Menetirány. Több mint 5,7 millió román állampolgár döntött úgy, hogy inkább külföldön boldogul (képünk illusztráció)
Fotó: Beliczay László
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő; az évtized végéig 600 ezer új, magasan képzett munkavállalóra lenne szüksége Romániának, ahol közben alulfinanszírozott az oktatás, szinte ismeretlen a szakmai (át)képzés fogalma, és ahol hamarosan megháromszorozódik a nyugdíjasok száma – sorjázza a gazdasági fejlődésnek alaposan keresztbe tevő legfőbb problémákat egy belföldi és nemzetközi adatokat összesítő elemzés.
2024. március 02., 09:092024. március 02., 09:09
A CES Bucharest nevű gazdaság- és társadalomkutató intézet jelentése egyrészt kitér a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adataira, melyek szerint Románia globális szinten a 17. helyen áll az elvándoroltak száma tekintetében. A Hotnews hírportál által idézett jelentés szerint
A bukaresti belügyminisztérium hivatalos adatai szerint a legtöbb emigrált Olaszországot, Spanyolországot, Nagy-Britanniát vagy Németországot választotta új „hazájának”, a mindennapi betevőt főleg a mezőgazdaságban, eladói munkakörökben, építkezéseken, az egészségügyben vagy az IT-ágazatban keresik meg. Az elvándoroltak leginkább a jobb kereset, egészségügy, oktatás, mentalitás és klímakörülmények miatt hagyták el Romániát.
Az elemzésben kiemelik az oktatás kulcsszerepét, hiszen ez közvetetten hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a gazdasági fejlődéshez, az innováció felismeréséhez és népszerűsítéséhez. Utóbbi azért is fontos, mert kutatások bizonyítják: jobban fizető állások megteremtését vonja maga után. Például Belgiumban az oktatás „részesedését” 14 százalékosra teszik a gazdaságban: az aktív lakosság folyamatos oktatása, szakképzése párban jár a gazdasági és technológiai fejlődéssel, ez pedig „egy egészséges és versenyképes gazdaság alapját jelenti”.
A Hotnews által idézett jelentés szerint mindez azt eredményezi, hogy egyre csökken az egyetemisták és mesterizők száma – 2020 és 2022 között csaknem 22 ezer fiatal „tűnt el” a felsőoktatásból az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint.
De a magán felnőtt- és alkalmazottképzés terén sem áll jól az ország: a Világbank adatai arról tanúskodnak, hogy a 25 és 64 év közötti lakosság csupán egyetlen százaléka vett részt valamilyen szaktanfolyamon, miközben az európai átlag 9,1 százalék. De a cégek sem tolonganak e tekintetben: csupán 21 százalékuk fektet be munkavállalóik kompetenciáinak piac által megkívánt fejlesztésébe.
Egyre kevesebb az egyetemista Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Pedig nagy szükség lenne a továbbtanulásra, a szak- és átképzésekre. Ugyanis a munkaerőpiacot vizsgáló intézet (INCSMPS) kutatása szerint 2030-ig drasztikusan megnő az igény magasan képzett alkalmazottakra:
Ráadásul az új igényekkel párhuzamosan jelentősen csökken az alacsonyan képzett vagy szakképzetlen munkások iránti kereslet: 2030-ig 400 ezerrel kevesebb ilyen dolgozóra lehet szükség. Éppen ezért utóbbiaknak „újraprofilálniuk” kell magukat munkahelyen belüli továbbképzésekkel vagy egyéb szakmai tanfolyamok, iskolák elvégzésével. Például olyan népszerű piaci elvárásoknak megfelelően, mint a digitalizáció, automatizálás, fenntarthatóság vagy humánerőforrás-menedzsment.
Miközben a fiatalok elvándorolnak, az itt maradt aktív népesség nagy része pedig egyre nehezebben felel meg a modern munkakerőpiaci elvárásoknak, a lakosság egyre csak öregedik: 2012 és 2022 között 40,8-ról 42,3-ra nőtt az átlagéletkor. A munkaerőpiacot vizsgáló intézet kutatása szerint ha 10 százalékkal megnő a 60 év felettiek aránya az aktív lakosság körében, az évente 5,5 százalékkal visszafogja az egy főre jutó GDP növekedését.
Ugyanis ebben az időszakban érik el a korhatárt az úgynevezett dekrétumgeneráció tagjai, akik Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születtek. Eközben az előrejelzések szerint a 20 és 34 év közötti fiatalok aránya tovább fog csökkenni: 2035-re 3,5 százalékkal a 2020-as adatokhoz képest – olvasható a CES Bucharest Hotnews által idézett jelentésében.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!