Fotó: Beliczay László
Továbbra is rengeteg román állampolgár érzi úgy, hogy Románia nem kínál megfelelő lehetőségeket a boldogulásra, ezért külföldön próbál szerencsét – derül ki a hivatalos kimutatásokból. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022-ben 50 ezren hagyták el az országot, ami rekordnak számít. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elvándorlás a negatív természetes szaporulattal súlyosbítva előbb-utóbb demográfiai katasztrófához vezet.
2023. augusztus 07., 18:552023. augusztus 07., 18:55
2023. augusztus 07., 19:042023. augusztus 07., 19:04
Továbbra is sok román állampolgár érzi úgy, hogy Románia nem kínál megfelelő lehetőségeket a boldogulásra, ezért külföldön próbál szerencsét – derül ki a kimutatásokból. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022-ben mintegy 50 ezren hagyták el az országot, ami rekordnak számít.
És a szakértők szerint a tendencia nem változik, a jelenségnek ugyanis nem csupán gazdasági okai vannak, hanem a katasztrofális szociális szolgáltatásokat is felelősek érte. A tömeges elvándorlás mellett negatív természetes szaporulat is nehezíti a helyzetet. Így az INS adatai szerint 2023 áprilisában 2853-mal kevesebb élveszületést regisztráltak, mint 2022 ugyanezen hónapjában.
Jelenleg mintegy nyolcmillió román állampolgár él külföldön, ami csökkenést jelent a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest – erről Gheorghe Cârciu, a kormány határon túli románokért felelős osztályának vezetője beszélt.
A természetes többlet 2023 áprilisában negatív volt (-8 902 fő), csakúgy, mint 2022 áprilisában (-8 859 fő). Vasile Ghețău demográfiai szakértő az Adevărulnak úgy nyilatkozott: becslése szerint
Az alacsony születési arányszám, a tömeges migráció és a magas halálozási arányszám miatt Romániának gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megmeneküljön a demográfiai katasztrófa forgatókönyvétől, ráadásul a halálozási arány még uniós viszonylatban is túlzottan magas.
Ez megmutatkozik az életszínvonalban, a kulturális színvonalban, az egészségügyben, a táplálkozásban, a környezet emberre gyakorolt hatásában is. A férfiak 72, a nők 79 éves várható élettartamával Románia az európai rangsor végén áll, Bulgáriával együtt, 8-9 évvel lemaradva a fejlett országok átlagától. Ami még feltűnőbb Romániában, hogy ha a 2013 utáni éveket nézzük, a születéskor várható élettartam alakulása stagnál. Ha ilyen alacsony értéken stagnál, az azt jelenti, hogy valami történik a lakosság egészségi állapotában, a társadalomban. Negatív tényezők működnek – figyelmeztetett a szakértő.
Az Eurostat adatai szerint
Az érintettek többsége nő. Az európai statisztikai intézet adatai szerint 2011-ben 1,67 millió volt a más uniós országban élő románok száma, és azóta folyamatosan nő, 2019-ben pedig elérte a 2,5 milliót.
A népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján az becsülhető, hogy 2021. december 1-jén mintegy 1,1 millió magyar élt Románia területén – állapítja meg hétfői közleményében az RMDSZ.
Ennél azonban jóval magasabb a szám: mint arról beszámoltunk, Gheorghe Cârciu, a kormány határon túli románokért felelős osztályának vezetője nemrég arról beszélt: jelenleg mintegy nyolcmillió román állampolgár él külföldön, ami csökkenést jelent a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest.
A 2022-es népszámlálás során gyűjtött statisztikai hivatali adatok szerint közel hatmillió román állampolgár szerepel a külföldön élő vagy tartózkodó román állampolgárok listáján, többségük első generációs kivándorló. Sokan ugyanakkor nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban. 2019-ben a határon túli románokért felelős akkori miniszter, Natalia Intotero azt mondta, hogy a statisztikák szerint mintegy 9 700 000 román él külföldön, rámutatva, hogy
Az elvándorlás pedig jelentős érvégést jelent, mivel a többség nem tér vissza többé – legalábbis Alfred Bulai szociológus így látja. „A születési ráta is csökkent, de a legnagyobb veszteséget az elvándorlás okozza. Ez több millió románt jelent, akik elméletileg Romániában vannak, de
Ha kiépítik a társadalmi kapcsolatokat, és elfogadható életkörülményeket találnak, nagyon nehéz visszatérni, különösen, ha egy kisvárosból mentek el. Még kisebb az esélye, ha az ember külföldön köt házasságat és ott születnek gyerekei. Mert a nyugati gyermeknevelési körülmények sokkal jobbak, mint Romániában. A gyerek sok esetben születésénél fogva az illető ország állampolgára lesz, és az ottani nyelv anyanyelvvé válik. Ráadásul 20 év nyugaton töltött idő után nincs sok minden, ahová vissza lehet térni: nem is biztos, hogy még vannak rokonok, szülők, barátok” – mutatott rá a szociológus professzor.
Az Eurostat adatai szerint 2100-ra Románia lakossága 6,6 millió fővel csökken a jelenlegi szinthez képest, míg Franciaország és Svédország lakossága 2,6 millióval, illetve 3,4 millióval lesz magasabb.
A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!