állításuk szerint közülük csak egy jár oviba.

Idézet
Gyakorlatilag a Szilágy megyei tanfelügyelőség biztosítja, hogy a román állam magán típusú oktatást fizessen egy magyar gyerek számára, miközben több tucatnyi román gyereknek más településekre kell kényszerből ingáznia, hogy hozzáférhessen az oktatáshoz”

– olvasható a panaszlevélben. Ebben azt is jelzik: örvendenek, hogy a Szilágy megyei tanfelügyelőség figyel a kisebbségi jogokra, ám azt szeretnék, ha az egyes vidékeken kisebbségben lévő román gyermekeknek is hasonló jogaik lennének. „Örvendünk, hogy a romániai magyarok számára megteremtik a körülményeket és lehetőségeket, hogy anyanyelvükön tanuljanak a legeldugottabb helyeken is, de azt szeretnénk, hogy elismerjék ezt, és ne támadják minden adandó alkalommal a román államot.

Idézet
Vegyék számításba, hogy egy ilyen osztályuk fenntartása érdekében több román osztályt vonnak össze vagy szüntetnek meg, hátrányosan érintve diákokat és tanárokat”

– áll a „román tanárok csoportja” által írt, a Graiul Sălajuluihoz eljuttatott, a lap által múlt héten közölt levélben.

Galéria

Román gyerekek is örülhetnek az új óvodának

Fotó: Kraszna/Facebook

Feljelenti a lapot a krasznai polgármester

A levél, illetve a cikk természetesen az érintettek tudomására jutott, és természetesen sehol sem fogadták kitörő örömmel, sőt: Krasznán például olyannyira felháborodtak az írás tartalmán, hogy – amint Kovács István polgármester a Krónikával közölte – feljelentést tesznek az ügyben. „Hamis alapokra épül az újságcikk, vagy nem is tudom, minek nevezzem, hiszen magukat meg nem nevező román tanárok által írt levélnek a leközléséről van szó, anélkül, hogy az illető újság utánajárt volna egy kicsit a dolgoknak, hogy kiderítse: ebből most mi igaz, mi nem.

Idézet
De ha csak az volt a cél, hogy port kavarjanak, azt elérték. Sajnálatos, hogy gyűlöletre, fajgyűlölésre uszít a cikk. Itt, Krasznán, ahol magyar többség és román kisebbség él, egyáltalán nem tesz jót, nem használ nekünk ez a cikk”

– nyilatkozta lapunknak az RMDSZ színeiben polgármesterré választott református lelkész.

Az összesen mintegy 6400 lelket számláló, 65 százalékban magyarlakta nagyközség elöljárója sorolni kezdte a pontatlanságokat, mindjárt az elsővel és a legnagyobbal kezdve: a levél elején három bölcsődei csoportot emlegetnek a panaszosok,

miközben Krasznán nem is működik bölcsőde.

Mivel három normál programú, délig működő óvodai csoportjuk van, talán arra gondolhattak, de az emlegetett létszám sem stimmel. Felvetésünkre, miszerint egy ekkora félretájékoztatás arról tanúskodhat, hogy nem krasznaiak állnak a kezdeményezés mögött, Kovács István úgy fogalmazott, meglehet, de az is lehet, hogy éppen ezzel akarják ezt a látszatot kelteni az önmagában tekintve mintegy 4500 fős, 90 százalékban magyarok lakta településen.

Az elöljáró lapunknak felvázolta, hogy Krasznán három óvodai épület is áll. Jelenleg a két legújabb ingatlanban folyik oktatás, a legrégebbi felújítás alatt áll. A két új közül 2019-ben adták át a magyar állam támogatásával, a református egyház által épített óvodát, majd tavaly ősszel elkészült a bukaresti fejlesztési minisztérium finanszírozásával megvalósított épület is. Jelenleg a román csoport is a 2019-ben átadott épületben működik.

A legújabb megépítésére egy évvel később, 2020-ban bólintottak rá Bukarestben, miközben a község már 12-13 éve jelezte igényét egy új ingatlanra, mert már akkor nem fértek a gyerekek. Ezért nagyon örültek a magyar kormány óvodaépítési programjának,

amely révén akkoriban Partium egyik legnagyobb, hasonló jellegű új intézménye valósult meg, öt óvodai csoportnak biztosítva helyet, konyhával, étkezdével.

