Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint, a valóságban ugyanis nemcsak a 19 milliós népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Krónikának adott interjúban kifejti, miért nem tudjuk pontosan, milyen arányban csökkent tíz év alatt a romániai magyarság, pontosan mekkora a közösség lélekszáma, továbbá miért rosszabb most is a magyarok korfája az országos átlaghoz képest. A társadalomkutató szerint a politikusok által vázolt apokaliptikus víziók nem segítik a magyar közösséget abban, hogy közpolitikailag tervezni tudjon.

Rostás Szabolcs

2023. január 06., 18:372023. január 06., 18:37

2023. január 06., 19:032023. január 06., 19:03

– A 2022-ben végzett népszámlálás eredményei szerint 19 millió 053 ezerre apadt Románia lakossága az elmúlt tíz év alatt, ami a 2011-es cenzus óta 1,1 milliós népességfogyást jelent. Ez önmagában nagy csökkenés, viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy az ország lakosságának száma jóval kevesebb, hiszen mintegy ötmillió román állampolgár külföldön él. Ezek szerint közülük is sokan szerepelnek a mostani összeírásban?

– Egészen biztosan szerepelnek olyanok a mostani összeírásban, akik valójában nem élnek életvitelszerűen Romániában. Amit biztonsággal tudunk adatolni, az a természetes népmozgalmi veszteség, vagyis hogy miként viszonyul egymáshoz a születéseknek és a halálozásoknak a száma. Ha megvizsgáljuk a 2011-es népszámlálás óta eltelt 10 évet, akkor azt látjuk, hogy Romániának 640-645 ezres vesztesége van ebből kifolyólag, ennyivel haladta meg az elhalálozások száma a születésekét.

Idézet
Ha elfogadjuk a 19 millió fős népességszámot, akkor ez azt jelenti, hogy a migrációs veszteség az elmúlt 10 évben csupán mintegy 423 ezres volt.

A külföldön élő ötmillió állampolgárról szóló becslés talán túlzás, de négymillió fölötti becsléseket lehet kihozni abban az esetben, ha figyelembe vesszük az úgynevezett tükörstatisztikákat, vagyis megnézzük az olasz, spanyol, német, holland bevándorlási adatokat, miszerint hány román állampolgár él ezekben az országokban. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy 2011-hez képest mennyire növekedett a külföldre távozott román állampolgárok száma, akkor egymillió körüli számot kapunk. Tehát nagyságrendileg mindenképpen nagyobb számot, mint a 423 ezres migrációs veszteség.

Az Országos Statisztikai Hivatal által kiadott közlemény viszonylag kevés adatot tartalmaz, de szerepel egy olyan táblázat is benne, ami megyék szerint összegzi a népességszámot, és megyék szerint is rendelkezésünkre állnak ezek a természetes népmozgalmi statisztikák, így ez alapján is tudunk számolni migrációs mérleget. Akkor azt látjuk, hogy Ilfov megye esetében van egy nagy migrációs nyereség, ami érthető, mert ez a Bukarestből kiköltözőket is magában foglalja, ez teljesen reális migrációs folyamat –

Idézet
de emellett olyan megyéknek van pozitív vándormozgalmi egyenlegük, mint például Beszterce-Naszód, Neamț, Suceava.

Ez a migrációs nyereség főleg a moldvai megyék esetében valószínűleg nem reális, ezekben a megyékben nagyon nagy számban írtak össze olyanokat, akik valójában életvitelszerűen külföldön tartózkodnak. Bár Vasile Ghețău demográfus professzor ezt azzal magyarázta, hogy a pandémia miatt nagyon sokan hazaköltöztek, nem valószínű, hogy ténylegesen ez a helyzet, és ezeken a vidékeken tényleges migrációs nyereség következett volna be.

– Tehát fenntartásokkal kell kezelni a tavalyi összeírás alapján a statisztikai hivatal által közölt népességszámokat?

– Mindenképpen, pontosabban annak tudatában kell őket értelmezni, hogy egy népszámlálás esetében a cél nem pusztán a valóságnak a leírása, hanem valamifajta reprezentációnak a közvetítése.

