Elvándorlás: tavaly csaknem 50 ezren hagyták el véglegesen az országot
Fotó: Haáz Vince
Rekordot döntött tavaly a hivatalos módon történő elvándorlás Romániában: 2023-ban csaknem 50 ezren helyezték át külföldre állandó lakhelyüket. Az elvándorlás mértéke kétszer akkora, mint az 1990 óta jegyzett éves átlag.
2024. december 05., 16:402024. december 05., 16:40
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) demográfiai évkönyvében közölt adatok szerint tavaly 48 612-en döntöttek a végleges, hivatalosított elvándorlás mellett Romániában, azaz csaknem annyian, mint amennyien most Sepsiszentgyörgyöt lakják. Bár ez csupán kevéssel múlja felül a 2022-ben beállított eddigi rekordot (48 438 emigrált), a rendszerváltásig visszatekintve továbbra is nagyon magas a szám, hiszen (1990-t leszámítva, amikor „azon nyomban” mintegy 100 ezren vették az irányt Nyugat felé) az azóta eltelt évek átlaga valamivel több, mint 22 ezer elvándorolt – hívta fel a figyelmet az adatokat idéző Hotnews.ro portál.
Fontos kiemelni, hogy az adatok nem tartalmazzák az ideiglenesen külföldre távozók, a határon túl tanulók vagy szezonmunkát vállalók számát.
A statisztikai intézet évkönyve szerint az elmúlt 50 évben Bukarest lakosságát kitevő tömeg hagyta el az országot – persze a hivatalos adatok szerint, a valóságban a jelenleg 1,7 millió ember által lakott főváros lélekszámának akár három-négyszerese is évek óta külföldön él.
Visszatérve azokra, akik ideiglenesen tartózkodnak Nyugaton, az ott tanulók számát több tízezerre teszik. A Hotnews által idézett UNESCO-felmérés szerint a legtöbben közülük az Egyesült Királyságban (közel 10 ezren), az Amerikai Egyesült Államokban (további 4900), Hollandiában (kb. 2800), Németországban (2500), Franciaországban (2400), Magyarországon (2200), Dániában (1700), Spanyolországban (1400), Olaszországban (1400) és Ausztriában (1100) tanulnak tovább.
A külföldön dolgozók kapcsán egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a pandémiát megelőző évben készített felmerést idéznek, mely a képzettségük szempontjából is elemzi a távozó romániaiak migrációját. Eszerint olyan országokban, mint az Egyesült Királyság vagy Ausztria, körülbelül minden ötödik román magas képzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel szemben Spanyolországban és Olaszországban a romániai kivándorlóknak csupán 5 százalékát foglalkoztatják magasan képzettként.
Túlképzettségről akkor beszélünk, ha egy személy képzettségi szintje magasabb, mint ami az általa elvállalt munkához szükséges. Nemtől függetlenül a felsőfokú végzettséggel rendelkező romániaiak 50%-kal nagyobb valószínűséggel dolgoznak alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben. A szomszédos országokban született hasonló elvándoroltak esetében ez az arány csak 26 százalék.
Sokatmondó, hogy a romániaiak esetében a túlképzettség az elmúlt 20 évben 16%-kal nőtt, míg a szomszédos országokból kivándorlók esetében 7%-kal csökkent. Ezek az eredmények tükrözhetik a romániaiak viszonylag gyenge idegennyelv-tudását, ami megnehezíti a beilleszkedést a fogadóországban, a szakmai hálózatokhoz való korlátozott hozzáférést vagy a megszerzett képesítések nehézkes elismertetését.
Csak akkor lesz elég orvos Romániában, ha jól fizetik őket, optimális munkafeltételeket és jó szociális körülményeket biztosítanak számukra – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter hétfőn Jászvásáron.
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető szerint a minisztérium és az alárendelt intézmények egyetlen alkalmazottját sem fogják elbocsátani az átszervezéskor, annak ellenére, hogy tavalyhoz képest idén 5 százalékkal kevesebbet fordíthatnak bérekre.
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Mînzatu kedden Bukarestben arra figyelmeztetett, hogy a nagy közösségimédia-platformoknak, köztük a TikToknak be kell tartaniuk a tartalom moderálására vonatkozó törvényi előírásokat.
Románia egy biztonságos, politikai és gazdasági szempontból is stabil, reform- és befektetésorientált ország – jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő kedden a Világbank képviselőivel folytatott megbeszélésen.
Elutasította keddi együttes ülésén a parlament két házának összevont költségvetési bizottsága az alkotmánybíróság idei költségvetésének egyik tételét, az intézmény alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak szánt gyógyszerekre előirányzott 700 ezer lejt.
Megfellebbezte kedden a 2 Mai településen drogos állapotban vezetve két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu a mangaliai bíróság alapfokú ítéletét, amely szerint tíz évet kellene börtönben töltenie.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint „pluszteher” Crin Antonescu államfőjelölt számára, hogy Klaus Iohannis nem mond le az elnöki tisztségről.
Az egykori nacionálkommunista Ceaușescu-rendszer hírhedt titkosrendőrsége, a Securitate egyik egykori besúgóját választották a Külügyi Hírszerző Szolgálatot (SIE) felügyelő parlamenti bizottság alelnökévé az új törvényhozási ülésszak kezdetén.
Bár még mindig az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu neve bukkan fel a legtöbbször az online térben a lehetséges államfőjelöltek közül, ellenfelei lassan felzárkóznak hozzá – derül ki egy elemzésből.
Mintegy 1200 károsult követeli vissza a pénzét az ingatlanpanamázásba keveredett Nordis ingatlanfejlesztő cégtől – derült ki a hivatalos dokumentumokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!