Aztán 2020-ban nekifogtak a helyi fejlesztések országos programján (PNDL) keresztül finanszírozott új épületnek, illetve egy másik programon keresztül támogatást nyertek a legrégebbi felújítására is. Emiatt az elmúlt másfél évben volt olyan időszak, amikor minden óvodai csoportot a reformátusok épületébe kellett zsúfolni (ezt egyébként az egyház átadta használatra az önkormányzatnak, illetve az iskolának). Egy hosszú programos magyar csoport ekkor például a hivatal egyik épületében kapott helyet.

Aztán tavaly szeptember átadták a román kormány által finanszírozott óvodaépületet, ám a felszereléséhez a „papíron” leszögezett gyereklétszám-normatíva szerint rendeltek összeget, kevesebb kicsit számolva, mint amennyi valójában van Krasznán. Ezért a nyolc óvodai csoportnak helyet adó épületben „ki kellett pótolni” a felszerelést, a beszerzés a közelmúltban fejeződött be. Emiatt – például a konyha-étkező hiányos bútorzata okán – jelenleg csak a három „déli”, normál programos csoport jár a legújabb oviba. Kovács István ezért gondolja, hogy a „bölcsőde” címszó alatt utóbbiakra gondolhatnak a levélírók. A többi, napközis csoport – köztük az egyetlen román csoport is – a reformátusoknál maradt, mert rájuk főzni kell, és ott ugye már a tanév elejétől teljes felszereltségű volt a konyha-ebédlő.

Galéria

Kovács István krasznai polgármester (archív felvétel)

Fotó: Rostás Szabolcs

Senki sem kért hivatalosan még egy román csoportot

Egyébként a polgármester azért is értetlenül áll a levél tartalma előtt, mert amióta ő hivatalban van – több mint két éve –, egyetlen román szülő sem fogalmazott meg irányában írásbeli vagy szóbeli kérést, hogy kéne még egy román óvodai csoport, mert az ő gyereke nem fér be.

Idézet
Minden románajkú, óvodaköteles gyerek bejutott a román csoportba. Valóban összevont csoportról van szó, mert nincs annyi román gyerek, hogy több legyen”

– szögezte le lapunknak Kraszna polgármestere. Aki arra is kitért, hogy egyes szakmai vélemények szerint az összevont csoport – tehát amelyben a legkisebbek együtt vannak a legnagyobbakkal – még a gyerekek előnyére is válhat fejlődés szempontjából, sok helyen nem is választják szét őket, még akkor sem, ha megtehetnék. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a jelenleg 25 fős román óvodai csoportba más községből érkező gyerekek is „befértek”.

A községben még Máronban is működik egy 12 fős román óvodai csoport, Rátonban 27-en, Krasznahosszúaszón pedig két román csoport: egy 19 fős vegyes, és egy 12 fős nagycsoport.

Egyébként a két új épület a jövőben teljes mértékben le tudja fedni az óvodaigényeket, ezért a jelenleg is felújítás alatt álló régi ingatlant valószínűleg majd az iskola előkészítősei használhatják. A magyar állam támogatásával megépült ingatlanban egyrészt a magyar törpecsoport kaphat helyet, illetve ott tervezik majd a bölcsőde beindítását is.

Idézet
Ilyen körülmények között lehetne akár még egy román csoportot is beindítani, ha lesz rá igény. Eddig mindig az volt a baj, hogy nincs hely, de eztán mindenkinek lesz, csak legyenek gyerekek”

– jelentette ki a lelkész-elöljáró. Aki örömmel tudatta, hogy Kraszna jól áll e tekintetben. A magyarság helyzetére kitérve, a református egyház adatait ismertetve közölte: háromezer lelkes közösségről van szó, amely az elmúlt évben „pluszban” zárt két személlyel, tehát nem történt a sok más településre jellemző fogyatkozás.

A község román lakosainak helyzetére, oktatására visszatérve Kovács István jelezte, szerinte náluk az a probléma, hogy sokan iskolába már nem Krasznára íratják gyereküket, hanem más településekre viszik őket. A magyar és román mellett roma közösségeket is felölelő községben az önkormányzat nemcsak krasznai, hanem egy mároni és egy hosszúaszói iskolaépület felújítására is pályázott, ezáltal biztosítva mindenki számára a megfelelő körülményeket a helyben maradáshoz, tanuláshoz.

korábban írtuk

Korszerű óvodát avattak a szilágysági Krasznán
Korszerű óvodát avattak a szilágysági Krasznán

Újonnan épült, napköziotthonnal ellátott óvodát avattak fel szombaton a Szilágy megyei Krasznán, a létesítményben mintegy kétszáz gyermek kezdi az új tanévet szeptember 5-én.