Idézet
És itt a román államnak, bizonyos értelemben a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy Romániának a súlya – amit népességszámban is mérnek, nem csak gazdasági teljesítőképességben – ne csökkenjen az Európai Unión belül.

Mindez a strukturális alapokhoz való hozzáféréstől egészen az európai parlamenti helyekig számos dolgot befolyásol, éppen ezért ha Románia súlya a népességszám miatt csökken, az nem feltétlenül előnyös a román politikai elit, az állam, a társadalom számára. Mindig így kell értelmezni ezeket a népszámlálási adatokat. Egyébként korábban sem volt politikamentes, pusztán a statisztikai megismerés öröméért végzett aktus a népszámlálás, de az elmúlt évtizedekben eljutottunk oda, hogy itt már a migráció miatt olyan szintű bizonytalanságok, különbségek vannak, amik megkérdőjelezik, hogy ezeket a számokat, a népszámlálásokat objektív értelemben társadalomtudományos leírással használhatjuk.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – Meghaladja az 1 milliót a romániai magyarok száma a népszámlálás részeredményei szerint
FRISSÍTVE – Meghaladja az 1 milliót a romániai magyarok száma a népszámlálás részeredményei szerint

A 2022-es romániai népszámlálás pénteken nyilvánosságra hozott részeredményei szerint 19 053 815-re zsugorodott az ország lakossága – ez azt jelenti, hogy a 2011-es cenzus óta 1,1 millióval csökkent a lakosok száma.

Eltolódik a korpiramis, öregszik a népesség

– Miközben alig akad megye, amelynek reálisan nőtt a lakossága, folytatódott a demográfiai elöregedés is az elmúlt évtizedben, nőtt a 65 éves vagy ennél idősebb népesség aránya, a 2011-es népszámláláskor mért 101,8-ról 121,2-re nőtt a 100 fiatalra jutó idős személyek száma. Ez minek tudható be: az aktív lakosság elvándorlásának, a gyerekvállalási kedv csökkenésének?

– Elsősorban a gyerekvállalási kedv csökkenésének. Romániában 1992 óta észlelhető negatív természetes népmozgalmi egyenleg. Amint feloldották a rendszerváltás után az abortusztilalmat, és gyakorlatilag megszűnt a népesedéspolitika a '90-es években – amikor ez egyáltalán nem volt prioritás –, hihetetlenül gyors termékenységcsökkenésnek lehettünk tanúi. Ez azt jelentette, hogy a teljes termékenységi együttható (ami azt mutatja, hogy egy termékeny korú nő hány gyermeket hoz a világra) a 2,1–2,2-es gyerekszámról lement 1,4-1,3-ig, ahonnan nagyon lassan kezdett emelkedni;

Idézet
ma 1,6-os lehet a romániai termékenység, vagyis mélyen az egyszerű reprodukciós szükséges szint alatt van.

Már ebben is nagyon nagy a bizonytalanság, mert azt se tudjuk, hogy a születési statisztikákban bejegyzett gyerekek közül valójában hány született Romániában, hány termékeny korú nővel kell számolni, tehát a migráció alaposan megkavarja a népesedési statisztikákat is. Ettől függetlenül nagy biztonsággal elmondható, hogy mélyen az egyszerű reprodukciós szükséges szint alatt húzódik a termékenység, elsősorban ennek tulajdonítható, hogy a népesség öregszik, kevesebben születnek, kisebb számban lépnek be fiatalkorúak, és ahogy a korpiramis tolódik el, egyre öregszik a népesség.

Idézet
A második ok nyilvánvalóan a migrációs veszteség, mert általában a fiatal, illetve aktív korú népesség vándorol el. A népszámlálás ebből a szempontból is egy, a valóságnál kedvezőbb képet mutat,

mert a tényleges migrációs veszteség valószínűleg nagyobb a 420 ezer fősnél. Románia aktív, fiatal népessége nem él életvitelszerűen az országban, nagyobb arányban él külföldön, mint ahogy azt a népszámlálás mutatja. Tehát a valóságban nemcsak a népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb, továbbá kisebb az aktív és foglalkoztatott népesség aránya, mint ahogy ez a népszámlálásban megjelenik.

