A lepel és az arckép eredetét, pontos korát, illetve Jézus Krisztus személyéhez való viszonyát illetően a tudomány eddig nem ért el teljesen bizonyító értékű eredményt
Fotó: Wikipédia/torinói lepel
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
2025. július 14., 22:502025. július 14., 22:50
Amint a vaticannews.va./hu honlapon olvasható, Pályi Gyula vegyészmérnök professzor több friss kutatás eredményét is ismertette. A honlapon meg is hallgatható az akadémikussal készült interjú.
A torinói lepel a kereszténység tárgyi emlékei közül az egyik legérdekesebb darab. Kizárólag lenből készült a 4,43 m hosszúságú és 1,13 m szélességű vászondarab,
Az ábrázolás fizikai jellege olyan, mintha fotográfiai negatív lenne, ennek következtében a róla készített negatív kép látszólag sokkal információ-gazdagabb, mint az eredeti szövet. A leplet jelenleg a Torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őrzik – innen a neve. Elterjedt vélemény a keresztény világban, hogy e vászon Jézus Krisztus halotti leple volt, közel két évezreddel ezelőtt.
A torinói Keresztelő Szent János székesegyház
Fotó: Wikipédia/torinói lepel
A lepelről szóló magyar nyelvű könyv szerzőjét, Dr. Pályi Gyula modenai professzort, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagját kérdezte a Vaticannews a torinói lepelhez kapcsolódó legújabb kutatásokról.
„A lepel iránti érdeklődés – különösen az elmúlt évszázadban – a legkülönfélébb természettudományos vizsgálatokban és ezek eredményeinek a mindennapok nyelvére való lefordításában nyilvánult meg. Mondandóm elején szeretném rögtön leszögezni, hogy a lepel és képének eredetét, pontos korát, illetve Jézus Krisztus személyéhez való viszonyát illetően a tudomány eddig nem ért el teljesen bizonyító értékű eredményt.
Most röviden olasz kutatóknak két, a közelmúltban publikált munkájáról szeretnék beszámolni” – mondta a professzor.
Kifejtette, a kutatások egyik iránya a lepellel mint elszíneződést hordozó textíliával foglalkozik – ez a látásmód annyira fontos a kutatások között, hogy nemrégiben, 2025 áprilisában a Magyar Kémikusok Egyesületének folyóirata is egy ilyen szemszögből összeállított cikket közölt a korábbi vizsgálatokról. „De most két másik dolgozattal szeretnék foglalkozni, amelyek egyrészt Piero Vercelli textilmérnök könyvében, másrészt, nemrégiben a Padovai Egyetem és az olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) Bari-i munkatársaitól jelent meg, angolul a Scientia et Fides című nemzetközi folyóiratban.” – mondta el a professzor. Rámutatott, Vercelli mérnök
„E gép segítségével előállított olyan lenvászon terméket, amelynek szövési jellemzői mindenben megegyeztek a torinói lepelével. Ezzel nagy segítséget nyújtott a további fizikai és technológiai kutatáshoz, hiszen így a lepellel megegyező jellegű mintákkal lehet kísérleteket végezni, anélkül, hogy a joggal féltett eredetiben esetleg kárt okoznának. Vercelli könyvének első oldalára egy kis darab „lepelminta” van beragasztva úgy, hogy az olvasó is eredetiben tanulmányozhatja a mintát” – mondta el Pályi Gyula. Megemlítette a másik publikációt, ami a padovai Giulio Fanti és a Bariban dolgozó Liberato de Caro munkája. „Mindketten ismert lepel-tudósok, szindonológusok. Ez a két kutató a lepel egy részének, az arcképnek különböző hullámhosszúságú (ennek folytán különböző színű) fénnyel való megvilágítását tanulmányozta. A gondos fotofizikai és textiltechnikai vizsgálat eredménye azt támasztja alá, hogy a lepel képe nem a vászon és a holttest, esetleg balzsamozott holttest érintkezéséből,
E sugárzás jellegéről csak annyit tudunk, hogy a lepel anyagát képező cellulóz elszíneződését okozó kémiai folyamatok kiváltásához elegendő energiával kellett, hogy rendelkezzen” – emelte ki a professzor. Mint magyarázta,
A lepel ábrázolása egy 1608-ból származó rézmetszeten
Fotó: Wikipédia/torinói lepel
„Ilyen módon a magyarázat közel állhat az 1. Korinthusi levél 15. pontjában a halállal és a feltámadással kapcsolatos leíráshoz, de a gondos mérések ellenére ez nem tekinthető bizonyítottnak. E feltevéssel kapcsolatos egy ugyancsak a közelmúltban publikált érdekes megfigyelés.
E két megközelítés kezdeti lépéseket jelenthet azon az úton, hogy a torinói leplet ne csak egyszerű „műemléknek”, netán „ereklyének” tekintsük, hanem a Feltámadás de facto bizonyítékának. E rendkívül fontos hipotézis tudományos bizonyításához azonban még sok további kutatómunka szükséges. Reméljük, hogy ezek eredményeiről mielőbb beszámolhatunk” – közölte Pályi Gyula.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
szóljon hozzá!