Az emberek egy része már a hatóság és a média által közvetített valóságdefi níciókban sem bízik
Fotó: Rab Zoltán
A járványkezelést célzó újabb korlátozások elleni tiltakozás nem látványos utcai tüntetések, hanem egyfajta általános politikairendszer-tagadás formájában jelentkezik Romániában – véli Horváth István szociológus. A társadalomkutató szerint a tavaszi helyzethez képest a mostani abban más, hogy sokak számára személyes, vagy közvetlen hozzátartozók, ismerősök élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
2020. november 16., 16:062020. november 16., 16:06
A koronavírus-járvány tavaszi, első hullámának végén Európa-szerte arról beszéltek a társadalomkutatók, de a döntéshozók is, hogy még egyszer lehetetlen szigorú korlátozásokat, karantént bevezetni a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, mivel azt aligha viselnék el az emberek. Az utóbbi hetekben mégis a lezárások mellett döntött több állam is a kontinensen.
Bár nem vonzanak óriási tömegeket, azért Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban sokan tüntetnek a korlátozások ellen. Várhatóak-e Romániában hasonló megmozdulások, ha tovább szigorodnak az intézkedések? Minek tulajdonítható a különböző szabadságjogok egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékű korlátozásának elfogadása a társadalom által? Félelem? Racionalitás? Meggyőzhetőség? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Horváth István szociológushoz.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője kifejtette: a társadalmak – még az olyanok is, amelyek hosszasan tapasztalták meg a rendnek a jogba ágyazottságát – a hatalom szabályozottságára épülő szabadságot, viszonylag jelentős korlátokat képesek felvállalni, amennyiben azt legitimnek, megalapozottnak tartják. „A második világháború során Angliában jegyrendszer keretén belül jutottak hozzá az alapvető élelmiszercikkekhez. Még a Buckingham-palotában lakók is. A második világháború környékén Stockholm lakóinak parcellákat osztottak ki megművelésre, ugyancsak az ellátási gondok csökkentése érdekében. Nos, ezek és az ehhez hasonló korlátozó intézkedések nem okoztak jelentős töréseket a kormány és kormányzottak között.
– állapította meg a Krónikának a társadalomkutató. Kiemelte, hogy a tavaszi helyzettel összehasonlítva most sokak számára személyes vagy közvetlen személyek élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
Horváth István szerint az alkalmazkodás esélye arányos a fennálló politikai rendszerbe, a meghatározó intézményekbe vetett bizalom mértékével. „Nos, Romániában sem az általános társadalmi bizalom, sem a politikai intézményekbe vetett bizalom nem valami magas, sőt egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unión belül. Ez nem föltétlenül látványos, és főleg nyilvános tiltakozó mozgalmak formájában jelenik meg, sokkal kisebb ennek a hagyománya mifelénk, mint mondjuk Franciaországban, hanem az általános bizalmatlanság elmélyülésében és sokszor bizarrul ellentmondó formákban történő megnyilvánításában” – fogalmazott a társadalomkutató. Mint mondta,
És ha kétlik azt a valóságképet, amely alapján korlátozó intézkedéseket foganatosítanak, nincsenek bizalommal azok irányában, akik ezt a problémás valóságot felépítik, ugyan biza miért ne tiltakoznának? – tette fel a kérdést a szakember. Megismételte ugyanakkor, hogy nálunk a tiltakozás nem látványos, nem utcai jellegű.
Horváth István lapunknak rámutatott, sokkal inkább egyfajta általános politikairendszer-tagadást lát körvonalazódni. „És erre például azok a szöveges megnyilvánulások adnak alapot, amelyek egyre gyakoribbak a COVID-os rossz (nem mintha volna mostanság jó) hírek kapcsán.
Abban a nyilvánossági szeletben, amelyhez hozzáférnek, amelyben megnyilvánulhatnak” – vázolta a helyzetet a társadalomkutató. Úgy véli, ez az ellenállás sajátos világképet körvonalaz.
„Eltekintenék a kinyilvánított tartalmaktól.
– hangsúlyozta a szociológus.
Horváth István szerint ez az általánosuló bizalomvesztés, a szociális médiafelületeken történő hangoskodás mellett a fokozódó politikai passzivitást valószínűsíti.
Tíz diákból hét állítja, hogy iskolai bántalmazás áldozata volt. A leggyakrabban említett ok, hogy az elkövető pénzt vagy értéktárgyakat akar szerezni. Az az elkövető, aki egy friss tanulmány szerint az esetek 94 százalékában egykor maga is áldozat volt.
Sorin Moldovan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kedden kijelentette, hogy 2030-ban érkeznek Romániába az első amerikai F-35-ös vadászgépek, amelyek beszerzéséről aznap fogadott el törvénytervezetet a képviselőház.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvénymódosítással kitiltaná a játéktermekből a 21 év alatti fiatalokat is – közölte kedden Adrian Cozma képviselő.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a tervezetet, amely értelmében a más országban akkreditált felsőoktatási intézményben tanulmányait végző egyetemisták és doktoranduszok is járulékfizetés nélkül jogosultak egészségbiztosításra.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kedden bejelentette, hogy a párt képviselője, Claudiu Năsui pert nyert az elnöki hivatal ellen, ezért az intézmény köteles nyilvánosságra hozni Klaus Iohannis államfő „luxusutazásainak” költségeit.
Romániában csaknem egymillió fogyatékkal élő embert tartanak számon – jelentette ki Monica Solomie, a fogyatékkal élő személyek országos hatóságának (ANPDPD) igazgatóhelyettese egy keddi szakkonferencián.
A Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) kapott válasz alapján úgy tűnik, hogy nem bukkantak Romániával szemben ellenséges külső szereplők által irányított propaganda vagy dezinformáció nyomaira – tájékoztatott kedden Ioan Chirteș, a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke.
Gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított nyomozást a rendőrség, miután meghalt egy 16 éves fiú a Târgu Jiu-i megyei sürgősségi kórházban.
Egy napon belül újabb felmérés mutatja azt, hogy a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke jut be a néhány hét múlva esedékes elnökválasztás második fordulójába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!