Galéria

Kiss Tamás szociológus szerint a román államnak alapvető érdeke, hogy Romániának a súlya a népességszám tekintetében se csökkenjen az Európai Unión belül

Fotó: Székelyhon Tv

– Talán mondani sem kell, milyen negatív következményei vannak szociális, társadalmi, gazdasági szempontból annak, hogy a lakosság többsége, közel 11 millió polgár inaktív, és csak 8,1 milliós az aktív népesség.

– Nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy a szociális ellátórendszer, valamint a nyugdíjrendszer fenntartása az egyre fogyatkozó aktív népességre hárul, amelynek tagjai közül ráadásul nagyon sokan valójában külföldön dolgoznak, és csak kisebb arányban fizetnek itthon egészségbiztosítást, nyugdíjjárulékot. Tehát amellett, hogy a korfák eltolódása, az elöregedés miatt ezek az ellátórendszerek nehezen fenntarthatók, a külföldi vendégmunkával összefüggően a másik probléma, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik öregkorukra, vagy pedig betegség esetében gyakorlatilag kiesnek ezekből az ellátórendszerekből.

Elenyésző nemzetiségi közömbösség, nagy mulasztás a statisztikai hivataltól

– Eléggé szembetűnő adat, hogy mintegy 2,5 millió polgár nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról, anyanyelvéről és a vallásáról a tavalyi összeírás során. Mi az oka ennek a „titkolózásnak”, és hányan lehetnek magyarok ezek közül?

– Alapvetően a módszertan az oka. Az etnikumközi viszonyok szociológiájában létezik egy kifejezés, az etnikai vagy nemzeti közömbösségé, de véleményem szerint nem erről van szó a romániai népesség esetében, hanem egyszerűen a módszertanból adódik ez az adat. Az egyik fontos adalék ebből a szempontból, hogy a statisztikai hivatal népszámlálással kapcsolatos közleménye azt mondja:

Idézet
közel egymillió fő – tehát a teljes megszámolt népesség 4,5, majdnem 5 százaléka – nem került lekérdezésre, sem az online kitöltési formában, sem a kérdezőbiztosok nem keresték fel őket.

Ezeknél az embereknél a lakosságnyilvántartóból, különböző más regiszterekből kerültek be az adatok, és meg sem kérdezték őket a nemzetiségükről.

A másik gond az online platform technikai felépítése volt. Ezzel kapcsolatban a magyar népszámlálási kampány során nagyon sokszor felhívtuk a problémákra a statisztikai hivatal figyelmét. A népszámlálás hivatalos kommunikációs bizottságának tagjaként is jeleztem:

Idézet
nem jó, hogy be lehet fejezni a kérdőívet anélkül, hogy bizonyos kérdésekre válaszolna az ember. Emiatt nagyon sokan – véletlenül vagy türelmüket vesztve – lezárták a kérdőívet, mielőtt teljesen kitöltötték volna.

Elsősorban ez az oka annak, hogy sokan nem nyilatkoztak, illetve meg se kérdezték őket a nemzetiségükről. Illetve még egy kis módszertani adalék – amit Veres Valér szociológus érintett a Transtelex portálon megjelent írásában –, hogy az adathiányon belül nem különböztették meg azokat a közleményben, akik úgymond nem nyilatkoztak a nemzetiségükről. Sajnos a továbbiakban sem fogják, merthogy az online önkitöltős, illetve a tabletes-kitöltős verzióban nem volt olyan válasz-alternatíva a nemzetiségi kérdésre, hogy nem akar erről nyilatkozni az alany.

Idézet
Tehát a jövőben sem fogjuk tudni szétválasztani egymástól azokat, akiket meg sem kérdeztek, akik véletlenül nyomták meg a befejező gombot, el sem jutva a nemzetiségi kérdésig, illetve azokat, akik nem kívántak nyilatkozni a nemzetiségükről.

