Fotó: Facebook/Kazuo Ishiguro
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
2017. október 05., 14:262017. október 05., 14:26
2017. október 05., 15:262017. október 05., 15:26
A testület indoklása szerint a 62 éves írónak
Sara Danius, az akadémia titkára Jane Austen és Franz Kafka keverékének nevezte Kazuo Ishiguro stílusát. Elmondta azt is, hogy a bejelentést megelőzően nem tudták elérni a díjazottat.
Kazuo Ishiguro 1954. november 8-án született Japán délnyugati részében, Nagaszakiban. Családjával ötéves korában költözött az Egyesült Királyságba, szülőföldjére csak felnőttként tért vissza. Az 1970-es évek végén a Kenti Egyetemen szerzett diplomát angol-filozófia szakon, majd kreatív írást tanult a Kelet-angliai Egyetemen.
1982-ben napvilágot látott első könyve megjelenése óta főállású író. A dombok halvány képe és következő regénye, A lebegő világ művésze is Nagaszakiban, pár évvel a második világháború után játszódik.
Különösen tetten érhetők ezek a legismertebb regényében, az 1989-ben megjelent Napok romjaiban, amelyért Booker-díjat kapott, és amelyből Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével forgattak filmet.
Kazuo Ishiguro műveit óvatosan visszafojtott kifejezésmód jellemzi, függetlenül a cselekménytől. Legutóbbi regényeiben azonban fantasztikus elemek is vannak – emlékeztetett közleményében a Svéd Akadémia, utalva a 2005-ben megjelent, Ne engedj el... című disztópiára. E regényében – csakúgy, mint több másikban is – zenei hatások is érezhetők. Nocturnes: Five Stories of Music and Nightfall című elbeszéléskötetében a zene egyenesen főszerepet játszik a karakterek közötti viszonyok ábrázolásában.
Két éve megjelent legfrissebb regényében, Az eltemetett óriásban egy idős házaspár szeli át az archaikus angol tájat abban a reményben, hogy az út végén találkoznak évek óta nem látott fiukkal. A műben Kazuo Ishiguro megindító módon tárja fel, hogyan kapcsolódik az emlékezet és a feledés, a múlt és a jelen, valamint a képzelet és a valóság.
A Napok romjai mellett megfilmesítették a Ne engedj el... című könyvét is. A 2010-es drámában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főszerepeket. Ishiguro forgatókönyve alapján készült A fehér grófnő című film Ralph Fiennes és Natasha Richardson főszereplésével.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!