Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő hétfő este azt nyilatkozta, hogy „dühös és csalódott”, amiért Románia nem kapta meg a schengeni csatlakozáshoz szükséges egyöntetű támogatást a tagállamok részéről, de hozzátette, eltökélt szándéka „továbbvinni az ügyet”, amíg az országot befogadják a belső határellenőrzés nélküli övezetbe.
2022. december 12., 21:542022. december 12., 21:54
2022. december 13., 11:412022. december 13., 11:41
A Cotroceni-palotában adott sajtónyilatkozatában az államfő rámutatott, Románia aktívan részt vesz az illegális migráció elleni küzdelemben, ezért mindenki értetlenül áll a múlt heti döntés előtt. „A politikában azonban nem számít, hogy dühös, frusztrált vagy boldog vagy. Minket, politikusokat azért választanak meg, hogy megoldjuk a közösség, a nemzet problémáit, és én ezt fogom tenni a jövőben is” – fogalmazott a román elnök.
Iohannis beszélt arról is, hogy az Európai Tanács ezen a héten sorra kerülő ülésén fel fogja vetni a témát, minden bizonnyal vitázni fognak róla, újabb szavazás azonban csak a Bel- és Igazságügyi Tanács következő ülésén esedékes. Mint mondta, Románia schengeni csatlakozása stratégiai célkitűzés marad, amelynek eléréséért a kormány és az államelnöki hivatal is tovább dolgozik.
Az államfő elismerte, hogy a migráció problémát jelent az Európai Unió számára, de hangsúlyozta, nem Románia tehető felelőssé az illegális migrációért. „Bukarest nagyon aktívan hozzájárul az illegális migráció megfékezéséhez, ezért nem érdemelte meg az elutasítást” – idézte az Agerpres hírügynökség az államfőt.
„Nyilvánvalóan mindent megteszünk, hogy megoldást találjunk – természetesen diplomáciai úton – erre a problémára. A konkrét lépéseket menet közben megbeszéljük. Ma nem fogok konkrétumokat mondani, de szerdán valószínűleg ismertetek két-három intézkedést, amelyet kezdeményezni fogok, hogy előrelépést érjünk el a schengeni csatlakozás ügyében” – fogalmazott Klaus Iohannis.
Egyébként egy hétfőn ismertetett közvélemény-kutatás eredménye arról árulkodik, hogy a román állampolgárok többsége, 23 százaléka Klaus Iohannist teszi felelőssé a schengeni csatlakozás kudarcáért. A megkérdezettek 12 százaléka a teljes politikai osztályt, 9 százaléka a bukaresti kormányt, 7 a kereskedelmi társaságok érdekeit, illetve Nicolae Ciucă kormányfőt, 5 százalék Bogdan Aurescu külügyminiszter, míg 4 százalék Lucian Bode belügyminisztert okolja amiatt, hogy Románia nem tagja a térségnek. A felmérést a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megrendelésére a CURS közvélemény-kutató cég készítette december 9. és 11. között.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
A tárgyalásokon részt vevő valamennyi párt, tehát a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ is részt kíván venni az új kormányban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Beidézték pénteken 10 órára Călin Georgescut a legfőbb ügyészségre, hogy tudomására hozzák a bűnügyi felügyelete meghosszabbítását annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyben hat bűncselekménnyel gyanúsítják.
Cáfolta Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke azokat az értesüléseket amelyek szerint a kormányalakítási tárgyalásokon megszületett volna a megállapodás a pártok között a leendő kormány szerkezetéről.
Ciprian Șerban, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke szerdán kijelentette, az utóbbi időben összesen tíz független törvényhozó, hét képviselő és három szenátor csatlakozott a PSD frakcióihoz.
Szép számmal szervezett be kiskorúakat, iskolásokat is a Szekuritáté 1980 és 1989 között, hogy besúgókká váljanak a Ceauşescu-korszak végén.
Románia felnőtt lakosságának több mint harmada részben, vagy teljes mértékben funkcionálisan analfabéta, a matematikai alapkészségek terén pedig a 40 százalékot közelíti az elégtelen kompetenciákkal rendelkezők aránya egy felmérés szerint.
szóljon hozzá!