Csaknem 10 millió forinttal támogatja a külhoni magyar kultúrát az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága a Művészeti Karaván és az Irodalmi Karaván című meghívásos pályázatokon keresztül.
A tapasztalás érdekli és az, aminél nincs lejjebb – mondta hallgatóságának Röhrig Géza költő, színész, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője, aki Genezis című előadás-sorozatának állomásaként Kolozsváron tartott előadást.
A 2014-ben elhunyt Kinde Annamária költészetéről írt kötetet Demeter Zsuzsa irodalomkritikus, aki a nemsokára megjelenő, Szandra May a hóhullásban című könyvről, a költőnek az erdélyi lírában betöltött helyéről is beszélt.
A posztmoderntől, a ma „tisztességtelen” irodalmától a felszabadító klasszikusokhoz menekül Balla Zsófia, aki a Kolozsvári Társaság új tagjaként bevallotta: nem lett pesti, „élete főteste” Kolozsvár.
Egyetlen dologban értettek egyhangúlag egyet a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfői évadnyitó estjének résztvevői Varga László Edgár költő új versciklusa kapcsán: nagyon jó.
A fordítás műhelytitkairól, a műfordításban bekövetkező korszerűsödésről, az eredeti alkotáshoz való viszonyulás szabadságáról, Salinger Zabhegyezőjének „újrafordításáról” is beszélt Barna Imre műfordító Nagyváradon.
Most megjelenő, Bodzabél című gyerekverskötetéről, az ihlet és a jó vers természetrajzáról, a gyerekeknek és felnőtteknek szóló alkotások közti nem létező határvonalról beszélt László Noémi költő a Krónikának.
Szkeptikusak az írók a román és magyar kultúra közeledését illetően – mondta el a Krónikának Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője azt követően, hogy a folyóiratnak a magyarok és románok kapcsolatát körüljáró lapszámát Bukarestben mutatták be.
Vida Gábor erdélyi prózaíró és Lábass Endre vehette át az irodalmi élet kimagasló teljesítményeit elismerő Déry-díjat pénteken Budapesten.
Mindig is érdekelte Kovács András Ferenc költőt a közélet, nem szokott hallgatni, ha mondanivalója van, a közéleti kérdések a Saltus Hungaricus kötetében erőteljesen jelen vannak, de más köteteiben is megtalálhatók.
Rendszerváltozás óta az idén jelenik meg a legtöbb magyar irodalmi mű román nyelven, ami azt mutatja, hogy a magyar irodalomnak van piaca Romániában.
Bajor Andor életművének jelentőségéről, az irodalomtörténetben betöltött helyéről, emberi és szerkesztői kvalitásairól esett szó az író, humorista kilencvenedik születésnapja apropóján tartott kolozsvári rendezvényen.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Különleges, Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész munkásságát bemutató tárlattal nyílik meg Kolozsváron a Református Múzeum időszakos kiállítóterme szombaton a Bocskai (Avram Iancu) tér 13. alatt, 14 órát követően – közölték a szervezők.
Mikecs László tanár, néprajzkutató, Áprily Lajos veje 100. születésnapján mutatták be Kolozsváron Gerlóczy Márton magyarországi író Mikecs Anna: Altató című regényét. A szerző Áprily Lajos dédunokája.
A kilencven éve született Bajor Andorra emlékeznek azzal a kolozsvári rendezvénnyel, amelyet a Polis Könyvkiadó és az író családja szervez szombaton 17 órától a Minerva-házban.
Athena Farrokhzad Svédországban élő iráni költőnő volt a nagyváradi HolnapFeszt vendége a hét végén. A szerző verseinek magyar fordítói is részt vettek az eseményen.
Gerlóczy Márton magyarországi író, Áprily Lajos dédunokája újonnan megjelent könyvéről, a Mikecs Anna: Altatóról beszélt a Krónikának. A könyvet szerdán, szeptember 27-án mutatják be Kolozsváron, hiszen szereplői, narrátorai ezer szállal kötődnek ide.
Látogatottsági adatok