Ezt a problémát a statisztikai hivatal sem oldotta meg technikailag, pedig a Népszámlálás.ro csapata is jelezte. A 2011-es népszámláláson fennállt a válaszlehetőség, ha valaki nem kívánt nyilatkozni a nemzetiségéről, akkor ez az ország népességének 0,5 százalékát tette ki. Azt lehet feltételezni, hogy aki valóban nemzeti közömbösség miatt nem nyilatkozott a nemzetiségéről, az ehhez a 2,5 millió emberhez viszonyítva elhanyagolható. Csakhogy ezt nem fogjuk tudni, se most, se pedig a későbbi közleményekből, merthogy módszertanilag nem oldható meg a dolog.

Akár 150 ezer is lehet az „ismeretlen etnikumú” magyar

– Ezek szerint csak becsléseink lehetnek arra vonatkozóan, hogy közöttük milyen arányban találhatók magyar nemzetiségű polgárok?

– Nem tudjuk, mindössze különböző hipotéziseket állíthatunk fel. Ha azt a hipotézist állítjuk fel, hogy a magyarok a megkérdezett, a nemzetiséggel rendelkező népesség arányának megfelelően vannak reprezentálva ezen a közel 2,5 milliós népességen belül, akkor azt kapjuk, hogy

Idézet
még van mintegy 150 ezer magyarunk.

Persze abban az esetben, ha tényleg itthon vannak életvitelszerűen, és elfogadjuk a 19 milliós népességszámot.

Veres Valér a már említett tanulmányában olyan hipotézist állít fel, hogy a magyarok aránya a nem nyilatkozó népességen belül alacsonyabb, mint a megszámláltak között. Ebben lehet igaza, ezt a hipotézist tudni fogjuk hitelesíteni, ha lesznek községi, települési vagy legalább megyei adataink arról, miként oszlanak meg azok, akik nem nyilatkoztak az etnikumukról. Mert ha azt látjuk majd, hogy van 150 ember Csomafalván, akinek nincs nemzetisége, akkor azok nagy valószínűséggel magyarok lesznek – ha csak nem székelyek. Jelenleg csak találgatni tudunk, de valószínűleg 115–150 ezer közötti a magyarok aránya azok között, akiknek az etnikuma ismeretlen.

– Azt viszont tudjuk, hogy 1 millió kétezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek, tíz év alatt ez 225 ezres apadást jelent…

– Ez nem biztos, attól függ, mihez képest. Ahhoz képest, akik magyarnak vallották magukat, valóban 225 ezer, de akkor is volt 1,2 millió fő, akit úgymond beinputáltak az adatbázisba. Viszont ha azt feltételezzük, hogy tíz évvel ezelőtt 1 millió 285 ezer volt a magyarok száma, és azok között is voltak magyarok, akiknek nem volt nemzetiségük, akkor ez a szám még nagyobb, 285 ezres.

– Akkor gyakorlatilag milyen lélekszámról beszélhetünk jelenleg a romániai magyarság esetében?

– Ezt akkor fogjuk tudni pontosabban, amikor lesznek területileg bontott adataink, és meg tudjuk becsülni, hogy a nemzetiségükről nem nyilatkozók közül mennyi lehet magyar.

Idézet
A mostani tudásunk szerint abban az esetben, ha 6 százalékkal számolunk, akkor 1 millió 152 ezer magyarral lehet kalkulálni.

Veres Valér ennél valamivel kevesebbel számolt, abból a hipotézisből kiindulva, hogy a nem nyilatkozók között a magyarok aránya alacsonyabb. Szerintem most ebből az 1 millió 152 ezerből indulhatunk ki, ami meglehet, alacsonyabb lesz, ha rávetítjük a területileg bontott adatokra a nem nyilatkozók számát. Így a népességfogyás 132 ezres és az országos 5%-al szemben a kiinduló népesség több mint 10 százalékát jelenti.

Öregebbek a magyarok, emiatt többen is halnak meg

– Milyen tendenciák vezettek a magyarságnak az elmúlt tíz év során végbe ment fogyásához?