Fájó pontok és kiállások

A Graiulsalajului.ro portálon közzétett levél tartalmára visszatérve a krasznai polgármester közölte, a múltban volt arra példa Krasznán is, hogy két-három gyerekkel működött román csoport, ilyen szempontból is érthetetlen, miért kérdőjelezik meg a minimális létszám alatti magyar csoportok létjogosultságát. Kovács István azt is felidézte, hogy amikor annak idején a krasznai középiskola élére román igazgató került, felszámolta a magyar vonalon alkalmazott úgynevezett step by step alternatív oktatási formát, aminek következtében öt tanítónéni utcára került.

„Akkor különösebb összefogás nem történt érdekükben” – idézte fel „fájó pontként” a történteket. Ugyanakkor jelezte: amikor a főtanfelügyelőség – amelynek román vezetője van – két évvel ezelőtt megszüntetett egy kilencedikes krasznai román osztályt gyereklétszámhiány miatt, akkor mindegyik magyar pedagógus aláírta a tiltakozó petíciót, kiálltak a román oktatás mellett.

korábban írtuk

Templomi szószékről a krasznai községházára: közigazgatási szolgálatra vállalkozott Kovács István lelkész
Templomi szószékről a krasznai községházára: közigazgatási szolgálatra vállalkozott Kovács István lelkész

Polgármesteri öltönyre cserélte a papi palástot Kovács István, Kraszna református lelkésze, akit elsöprő többséggel választottak a több mint hatezer lakosú szilágysági nagyközség élére a szeptemberi helyhatósági választáson. 

Politikai hátszél?

Kovács István szerint természetesen nem lehet kizárni a politikai hátszelet sem a panaszlevél mögött, egyik-másik párt „kampányba kezdett” a megyében. Furcsállta például, hogy a közelmúltban megkereste őt Alin Prunean, a Mentsétek meg Romániát Szövetség parlamenti képviselője, két hete megyei USR-gyűlés is volt náluk.

Idézet
Az AUR pedig egyfolytában kampányban van, az utóbbi időben mi is célpont lettünk”

– tájékoztatta a Krónikát a polgármester. Kifejtette: a legújabb óvoda oldalsó homlokzatára eredetileg csak román feliratot terveztek, ezért utólag magyar feliratot is elhelyeztek, de csak felül volt hely. Ezt persze rövid időn belül kiszúrta Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) feljelentéseiről elhíresült képviselője, akinek feljelentése nyomán eltávolították a magyar feliratot – most csak a helye látszik az így elcsúfított falon.

A krasznai polgármester jelezte, az elmúlt fél évben megsokasodtak a feljelentések: nemrég a bukaresti tanügyminisztérium képviselői szegregációs vádak miatt szálltak ki, miután új helyre költöztették a román 1–4. osztályosokat. Büntetést nem kaptak, csak azt javasolták, hogy vegyesen kerüljenek gyerekek oda, ahol régebben magyar step by step osztályok működtek. Ezt követte az óvodai feliratos feljelentés, amelyet egy másik, Dan Tanasă neve által „fémjelzett” felszólítás követett, mégpedig a polgármesteri hivatal falán most is olvasható Községháza felirat miatt.

Galéria

A magyar kormány támogatásával, a református egyház által megépíttetett óvoda, amelyet 2019-ben adtak át Krasznán

Fotó: Rostás Szabolcs

Főtanfelügyelő-helyettes: az állítások nagy része valótlan

Mivel a levélben több települést is megneveznek, megkerestük a Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettest is az ügyben. Faluvégi Ervin a Krónikának kifejtette, súlyos vádakat fogalmaznak meg a levélben, de az állítások nagy része valótlan. Az oktatási szakember a Krasznát érintő „panaszokkal” kapcsolatban elsőként – a polgármesterhez hasonlóan – szintén a bölcsődei csoportok ügyét emelte ki, emlékeztetve: a községben nincs is bölcsőde. Másrészt az óvodai csoportokat illetően a törvény azt mondja, hogy – a lehetőségekhez mérten – a három évet betöltött gyerekeket fel kell venni. Érkeztek kérvények, és

ahány román gyerek felvételét kérvényezték, azt mind felvették. Akit visszautasítottak, az olyan gyerek volt, aki nem Kraszna községből való volt.

„Minden községben van óvoda, tehát ő nem haza akart menni” – vázolta a szakember.

Volt még a másik kategória, olyan gyerek, aki csak jövő év áprilisában tölti be a három évet. A törvény azt mondja, azt kell felvenni, aki január elsejéig betölti a három évet. Lehet kisebbeket is felvenni, de csak ha van hely. Volt olyan gyerek, aki január folyamán töltötte be a három évet, az ő számára külön kérvényezték a felvételt a tanfelügyelőségen, és elfogadták a helyszámnövelést.

