HIRDETÉS
Szijjártó Pétert az EU külügyminisztereinek múlt heti bukaresti informális találkozója alkalmából hívták meg a tévé Diplomata útlevél című műsorába.
A tárcavezető kifejtette: ha csak a román uniós elnökségen múlna, nagy reményeket fűzne az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsításához, de a nyugat-európai országok többsége inkább az Európai Bizottság (EB) elnökének álláspontját osztja, aki szerint a következő öt évben nem lesz bővítés. A közép-európai országok viszont saját tapasztalatukból tudják, milyen sokat segített a köztük lévő feszültségek oldásában a NATO- és EU-integráció, és ezért gyorsítanák fel Szerbia és Montenegró csatalakozási tárgyalásait is.
– érvelt Szijjártó Péter.
A jogállamiság megsértése címén Magyarország és Románia ellen indított eljárásokról szóló kérdésre válaszolva úgy értékelte: akkor lehet majd ilyesmiről értelmes, indulatoktól mentes vitát folytatni, és nem „elbeszélni egymás mellett”, ha az Európai Bizottság (EB) – rendeltetésének megfelelően – ismét technikai jellegű testületként, a „szerződések őreként” fog működni, letéve arról, hogy politikai szervezetként lépjen fel.
Rámutatott:
jelenleg az a Frans Timmermans fogalmaz meg politikai támadásokat az EB nevében Magyarország ellen, aki a bevándorláspárti európai szocialisták csúcsjelöltje és az európai parlamenti választási kampány egyik főszereplője.
„Tényleg elhiszi azt valaki, hogy amennyiben egy kormány nyolc éven keresztül valóban megsérti a jogállamiságot, akkor azt harmadszor is nagy többséggel újraválasztják, ahogy minket tavaly áprilisban? Ezekkel a támadásokkal a magyar választókat sértik meg, mert azt üzenik, hogy az európai intézmények nem tartják elég érettnek a választókat arra, hogy megítéljék saját országuk történéseit, és dönteni tudjanak saját jövőjükről” – mondta Szijjártó Péter.
Úgy értékelte: a támadások valójában Magyarország határozott bevándorlásellenes politikáját veszik célba. Ma nem a Kelet és Nyugat között húzódik a legélesebb ellentét Európában, hanem a migráció megítélésében, ezért
a kontinens jövőjét is az fogja meghatározni, hogy a bevándorlást támogató, vagy elutasító erők lesznek-e többségben a közelgő EP-választásokon.
„Az előttünk álló valódi kérdésekre – a migrációra, a terrorizmustól való félelemre, a Brexitre, Európa energiaellátására – kell majd választ adnia a következő Európai Parlamentnek, amelynek összetétele lényesen különbözni fog a jelenlegitől” – összegzett a külgazdasági és külügyminiszter.
