Elvándorlás: tavaly csaknem 50 ezren hagyták el véglegesen az országot
Fotó: Haáz Vince
Rekordot döntött tavaly a hivatalos módon történő elvándorlás Romániában: 2023-ban csaknem 50 ezren helyezték át külföldre állandó lakhelyüket. Az elvándorlás mértéke kétszer akkora, mint az 1990 óta jegyzett éves átlag.
2024. december 05., 16:402024. december 05., 16:40
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) demográfiai évkönyvében közölt adatok szerint tavaly 48 612-en döntöttek a végleges, hivatalosított elvándorlás mellett Romániában, azaz csaknem annyian, mint amennyien most Sepsiszentgyörgyöt lakják. Bár ez csupán kevéssel múlja felül a 2022-ben beállított eddigi rekordot (48 438 emigrált), a rendszerváltásig visszatekintve továbbra is nagyon magas a szám, hiszen (1990-t leszámítva, amikor „azon nyomban” mintegy 100 ezren vették az irányt Nyugat felé) az azóta eltelt évek átlaga valamivel több, mint 22 ezer elvándorolt – hívta fel a figyelmet az adatokat idéző Hotnews.ro portál.
Fontos kiemelni, hogy az adatok nem tartalmazzák az ideiglenesen külföldre távozók, a határon túl tanulók vagy szezonmunkát vállalók számát.
A statisztikai intézet évkönyve szerint az elmúlt 50 évben Bukarest lakosságát kitevő tömeg hagyta el az országot – persze a hivatalos adatok szerint, a valóságban a jelenleg 1,7 millió ember által lakott főváros lélekszámának akár három-négyszerese is évek óta külföldön él.
Visszatérve azokra, akik ideiglenesen tartózkodnak Nyugaton, az ott tanulók számát több tízezerre teszik. A Hotnews által idézett UNESCO-felmérés szerint a legtöbben közülük az Egyesült Királyságban (közel 10 ezren), az Amerikai Egyesült Államokban (további 4900), Hollandiában (kb. 2800), Németországban (2500), Franciaországban (2400), Magyarországon (2200), Dániában (1700), Spanyolországban (1400), Olaszországban (1400) és Ausztriában (1100) tanulnak tovább.
A külföldön dolgozók kapcsán egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a pandémiát megelőző évben készített felmerést idéznek, mely a képzettségük szempontjából is elemzi a távozó romániaiak migrációját. Eszerint olyan országokban, mint az Egyesült Királyság vagy Ausztria, körülbelül minden ötödik román magas képzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel szemben Spanyolországban és Olaszországban a romániai kivándorlóknak csupán 5 százalékát foglalkoztatják magasan képzettként.
Túlképzettségről akkor beszélünk, ha egy személy képzettségi szintje magasabb, mint ami az általa elvállalt munkához szükséges. Nemtől függetlenül a felsőfokú végzettséggel rendelkező romániaiak 50%-kal nagyobb valószínűséggel dolgoznak alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben. A szomszédos országokban született hasonló elvándoroltak esetében ez az arány csak 26 százalék.
Sokatmondó, hogy a romániaiak esetében a túlképzettség az elmúlt 20 évben 16%-kal nőtt, míg a szomszédos országokból kivándorlók esetében 7%-kal csökkent. Ezek az eredmények tükrözhetik a romániaiak viszonylag gyenge idegennyelv-tudását, ami megnehezíti a beilleszkedést a fogadóországban, a szakmai hálózatokhoz való korlátozott hozzáférést vagy a megszerzett képesítések nehézkes elismertetését.
Csak akkor lesz elég orvos Romániában, ha jól fizetik őket, optimális munkafeltételeket és jó szociális körülményeket biztosítanak számukra – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter hétfőn Jászvásáron.
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő.
Hétfőtől Romániában és Magyarországon is a rendőrség egy héten át kiemelten ellenőrzi az autóbuszokat és a tehergépkocsikat egy közös ellenőrzési terv keretében. Európa-szerte a rendőrség egységes akciójáról van szó.
Nicușor Dan független jelölt szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek és Emil Hurezeanu külügyminiszternek ,,kötelessége” helyet szerezni az Emmanuel Macron francia elnök által sürgősen összehívott párizsi tárgyalások asztalánál.
Soros György embereként, ugyanakkor túlságosan „magyarbarátként” láttatja a román sajtó egy része a májusi választásokig ügyvivő államelnöki tisztséget betöltő Ilie Bolojant.
A védelmi minisztérium szombaton kezdeményezte az elnöki hivatalnál Cătălin Ștefăniță Zisu tábornok tartalékba helyezését.
A Richter-skálán 3,6-os erősségű földrengés volt vasárnap 6 óra 59 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Crin Antonescu szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek el kellene magyaráznia az amerikai vezetésnek az elnökválasztás érvénytelenítésének okait és azt, hogy kétségbevonhatatlanul demokratikus választások következnek Romániában.
A Romániai Digitalizációs Hatóság (ADR) bejelentette, hogy az általa kezelt platformok – SEAP, Ghișeul.ro, PCUe, SAET és e-Guvernare – ismét működőképesek.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezekben a napokban egy országos akció keretében ellenőrzi az idősotthonokban, a fogyatékkal élőket gondozó központokban és más szociális létesítményekben a fogyasztóvédelmi szabályok betartását.
Több kétoldalú megbeszélést folytatott európai és amerikai tisztségviselőkkel pénteken a müncheni biztonsági konferencia keretében Emil Hurezeanu.
A következő három napban az ország nagy részében vegyes halmazállapotú csapadékra, havazásra, hóréteg kialakulására, a szél élénkülésére és fagyos éjszakákra van kilátás az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton közzétett előrejelzése szerint.
szóljon hozzá!