A főtanfelügyelő-helyettes jelezte: hazugság, hogy más falvakba kell menjenek a gyerekek – csak annak kellett, aki eleve más faluból való. Megismételte: Krasznán nincs olyan óvodaköteles román gyerek, aki ne lett volna felvéve.

Faluvégi Ervin szintén megemlítette, hogy a nyáron feljelentették a krasznai iskolát, és szeptemberben a bukaresti minisztérium képviselői a főtanfelügyelő kíséretében kiszálltak a helyszínre, „mert szegregálják a románokat”. Közben csupán annyi történt, hogy a hosszú programosokat olyan épületbe helyezték, ahol biztosítottak az étkeztetéshez szükséges feltételek. Ebben a bukaresti küldöttség sem talált kivetnivalót, megállapíthatták, hogy hiába rendelték ki őket.

Idézet
Akkor is névtelen feljelentés érkezett Bukarestbe. Kérdem én: milyen ember az, aki nem vállalja fel a véleményét, csak egyszerűen »román tanárok csoportjának« nevezi magát? Elbújnak, és a kollégákat, akik egyenes, becsületes emberek, azokat is bemocskolják”

– nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő-helyettes, hozzátéve: nem tudja, kik állhatnak a levél mögött.

Galéria

Krasznai látkép

Fotó: Rostás Szabolcs

A román polgármester harcolt a magyar csoportért

A szilágysági szakember a lecsméri óvoda esetével folytatta a „panaszok” elemzését. A törvény szerint ha van négy gyerek egy településen, működtetni kell az óvodát. A főtanfelügyelő javasolta Márkaszék község polgármesterének, ne fűtsenek egy épületet csak ezért Lecsméren, ne tartsanak fenn egy óvónői és egy fél takarítónői állást, mert sok pénzbe kerül. Inkább a hivatal biztosítson egy buszt nekik, és átvihetik őket egy szomszédos faluba, például Zoványba, ahol magyar tannyelvű óvoda működik (a községben máshol nincs magyar gyerek, tehát községen belül nem megoldható).

Azonban végül a román polgármester nem vállalta be a helyi szinten népszerűtlen döntést, és ő maga harcolt a lecsméri magyar óvoda megmaradásáért.

Egyébként a négy gyerek közül egy magyar, három pedig magyar anyanyelvű roma; a tanfelügyelőség nemrég ellenőrzést tartott az óvodában, és mind a négy gyerek jelen volt, részt vett az éppen zajló aktivitáson.

Nem mindegy, hogy a valóságban hány gyerek jár oviba

A „zsúfolt” csoportokra kitérve a főtanfelügyelő-helyettes jelezte, több olyan román, de magyar óvodai közösségről is tudnak, ahol „papíron” 20-25-28 fős a gyereklétszám, viszont közülük a valóságban csak mondjuk tízen járnak a foglalkozásokra. Ezért a tanfelügyelőség a valós helyzet ismeretében igyekszik arról dönteni, hol van tényleg szükség még egy csoportra, még egy óvónőre.

„Az én szülőfalumban 32 gyerek ellenére nem hagytuk jóvá a második magyar csoport létrehozását, pedig a törvény szerint 26 fölött már kellene.

Idézet
De konkrétan ismerem a helyzetet, ki is mentünk, leellenőriztük, hány gyerek jár óvodába: 10-12, maximum 14. Hát akkor miért hagyjunk jóvá még egy óvónénit?”

– tette fel a kérdést a szakember. Aki szerint román csoportok esetében is így jár el a főtanfelügyelő: amint bebizonyítják, hogy valóban több mint 20 gyerek jár rendszeresen egy-egy csoportba, akkor nyitottak új csoport létrehozására.

Idézet
A panaszlevél állításainak nagy része cáfolható, mert nem dokumentáltak, vagy a realitást kiforgatva mutatják be a helyzetet. A vádak többsége valótlan vagy tendenciózusan van megfogalmazva, ferdítenek”

– összegzett Faluvégi Ervin. Aki arra is felhívta a figyelmet: volt, van rá példa, hogy egy új magyar csoport létrehozása ütközik ugyanilyen nehézségekbe, de persze erre már nem térnek ki a panaszosok.