– Ha számolunk a koronavírus-járvány idején bekövetkezett többlethalandósággal is, akkor

Idézet
körülbelül 85 ezer fő lehetett az erdélyi magyarok természetes népmozgalmi vesztesége. Ami azt jelenti, hogy a magyarok természetes népmozgalmi vesztesége arányaiban jóval nagyobb volt, mint a teljes népességé, és ez a korábbi népszámlálásokon is így volt.

A magyarok kedvezőtlenebb korszerkezete, nagyobb elöregedése elsősorban annak tulajdonítható, hogy a '80-as, '90-es években kevesebb magyar gyerek született, kisebb volt a termékenység, illetve azokban az évtizedekben nagymértékű volt az elvándorlás. Ezért rosszabb most is a magyarok korfája az országos átlaghoz képest, és emiatt jelentősen nagyobb a természetes népmozgalmi veszteség. Azt lehet mondani, hogy a 645 ezres természetes népmozgalmi veszteség 13 százaléka, 85 ezer jutott a magyaroknak, ami jelentős különbség. Olyan körülmények között, hogy a gyerekvállalási hajlandóság a magyar családok körében ma már nem alacsonyabb.

Idézet
Elsősorban a korfából adódik a negatív tendencia: öregebbek a magyarok, emiatt többen halnak meg.

A másik összetevő a migrációs veszteség, amelyről a megyei adatokból kiinduló becslés alapján elmondható, hogy mintegy 32 ezres volt a magyarok esetében, ami valamivel magasabb az országos átlagnál, az elvándoroltak között némileg felülreprezentáltak a magyarok, ennek a kategóriának a 7,5 százalékát tették ki az elmúlt évtizedben. Persze mindez abban az esetben, ha elfogadjuk a népszámlálási eredményeknek a moldvai megyék migrációs nyereségére vonatkozó, irreális adatait. Ugyanakkor van a 120–150 ezer közötti, a nemzetiségéről nem nyilatkozó tétel, amely nagyobb a természetes népmozgalmi, és jóval nagyobb a migrációs veszteségnél.

Idézet
És van egy másik kategória, ami gyakorlatilag identitásváltást feltételez, és legalább 15 ezres veszteséget jelenthet. E téren három relációról beszélhetünk: a magyar–cigány, a magyar–sváb és a magyar–román relációról.

Azt látjuk, hogy van 32 ezer magyar anyanyelvű románk, és mintegy 4 ezer magyar anyanyelvű németünk. Utóbbiak száma 2011-hez viszonyítva csökkent, körülbelül ugyanolyan arányban, mint a magyar népességé, ebből a relációból nagy veszteség/nyereség nem volt. A magyar anyanyelvű romák száma nagyjából ugyanannyi, mint 2011-ben. Mintegy 400 körüli romatelep van Erdélyben, ahol a domináns nyelv a magyar, összesen mintegy 110 ezer magyar anyanyelvű romáról beszélünk, ennek az egyharmada vallotta magát romának, a maradék pedig magyarnak, vagy pedig a nemzetiség nélküli kategóriába tartozik. Ez a 15 ezer fős veszteség minden bizonnyal a magyar–román relációból adódik: 11 ezerről 22 ezerre növekedett az olyan magyar anyanyelvűek száma, akik román nemzetiségűnek vallották magukat.

Galéria

Kiss Tamás: a magyarok kedvezőtlenebb korszerkezete elsősorban annak tulajdonítható, hogy a '80-as, '90-es években kevesebb magyar gyerek született, illetve azokban az évtizedekben nagymértékű volt az elvándorlás

Fotó: Kiss Tamás/Facebook

– Bár a székelyt a magyaron belül alkategóriaként tüntették fel a nemzetiségi hovatartozás tekintetében, azt meg lehet becsülni, vajon hányan vallhatták magukat székelynek? Egyes szervezetek eléggé intenzív kampányt folytattak azért, hogy a Székelyföld lakossága vallja magát székelynek.

