Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.
Egyértelműen jót tesz a romániai nagyvárosok levegőjének, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt csökkent a gépkocsiforgalom. A mérőállomások adatai szerint a télen még gázkamrának beillő Kolozsvár levegője már-már jónak nevezhető.
Harminc éve, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt. Alább közöljük az MTI háttéranyagát.
A fekete március eseményei mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással párhuzamos társadalmat teremtve – vallja Novák Csaba Zoltán történész, szenátor.
Ha nincs a forradalom után a Marosvásárhelyi Rádiónak a Székelyföld lakosságát nyugalomra intő, meggyőző „műsorszáma”, az 1990-es fekete márciusi események könnyűszerrel polgárháborúba torkolltak volna – vallja a magyar szerkesztőség egykori munkatársa, Kelemen Ferenc.
A román vasúttársaság (CFR) ideiglenesen felfüggesztette kedden a személyszállítást Románia és Magyarország között, miután a magyar kormány úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt lezárja a határokat a nem magyar állampolgárok előtt.
Az Országos Gépjármű-bejegyzési és Jogosítvány-kibocsátó Hivatal (DRPCIV) közölte: március 17-étől kezdődően 30 napos időszakra országszerte szüneteltetik a vizsgáztatás elméleti és gyakorlati részét is.
Jogosnak nevezte a székelyföldi autonómiatörekvéseket szerdán Kolozsváron Luke Uribe-Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt szenátora. Tőkés László szerint az „európai nagyhatalmak és a Magyarország szétdarabolásából profitáló országok” azáltal tehetnék jóvá a száz éve történteket, ha a kisebb
Az erdélyi székely szabadság napjának szimpátiarendezvényét tartották meg kedden Budapesten, a Hősök terén a Székelyföldért Társaság szervezésében.
Románia kormánya hagyjon fel „Székelyföld erőltetett és mesterséges elszegényítésével”, engedjék szabadon a „székely terrorper” elítéltjeit, létesüljön magyar kar a marosvásárhelyi orvosin, állítsák helyre az úzvölgyi katonatemetőt, Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogk&am
Megtartják a székely szabadság napi, a koronavírus elleni óvintézkedések miatt Romániában elmaradó autonómiatüntetések magyarországi szimpátiarendezvényét helyi idő szerint kedd délután 5 órától a budapesti Hősök terén – hangzott el az M1 aktuális csatornán.
A bukaresti operatív törzs leállította a légi közlekedést Románia és Olaszország – a koronavírus-járvány által leginkább sújtott európai ország – között, ahol mintegy egymillió kétszázezer román állampolgár él.
Több mint 800 gépkocsivezető jogosítványát vonta be a rendőrség az elmúlt 24 órában – közölte szombaton az országos rendőr-főkapitányság.
Szász Jenő, Székelyudvarhely volt polgármestere szerint a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzése körül előállt helyzet hátterében olyan ügyek állnak, amelyekben a város új vezetését „olyan nehezen megfogható érdekek hajtották, amelyek biztosan nem álltak a magyarság érdekében”.
A Magyar Polgári Párt egyik politikusa szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg az alakuló Székelyudvarhelyért Pártot, hogy így akadályozza meg annak bejegyzését Bukarestben – közölte egy közösségi oldalon Székelyudvarhely polgármestere kedden.
Az Exxon Mobil amerikai olaj- és gázipari vállalat várható kilépése a fekete-tengeri projektből négy-öt elfecsérelt évet jelenthet a romániai földgázkitermelés ügyében, ráadásul egy gyorsan és alacsony áron dolgozó cég elvesztéséről lenne szó – hangzott el egyebek mellett egy minapi bukaresti konferencián.
A világ románsága Kovászna-Hargita-Maros megyei románok iránti szolidaritásának a napját ünneplik március 14-én Sepsiszentgyörgyön a Románok románokért című rendezvénysorozattal – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség a szervező civil szervezetek közleményére hivatkozva.
Harag György (1925-1985), a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére emlékévet szervez a Magyar Művészeti Akadémia.
Látogatottsági adatok