Fotó: Balázs Lajos
Egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében – jelentette be hétfőn a nyomozás új eredményei alapján a legfőbb ügyészség katonai részlege.
2017. december 18., 16:072017. december 18., 16:07
2017. december 18., 16:162017. december 18., 16:16
A hétfőn nyilvánosságra hozott adatok értelmében az ország legfontosabb – a bukaresti, a kolozsvári és a jászvásári – egyetemei jogi karainak bevonásával egyértelműen sikerült megállapítani, hogy 1989 decemberében, a Ceauşescu diktátorpár elmenekülését követően nem keletkezett hatalmi vákuum, a kutatásokból pedig kiderül, hogyan viselkedtek az új politikai és katonai vezetők, és hogyan igyekeztek hatalmukat a bel- és a külföldi közvélemény előtt legitimálni.
Az ügyészség azt is közölte, hogy részben sikerült rekonstruálni az új vezetés legitimálását szolgáló, december 22-e este kezdődött katonai diverzió elemeit.
– szögezte le az ügyészség.
Rámutatnak: a közvéleményt folyamatosan félretájékoztatták a köztévén és a közrádión, valamint a katonai távközlési rendszereken keresztül, ennek nyomán alakult ki a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis. Az is kiderült, hogyan továbbították a diverziókeltést szolgáló katonai parancsokat.
Mint kiderült, Románia még 1987-ben importált olyan eszközöket, amelyek célja a gépfegyvertűz hangjának utánzása volt. Arra is fényt derítettek, hogy különböző diverziókeltési eszközökkel folyamatosan nyomást gyakoroltak annak a târgoviştei katonai egységnek a vezetőire, ahol a diktátor házaspárt fogva tartották, a legfelsőbb katonai körökből érkező parancsok pedig arra vonatkoztak, hogy végezzenek Ceauşescuékkal, sőt három ízben is megpróbálták meggyilkolni őket.
Mint arról beszámoltunk,
Az ügyészség arra hivatkozva terjesztette ki, hogy az ország új vezetése számos ember halálához járult hozzá. A dossziéban található iratokból kiderül: az 1989 december 22-e után hatalomra került politikai és katonai vezetés számos személy megöléséhez, megsebesítéséhez, fizikai és pszichikai károsodásához, valamint szabadságától való megfosztásához járult hozzá, ami kimeríti a Büntető Törvénykönyv emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó cikkelyeit.
Az ügyészség szerint a vádak ilyetén kiterjesztését az is indokolja, hogy számos településen történtek áldozatokat követelő fegyveres incidensek, ami az előre megtervezettségre utalhat. A terv az ügyészek szerint az volt, hogy zavart keltsenek a fegyveres erők körében azáltal, hogy megosztották a védelmi tárca vezetőit, valamint hamis parancsokat, jelentéseket és információkat terjesztettek, hogy utcára szólították és felfegyverezték a lakosságot, hogy polgárháború látszatát keltsék, miközben valójában a védelmi és a belügyi tárcának alárendelt, vagy gyakran ugyanazon minisztérium alárendeltségébe tartozó egységek csaptak össze.
A terv érdekében a Román Televíziót is felhasználták, amely a pánikkeltő, gyakran hamis információkat tartalmazó közleményeket továbbította. Emellett a telefon-összeköttetéseket is megszakították, és az illetékes minisztériumok élére az új hatalomhoz lojális vezetőket állítottak egy pszichológiai és médiaháború előidézése érdekében, amely számos áldozatot követelt.
Mint ismeretes, a legfőbb ügyészség tavaly indította újra a nyomozást, miután közfelháborodást keltett az ügy felelősök megnevezése nélküli lezárása. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 15-én kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.
Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedd este kijelentette, hogy ha megnyeri az államelnök-választást, államelnöki fizetését a Katonai Veteránok és Rokkant Veteránok Egyesületének fogja adományozni.
Alina Gorghiu igazságügyi miniszter üdvözölte kedd este, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította a szökésben levő elítéltek büntetését szigorító törvényt.
Egyetlen közös jobboldali államelnökjelölt kiválasztását javasolta kedden Elena Lasconi.
Lelki és érzelmi problémák miatt hívták tavaly a legtöbben az 116111-es gyermeksegélyező számot – derül ki a gyermeksegélyező telefonközpontot működtető egyesület (Asociaţia Telefonul Copilului) keddi tájékoztatásából.
A romániai választópolgárok 83,5 százaléka fontosnak tartja a jelöltviták megszervezését az elnökválasztás előtt – derült ki az INSCOP Research felmérésének kedden közölt eredményeiből.
Tagja volt ugyan a kommunista pártnak, de nem volt kommunista – állította a múltjával kapcsolatosan Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy Románia hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A megyei jogú városok az utóbbi két évben összesen 116 oktatással kapcsolatos beruházáshoz kaptak támogatást az oktatási minisztériumtól – jelentette ki hétfőn Ligia Deca.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
Magyarországot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is belekeverné a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a romániai választási kampányba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!