A képviselőház jogi bizottsága kedden egyhangúlag szavazta meg a kedvezményes szabadlábra helyezés eltörlését. Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter az ülésen leszögezte:

Az ügyben a PNL és az USR is benyújtott egy törvénytervezetet, amelyeket a tárcavezető szerint összegyúrnak majd. A jogszabályt, amelynek értelmében minden, rossz börtönkörülmények között eltöltött 30 nap után 6 nap levonás jár a büntetésből, az előző kormány idején a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva fogadták el. Tavaly nyár óta a törvény alapján 21 ezer elítélt szabadult korábban a börtönből, és közülük több mint 1800-an újabb bűncselekményt követtek el. A visszaesők közül 500 ellen erőszakos bűncselekmények – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – miatt indult újabb büntetőeljárás.

A felelősségvállalás annyit jelent, hogy a kormány parlamenti vita nélkül terjeszti a törvényhozás elé a tervezetet, ugyanakkor az ellenzéknek jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítvány benyújtani a kabinet ellen. Amennyiben a bizalmatlansági indítvány átmegy, a kormány megbukik, ha viszont nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

Ludovic Orban miniszterelnök még hétfőn kijelentette,

Közben a Mediafax hírügynökség kormányon belüli forrásokra hivatkozva arról írt: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta, kisebbségi kormány várhatóan 2020 januárjában terjeszti felelősségvállalással a parlament elé a módosításokat.

A kormány egyelőre a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jóváhagyását várja ahhoz, hogy a különleges ügyészség felszámolását kezdeményezze.

Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter hétfőn este megerősítette: a kormány jogszabály révén rendezi az ügyészség helyzetét, ugyanakkor meg kell várni az igazságügyi tárca által a bírákkal és ügyészekkel megkezdett konzultáció eredményét, és a CSM jóváhagyását is – ugyanakkor ennek a testületnek még el sem küldték a tervezetet.

Mint ismeretes, az azóta ellenzékbe kényszerült Szociáldemokrata Párt (PSD) által irányított korábbi kormány az igazságszolgáltatásban elkövetett visszaélésekkel indokolta a SIIJ létrehozását.

Az akkori ellenzék – köztük a PNL is – viszont azzal vádolta a kormányt, hogy az ügyészség révén egyrészt meg akarja félemlíteni a bírákat és ügyészeket, másrészt annak révén akar politikai nyomást gyakorolni rájuk.

A kétfordulós polgármester-választáshoz való visszatérést a PNL mellett Klaus Johannis államfő is szorgalmazza, de a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is a kisebbségi kormány támogatásának egyik feltételéül szabta.

Johannis, a PNL és az USR is arra számít, hogy amennyiben a jövő évi önkormányzati választásokon már ebben a rendszerben választanák az elöljárókat, akkor sikerülne megszerezni a jelenleg PSD-s vezetésű települések irányítását.

Az RMDSZ ugyanakkor többször is jelezte: mindent megtesz a kétfordulós polgármester-választás visszaállítása ellen, mivel a módosítás nyomán mintegy egyharmadával csökkenne a magyar irányítású települések száma.