Évadnyitó Bretter-kör
Fotó: Fodor Enikő
Egyetlen dologban értettek egyhangúlag egyet a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfői évadnyitó estjének résztvevői Varga László Edgár költő új versciklusa kapcsán: nagyon jó.
2017. október 24., 15:332017. október 24., 15:33
2017. október 24., 17:162017. október 24., 17:16
A pár héten belül megjelenő, „bejárónőm: isten” című kötet az 1985-ben született szerző, lapunk volt munkatársa második kötete lesz a 2014-ben napvilágot látott Cseréptavasz után. Az azonban, hogy a versek – melyek középpontjában, mint a cím is mutatja, a szerző által csak grétának becézett isten áll – istenkeresésnek vagy inkább istentagadásnak minősülnek, nem derült ki.
André Ferenc, a kör elnöke vitaindítójában rámutatott: Varga László Edgár nem tagadta meg önmagát, a komoly hangvétel mellett az új költeményekből is a rá annyira jellemző irónia köszön vissza, melyről nehéz megállapítani, hogy huncut cinizmus, vagy inkább védelmi mechanizmus, és a szerző a vicces beszólásokkal önmagát leplezi. André a Nyugat hatását vélte felfedezni a ciklusban, mely szerinte Parti Nagy Lajosra is emlékeztet. De nem a Pilinszky-féle istenkeresésnek és nem is Petri György istennel való hetyke feleselésének vagyunk tanúi,
Az új versciklus legfőbb újdonsága, hogy a szerző már nem bújik más figurák mögé, inkább megmutatja magát, és cinizmusa sem annyira erőteljes, de továbbra is hatásos. A versek stílusa könnyed, egyszerű, néha mégis hátborzongató – vélték a hozzászólók. A nyugatos hatás inkább a tiszta jambusokban, izgalmas rímekben érhető tetten, melyek Varga László Edgárnak a kisujjában vannak, hangzott el.
André Ferenc és Varga László Edgár, az est meghívottja
Fotó: Fodor Enikő
Bár a téma miatt a középkori irodalommal való párhuzam is adja magát, a ciklus inkább posztmodern vagy metamodern, már-már apokaliptikus. A verseket olvasva nem feledkezhetünk meg „a világhoz alkalmazkodófélben lévő szerzőről, akinek azonban a társadalom nem társa” – hangzott egy másik hozzászólás. – Aki otthon ül, történeteket talál ki, és az, hogy opponense éppen isten, lényegében mindegy. Olyan vélemény is volt, hogy a versek inkább isten hiányáról szólnak, mint jelenlétéről, hiszen bár megjelenik, nincs vele kapcsolat.
Varga László Edgár szerint ez meglehet, de azt is hozzátette, „még nem tartunk ott, szerencsére”. A szerző egyébként nyitva hagyta a felmerült kérdéseket, szűkszavúan úgy összegezve, hogy az est során egy dolog derült ki biztosan: nem ő isten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!