Moldova kapcsán hibrid háború zajlik, amely Romániát és Magyarországot is érinti – mondta el a Krónika kérdésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
Klaus Johannis román államfő is szerepel azon politikusok szűkített listáján, akik esélyesek lehetnek az Európai Tanács elnöki tisztségére – írta szombaton a Financial Times című brit lap.
Továbbra is két kormány és két államfő van Moldovában, ahol Igor Dodon megválasztott elnök az új, Sandu-kormány elismerésére szólította a minisztériumokat és a közintézményeket, és tüntetést szerveznek az új kabinet mellett.
A román külügyminisztérium is elismerte kedden az új moldovai kormány legitimitását, miután Teodor Meleșcanu külügyminiszter előző napi sajtóértekezletén még az előrehozott választásokat nevezte a legjobb megoldásnak.
Pattanásig feszült a hangulat a Moldovai Köztársaságban, ahol az államfő felfüggesztésében, a hétvégén megalakult kormány alkotmánybíróság általi megvétózásában és a parlament feloszlatásának szándékában csúcsosodott ki a parlamenti választások után kialakult politikai válság.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) olyan dokumentumokat adott át a bukaresti ítélőtáblának, amelyek szerint Traian Băsescu volt köztársasági elnök jelentett egyik kollégájáról a Szekuritáté egy összekötő tisztjének.
Mivel az Európai Parlament a korábbinál megosztottabb lett, hosszadalmas egyeztetésekre kell felkészülni az egyes pozíciók elosztásánál – vélik az elemzők.
Cáfolja az RMDSZ, hogy a Szociáldemokrata Párttól „kölcsönkapott”, és az RMDSZ-re voksoló szavazóbiztosok állhatnak amögött, hogy a szövetség több tízezernyi voksot kapott a Kárpátokon túl.
Miközben sem Teodor Meleşcanu külügyminiszter, sem Carmen Dan, a belügyi tárca vezetője nem tartja magát felelősnek a külföldi szavazókörzetekben történt incidensekért, Viorica Dăncilă csütörtökön leszögezte: „ha voltak hibák, akkor a felelősöknek fizetniük kell”.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárt (EPP) adhatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben (EP) a választásokról közzétett exit pollok vasárnap esti első összesítése szerint.
Hét órával a szavazókörök megnyitását követően, illetve urnazárás előtt 4,3 millió választó, a szavazásra jogosultak 23,9 százaléka adta le voksát az európai parlamenti választásokon. A magyarlakta megyékben még mindig alacsonyabb a részvétel az átlagnál.
Három órával a szavazókörök megnyitását követően 1,2 milló választópolgár, a szavazásra jogosultak 6,6 százaléka adta le az európai parlamenti választásokon Romániában. A magyarlakta megyékben alacsonyabb a részvétel az átlagnál.
Jelentős téttel bírnak Európa-szerte a mostani európai parlamenti választások, és nincs ez másképp Romániában sem: vasárnap kiderül, mennyire csökkentették a kormányzó PSD népszerűségét az igazságügyi botrányok. Az RMDSZ közben a bejutásért izgul.
Régóta volt annyira megjósolhatatlan egy romániai voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezendő európai parlamenti választásoké. A Krónikának nyilatkozó szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt valós szándékát. A legnagyobb kérdőjelek a referendum érvényess&
Talán soha nem előzte meg ilyen feszültség az európai parlamenti választásokat, mint most.
Obán Viktor magyar kormányfő megtagadja az Európai Uniót (EU) – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság távozó elnöke a Bild című német lapnak adott interjújában.
Ha a következő ötéves ciklusban megtörténik az uniós szerződések módosítása, van esély az őshonos nemzeti kisebbségek uniós szintű védelmére – jelentette ki Kelemen Hunor a Krónikának a hétvégi EP-választások kapcsán adott interjúban.
„A törvény előtt kell felelniük azoknak a primitíveknek, akik műanyag zsákokkal borították be az úzvölgyi katonai temetőben a román katonák emlékére felállított kereszteket” – jelentette ki szombaton Traian Băsescu volt államfő.
Látogatottsági adatok