Fotó: Facebook/Várad
Athena Farrokhzad Svédországban élő iráni költőnő volt a nagyváradi HolnapFeszt vendége a hét végén. A szerző verseinek magyar fordítói is részt vettek az eseményen.
2017. szeptember 24., 16:572017. szeptember 24., 16:57
2017. szeptember 24., 17:022017. szeptember 24., 17:02
A nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület és a Várad irodalmi-művészeti folyóirat immár ötödik alkalommal megrendezett közös eseménye, a hétvégi Holnap Feszt igazi ajándékkal lepte meg az érdeklődőket: hamisítatlan európai pillanatokkal.
Olyan tartalmas műsorral, ami a számunkra sokáig elérhetetlennek tűnő, a közös emberi értékek jelképévé nemesült „öreg” kontinensünket jelentette.
hisz minden szavunk rólunk, emberekről szól, bánatainkról, örömeinkről, háborúskodásainkról és megbékéléseinkről.
A svéd versek román fordítója, Svetlana Cârstea nem tudott Váradon jelen lenni.
Athena Farrokhzad, aki Teheránban született, kiskorában menekült családjával együtt Svédországba és ma már svéd költőnek vallja magát. Ez természetesen nem jelenti irániságának a megtagadását, épp ellenkezőleg: versei mondhatni kivétel nélkül a családi, illetve az egész perzsa nép súlyos megpróbáltatásaiból, háborúból, forradalomból, megtorlásból, üldöztetésből építkeznek.
Simon Judit, a Holnap Kulturális Egyesület vezetője az angol nyelvű beszélgetésen a folytonoson visszatérő családi motívumról kérdezte a költőnőt, aki elmagyarázta,
Az általa svédül felolvasott verseknek a hangulatából két nagyváradi színésznő, Kovács Enikő és Ioana Dragoș-Gajdo által a magyar és román fordításban felolvasott szövegekből egyértelművé vált a költőnő magyarázata.
A költő versei a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában Nagyváradon, 2015-ben jelentek meg a Fehérfehérré című kötetben: „Anyám mondta: Minden családnak megvannak a maga történetei / de hogy ezek a felszínre kerüljenek kell hozzá valaki / egy különös, torzító szándékkal // Anyám mondta: Növeled a bajt a szerencsétlen hazugságaiddal / Létezik egy némaság amit nem lehet lefordítani // Öcsém mondta: Mindig a tökéletlen az ami elkerülhetetlen marad / Mindig a nem teljes az ami hiányzik”.
Athena Farrokhzad nem beszélt arról, milyen borzalmakra emlékszik az iráni életükből szerencsésen kiszabadult családja, inkább arra tért ki derűsen, hogyan lettek annyira barátok román fordítójával, Svetlana Cârsteával, hogy nemrég közös könyvet is kiadtak, nemcsak fordításokat.
mondatfordulatot, címet. György Kamilla és Sall László epizódokat elevenített fel az egyáltalán nem könnyű szövegek fordításával kapcsolatban, illetve elmondták, mennyit agyaltak hárman együtt, amíg például megtalálták a kötet Fehérfehérré szójátékos címét.
A kiadó részéről a jó hangulatú, többnyelvű találkozó záró ajándéka volt egy-egy ingyenes kötet az érdeklődőknek. Újabb kuriózum, hogy a verskötet külalakja minden eddigi fordításban követi az eredeti borítótervet: a tükörhöz hasonlító fényes, ezüstös fedőlapot és a negatív nyomtatási formát, a fekete sorokba írt fehér betűket – ez az azonos külalak pedig ismét az európai közös értékek megbecsülésének a vonulatába illeszthető.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!