– Ezt az eredményt nem lehet megbecsülni. A Bálványos Intézetnek Székelykeresztúron volt erre vonatkozóan egy vizsgálata, és 15 százalék volt a magukat székelynek vallók aránya. Hogy ez más településeken nagyobb, kisebb, nem tudom, erre vonatkozó átfogó székelyföldi mérést nem végeztünk azóta.

Idézet
Azt gondolom, hogy masszívan kisebbségben vannak, akik székelynek vallották magukat, de ezt a jelenlegi népszavazási eredmények alapján nem tudjuk megítélni.

Magyarországon családpolitikai, Romániában utilitarista diskurzus zajlik

– Társadalomkutatóként miként látja, megfordítható-e a népességfogyás a magyarság esetében? Milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy ez az apadás megálljon?

Én nem igennel vagy nemmel válaszolnék a kérdésre. Inkább a különböző közpolitikai irányokról lenne érdemes beszélni, és kicsit másképp ahhoz képest, ahogy ez a bevett politikai, nemzetpolitikai diskurzusokban megjelenik.

Idézet
Miközben például az RMDSZ elég komoly politikai kampányt épít a családpolitikára, szerintem nincs abban a helyzetben az erdélyi magyar elit, hogy komolyan befolyásolja a román családpolitikát, úgy értve komolyan, hogy romániai szinten rendszert tudjon építeni családpolitika terén.

A családpolitika közel sem akkora prioritás nálunk, mint Magyarországon, függetlenül attól, hogy ott jól csinálják vagy sem, erről számos szakmai vita zajlik. Miközben a családpolitika, illetve a termékenység növelésének kérdése Magyarországon nemzeti prioritás, folyik a nemzethalál-diskurzus is, Romániában ez nincs így, itt elsősorban a migrációhoz viszonyulnak teljesen másképpen. Romániában utilitarista szemléletmód kezd kialakulni, ami migrációs átmenetről beszél, arról, hogy a románok elmennek dolgozni Nyugat-Európába, és majd jönni fognak a helyükbe mások, akiknek – legalábbis az utilitarista diskurzus szerint – a kulturális hovatartozása mellékes, lényegtelen.

Idézet
Tehát lehetnek nepáli, Srí Lanka-i vendégmunkások vagy muszlim bevándorlók, mert elsősorban munkaerőként lépnek be az országba, nem pedig a kulturális, vagy vallási jegyeikkel.

Hozzátenném ugyanakkor, hogy miközben ez a diskurzus érhető tetten a közbeszédben, a román bevándorláspolitika valójában nagyon is szelektív, az elmúlt tíz évben elsősorban a moldvai és ukrajnai román bevándorlók száma növekedett jelentősen. A lényeg azonban, hogy az erdélyi magyar eliteknek, az erdélyi magyar intézményrendszernek nem nagyon vannak arra eszközei, hogy másokból, vagy bevándorlókból magyarokat „kreáljon”, neveljen.

Képzeljünk el egy olyan helyzetet, hogy 30 év múlva Marosvásárhelynek mondjuk a 25 százaléka bevándorló hátterű. Feltehetjük a kérdést, hogy miként fogja befolyásolni ez a nyelvhasználatot, az oktatási rendszer nyelvi összetételét Marosvásárhelyen.

Idézet
Ezek a bevándorló gyerekek mind román iskolába fognak járni, vagy lesz valamifajta stratégiája, politikai egyezsége a magyar eliteknek arra vonatkozóan, hogy ezekkel a gyerekekkel az oktatásban mi történjen? Vagy mi lesz Székelyudvarhelyen, az ottani bevándorlók is román iskolába fognak járni?

Ezek a kérdések nagyon távoli dolognak tűnnek, de a '80-as években például a quebeci és a kanadai francia közösség eme probléma kapcsán definiálta újra magát: származási közösségből nyelvi közösséggé. Ha Kanada más területein nem is, legalább Quebecben tudjon francia nyelvűeket kreálni a bevándorlókból. Szerintem ilyen irányba kellene bővíteni a közpolitikai képzelőerőt, ha első lépésben nem is a tényleges közpolitikai eszköztárat.