Kraszna kapcsán az illetékes még arra is kitért, hogy tudomása szerint nem érkezett hozzájuk hivatalos igény egy új román óvodai csoport létrehozására, viszont az biztos, hogy a helyi középiskola két „fél” kilencedikes, román tannyelvű szakképző osztály beindítását kérvényezte, ehelyett két egészet engedélyezett a tanfelügyelőség. „Tehát kaptak pluszban egy osztályt” – érzékeltette a román nyelvű oktatás „elnyomásáról” szóló vádak hamisságát Faluvégi Ervin.

korábban írtuk

Kelemen Hunor a Krónikának: szó sincs szegregációról, nem központilag irányítottak a magyar oktatást érő támadások
Kelemen Hunor a Krónikának: szó sincs szegregációról, nem központilag irányítottak a magyar oktatást érő támadások

Kelemen Hunor szerint elfogadhatatlanok a bánffyhunyadi, illetve a nagyváradi oktatási botrányban megfogalmazott szegregációs vádak.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 04., hétfő

Mogyorófából kifaragott ló és királynő: leáldozóban az egykor virágzó kisipar Körösfőn

Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.

Mogyorófából kifaragott ló és királynő: leáldozóban az egykor virágzó kisipar Körösfőn
2024. március 04., hétfő

Erdélyi körúton mutatják be a Böjte Csaba élettörténetéről szóló új könyvet

Fényből és sárból címmel frissen jelent meg a Böjte Csaba ferences szerzetes élettörténetéről szóló könyv, amelyet 5 erdélyi helyszínen mutatnak be a következő napokban.

Erdélyi körúton mutatják be a Böjte Csaba élettörténetéről szóló új könyvet
2024. március 04., hétfő

Kisokossal teszik átláthatóbbá a közigazgatási rendszert az „elsőszavazó” erdélyi magyar fiatalok számára

Az erdélyi magyar iskolák 11. és 12. osztályos diákjaival szeretné megismertetni a közintézmények működését, választási joguk és lehetőségük fontosságát a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR).

Kisokossal teszik átláthatóbbá a közigazgatási rendszert az „elsőszavazó” erdélyi magyar fiatalok számára
2024. március 04., hétfő

Bár egy kis lehűlés belerondít, marad a tavaszias időjárás

Változékony, de többnyire meleg időre lehet számítani a következő két hétben, és kiterjedt területeken várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 4. és 17. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Bár egy kis lehűlés belerondít, marad a tavaszias időjárás
2024. március 04., hétfő

Intenzív osztályra került két gyerek, az anyjuk és a nagyanyjuk, miután állatok féregtelenítésére használt szerrel tisztálkodtak

Kórházba került egy Szatmár megyei család négy tagja, miután juhok féregtelenítésére használt szerrel mosakodtak meg.

Intenzív osztályra került két gyerek, az anyjuk és a nagyanyjuk, miután állatok féregtelenítésére használt szerrel tisztálkodtak
2024. március 04., hétfő

Több száz kamion torlódott fel a halmi határátkelőnél, több mint egy nap a várakozási idő

Ukrajnába tartó kamionok százai várakoznak ellenőrzésre a Szatmár megyei Halmi határátkelőjénél, ahol hozzávetőlegesen 30 óra a várakozási idő a teherforgalom esetében.

Több száz kamion torlódott fel a halmi határátkelőnél, több mint egy nap a várakozási idő
2024. március 03., vasárnap

Aprópénzzel támogatja a méhészeket a kormány, holott a teljes mézpiac védelemre szorul

Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.

Aprópénzzel támogatja a méhészeket a kormány, holott a teljes mézpiac védelemre szorul
2024. március 03., vasárnap

Vizsgálat indult a hamis rendszámú autóban, drogos osztrák sofőr mellett ülő rendőr ellen

Belső vizsgálatot rendelt el az Arad megyei rendőrség vezetősége, miután a rendőrök által szombat este leállított személygépkocsiban, amelyet egy, a gyanú szerint kábítószer hatása alatt álló osztrák sofőr vezetett, utasként egy rendőr is ült.

Vizsgálat indult a hamis rendszámú autóban, drogos osztrák sofőr mellett ülő rendőr ellen
2024. március 03., vasárnap

Letérdelni, kezet csókolni?! Hivatalos „ünnepnapon” kényszerítenék a román nemzet tiszteletére a magyarokat

Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet.

Letérdelni, kezet csókolni?! Hivatalos „ünnepnapon” kényszerítenék a román nemzet tiszteletére a magyarokat
2024. március 03., vasárnap

Szobrot emeltek a kommunista diktatúra idején mártírhalált halt brassói román ellenállónak

Antikommunista román hősnek, a diktatúra elleni tiltakozásként magát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșnek állítottak szobrot a Brassóhoz tartozó Brassópojánán.

Szobrot emeltek a kommunista diktatúra idején mártírhalált halt brassói román ellenállónak
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM