A magyar nemzeti kisebbségek ügyéről, valamint a romániai magyarság helyzetéről ad tájékoztatást Washingtonban több intézménynek és törvényhozási képviselőknek az RMDSZ delegációja hétfőtől.
Az ukrán kormány határozatot fogadott el a „román nyelv” fogalmának a „moldáv nyelv” helyetti ukrajnai használatáról – jelentette be csütörtök este a kijevi oktatási és tudományos minisztérium.
„Síkideg” lett Marcel Ciolacu miniszterelnök, amikor kedd este értesült arról, hogy Ukrajnában egy Moldáv nyelv, illetve egy Moldáv és egyetemes irodalom című tankönyvet küldtek nyomdába, ezért sietett tisztázni a helyzetet.
Bár a román fél bejelentése szerint a két állam között megállapodás született arról, hogy mostantól az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, és nem a moldáv, más a helyzet a valóságban.
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Románia számol az ukrajnai románok elvesztésével, mivel inkább Moldovát bekebelezve tenne szert regionális hatalmi státusra, ebbe a koncepcióba pedig az ukrajnai román közösség nem fér bele – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János.
Sikerült kompromisszumos megoldást találni Ukrajnával az országban élő románok jogait illetően – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A bukaresti vezetés részéről elszalasztott lehetőség volt a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti szerdai budapesti találkozó a magyar–román kapcsolatok javítására – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt.
A romániai magyar közösség jogai és a magyar gazdaságfejlesztési program ügyében Bukarest továbbra is ugyanolyan hajthatatlan, mint eddig – ez az egyik legbiztosabb következtetés, amit a magyar a román államfő közötti tárgyalások kapcsán leszűrhetünk.
Az európai őshonos nemzeti közösségek témájában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn este többek között Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó részvételével Sepsiszentgyörgyön; előzőleg kisebb incidens tarkította a politikus koszorúzását.
Magyarország nem lesz abban a helyzetben, hogy támogassa Ukrajna európai integrációját, ha Kijev nem biztosítja az ottani kisebbség jogait – mondta Varga Judit hétfőn Madridban, az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciáján (COSAC).
Az Európai Parlamentben működő frakcióközi Kisebbségi Intergroup őszi első ülésén a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat képviselőit hallgatta meg a kisebbségi jogok helyzetéről Romániában.
A román jogszabályok szerinti, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magas, veszélyezteti a nyelvi charta teljes körű végrehajtását – közölte az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestülete.
Az ukrán parlament által a kisebbségi törvényhez benyújtott, első olvasatban elfogadott módosító javaslatok nem állítják vissza az ukrajnai nemzeti kisebbségek korábbi jogait – állapítja meg közös nyilatkozatában két kárpátaljai magyar szervezet.
„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – hangsúlyozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.
A nemzeti kisebbségi jogok csak közösségben tudnak kiteljesedni, a közösségi identitás megélése nem szegregáció – szögezte le közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a strasbourgi kisebbségügyi jelentésére reagálva.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a munkácsi II. Rákóczi Ferenc magyar középiskola tanévnyitóján az intézmény vezetői nem engedélyezték a magyar jelképek használatát.
Látogatottsági adatok