Vagy ennél sokkal égetőbb kérdés a magyar anyanyelvű romáké, hiszen a magyar nyelvi közösség 8-9 százaléka roma, a magyar oktatási intézményrendszerben ezeknek a roma származású diákoknak az aránya még magasabb, 15-16 százalékos.

Idézet
Kérdés, hogy meg lehet-e tartani őket a magyar intézményrendszer vonzásában, és át lehet-e úgy alakítani ezt az intézményrendszert, hogy az a magyar anyanyelvű romákkal szemben a mostaninál jóval akkomodatívabb legyen.

Tehát ne alacsonyabb minőségű, szegregált cigány iskolákban tanuljanak a roma gyerekek, hanem ténylegesen integrálódjanak a magyar intézményrendszerbe, és valamikor majd a magyar nyelvi közösség teljes jogú tagjai legyenek. Ha másképp nem is, legalább fogalmilag érdemes a meglévő keretekből picit kitekinteni, amikor arról gondolkodunk, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a magyar közösség, a magyar intézményrendszer fennmaradjon.

Galéria

Románia aktív, fiatal népessége nem él életvitelszerűen az országban, nagyobb arányban él külföldön, mint ahogy azt a népszámlálás mutatja

Fotó: Haáz Vince

– Bekövetkezhetnek azok a sötét forgatókönyvek, miszerint az elmúlt évtizedekben tapasztalt ütemben fél évszázadon belül, 2070-re, 2080-ra egyszerűen eltűnnek a magyarok Romániából? A mostani népszámlálási adatok alapján sokan ezt a következtetést vonják le.

– Óvnék ezektől a politikailag motivált nyilatkozatoktól, mert a politikai szereplőknél mintha picit elgurult volna a gyógyszer. Az Erdélyi Magyar Szövetség apokaliptikus víziókkal riogat, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondja, nem is történt semmi, valójában magyarok és románok ugyanúgy fogynak, Markó Béla pedig arról beszél, hogy miközben a korábbi népszámlálások úgymond nem mutattak ki arányvesztést, ez most megtörtént, és ennek elsőrendű oka a kettős állampolgárság.

Idézet
Ezek a nyilatkozatok az illető közszereplők politikai agendájába biztosan jól beleillenek, de nem segítik azt, hogy a magyar közösség tovább tudjon lépni, közpolitikailag tervezni tudjon.

Nem gondolom, hogy ilyen apokaliptikus víziókat kellene felvázolni. Komoly demográfiai problémával szembesül Kelet-Európa, Románia és az erdélyi magyarság is, de szerintem sokkal inkább az eddiginél kreatívabb, több tényezőre odafigyelő gondolkodással lehetne orvosolni, mintsem az ilyen típusú apokaliptikus nyilatkozatokkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 10., hétfő

Megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ, hamarosan az alpolgármesterekről is tárgyalnak

A magyarság arányának megfelelő – sőt helyenként annál nagyobb arányú – szavazatszámokat kaptak az RMDSZ jelöltjei és jelöltlistái Arad megyében a vasárnapi helyhatósági választásokon, sikerült megtartani az öt polgármesteri pozíciót megyeszerte.

Megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ, hamarosan az alpolgármesterekről is tárgyalnak
2024. június 10., hétfő

„Ilyen száz éve nem volt”: teljesen kiszorultak a románok a sepsiszentgyörgyi önkormányzatból, Antal Árpád nagyon sajnálja

Totális győzelmet aratott az RMDSZ a sepsiszentgyörgyi választásokon: sem román, sem pedig magyar ellenzéki párt listája nem érte el a bejutáshoz szükséges ötszázalékos támogatottságot. Antal Árpád újrázó polgármester előbbi miatt bánkódik.

„Ilyen száz éve nem volt”: teljesen kiszorultak a románok a sepsiszentgyörgyi önkormányzatból, Antal Árpád nagyon sajnálja
2024. június 10., hétfő

Nyolc vokson múlhat a polgármester-trónfosztás, újraszámolják a szavazatokat az erdélyi megyeszékhelyen

A Nemzeti Liberális Párt kérte a Beszterce város polgármesterjelöltjeire leadott szavazatok újraszámolását, és a városi választási iroda helyt adott az óvásnak – tájékoztatta hétfőn az Agerpres hírügynökséget Diana Morar képviselő.

Nyolc vokson múlhat a polgármester-trónfosztás, újraszámolják a szavazatokat az erdélyi megyeszékhelyen
2024. június 10., hétfő

Az EP-választási kampány ,,túlterjedő zajával” magyarázza gyengébb választási eredményeit az EMSZ

Az egymásra tevődött két választásnak és a magas részvételnek tulajdonítja az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, hogy idén gyengébben szerepeltek a helyhatósági választásokon, mint négy évvel ezelőtt.

Az EP-választási kampány ,,túlterjedő zajával” magyarázza gyengébb választási eredményeit az EMSZ
2024. június 10., hétfő

Cseke Attila: felülmúlta négy évvel ezelőtti teljesítményét az RMDSZ Bihar megyében, újraszámolnak Székelyhídon

Bihar megyében jobban teljesített az RMDSZ a vasárnapi helyhatósági választásokon, mint négy évvel ezelőtt, legalább 21 polgármestere lesz a szövetségnek – jelentette be hétfőn az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

Cseke Attila: felülmúlta négy évvel ezelőtti teljesítményét az RMDSZ Bihar megyében, újraszámolnak Székelyhídon
2024. június 10., hétfő

„Az elmúlt 20 év legnagyobb sikerét értük el” – Kelemen Hunor a választási eredményekről

Kolozsvári székhelyén ünnepelte sikereit az RMDSZ: 99 százalékos feldolgozottság mellett, biztosan örülhetnek két Európai Parlamenti képviselőnek, megannyi megőrzött, jó néhány visszaszerzett településnek, újdonságnak számító győzelmeknek.

„Az elmúlt 20 év legnagyobb sikerét értük el” – Kelemen Hunor a választási eredményekről
2024. június 10., hétfő

Fehér megyében egyetlen településen választottak RMDSZ-es polgármestert

Fehér megyében egyetlen településen választottak RMDSZ-es színekben induló polgármestert: Székelykocsárdon Csegezi Edit Zsuzsannát.

Fehér megyében egyetlen településen választottak RMDSZ-es polgármestert
2024. június 10., hétfő

„Béres, gyere ki!” – a székelyhídi városháza előtt tiltakoznak a helyiek, amiért késik a választások eredményének kiközlése

Több tucatnyi helyi lakos gyűlt össze hétfőn a Bihar megyei Székelyhíd polgármesteri hivatala előtt, amiért késik a választások eredményének kiközlése. „Béres, gyere ki!” – üzenik a jelenleg regnáló RMDSZ-es polgármesternek.

„Béres, gyere ki!” – a székelyhídi városháza előtt tiltakoznak a helyiek, amiért késik a választások eredményének kiközlése
2024. június 10., hétfő

Győzött a magyar egység Máramarosban, Beszterce-Naszód megyében továbbra is egyetlen RMDSZ-es polgármester lesz

Győzött a magyar egység Koltó-Katalinban: a következő 4 évben is Csendes Lajos vezeti majd a települést – jelentette be Facebook-oldalán Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei elnöke.

Győzött a magyar egység Máramarosban, Beszterce-Naszód megyében továbbra is egyetlen RMDSZ-es polgármester lesz
2024. június 10., hétfő

Szilágyi Róbert őrzi helyét a Szilágy Megyei Tanácsban, az RMDSZ elvesztett néhány települést a megyében

A részleges eredmények alapján a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megtartja a Szilágy Megyei Tanácsot, illetve jelenlegi elnöke, Dinu Iancu-Sălăjanu új mandátumot nyert a megyei közigazgatás élén.

Szilágyi Róbert őrzi helyét a Szilágy Megyei Tanácsban, az RMDSZ elvesztett néhány települést a megyében