Az emberek egy része már a hatóság és a média által közvetített valóságdefi níciókban sem bízik
Fotó: Rab Zoltán
A járványkezelést célzó újabb korlátozások elleni tiltakozás nem látványos utcai tüntetések, hanem egyfajta általános politikairendszer-tagadás formájában jelentkezik Romániában – véli Horváth István szociológus. A társadalomkutató szerint a tavaszi helyzethez képest a mostani abban más, hogy sokak számára személyes, vagy közvetlen hozzátartozók, ismerősök élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
2020. november 16., 16:062020. november 16., 16:06
A koronavírus-járvány tavaszi, első hullámának végén Európa-szerte arról beszéltek a társadalomkutatók, de a döntéshozók is, hogy még egyszer lehetetlen szigorú korlátozásokat, karantént bevezetni a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, mivel azt aligha viselnék el az emberek. Az utóbbi hetekben mégis a lezárások mellett döntött több állam is a kontinensen.
Bár nem vonzanak óriási tömegeket, azért Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban sokan tüntetnek a korlátozások ellen. Várhatóak-e Romániában hasonló megmozdulások, ha tovább szigorodnak az intézkedések? Minek tulajdonítható a különböző szabadságjogok egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékű korlátozásának elfogadása a társadalom által? Félelem? Racionalitás? Meggyőzhetőség? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Horváth István szociológushoz.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője kifejtette: a társadalmak – még az olyanok is, amelyek hosszasan tapasztalták meg a rendnek a jogba ágyazottságát – a hatalom szabályozottságára épülő szabadságot, viszonylag jelentős korlátokat képesek felvállalni, amennyiben azt legitimnek, megalapozottnak tartják. „A második világháború során Angliában jegyrendszer keretén belül jutottak hozzá az alapvető élelmiszercikkekhez. Még a Buckingham-palotában lakók is. A második világháború környékén Stockholm lakóinak parcellákat osztottak ki megművelésre, ugyancsak az ellátási gondok csökkentése érdekében. Nos, ezek és az ehhez hasonló korlátozó intézkedések nem okoztak jelentős töréseket a kormány és kormányzottak között.
– állapította meg a Krónikának a társadalomkutató. Kiemelte, hogy a tavaszi helyzettel összehasonlítva most sokak számára személyes vagy közvetlen személyek élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
Horváth István szerint az alkalmazkodás esélye arányos a fennálló politikai rendszerbe, a meghatározó intézményekbe vetett bizalom mértékével. „Nos, Romániában sem az általános társadalmi bizalom, sem a politikai intézményekbe vetett bizalom nem valami magas, sőt egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unión belül. Ez nem föltétlenül látványos, és főleg nyilvános tiltakozó mozgalmak formájában jelenik meg, sokkal kisebb ennek a hagyománya mifelénk, mint mondjuk Franciaországban, hanem az általános bizalmatlanság elmélyülésében és sokszor bizarrul ellentmondó formákban történő megnyilvánításában” – fogalmazott a társadalomkutató. Mint mondta,
És ha kétlik azt a valóságképet, amely alapján korlátozó intézkedéseket foganatosítanak, nincsenek bizalommal azok irányában, akik ezt a problémás valóságot felépítik, ugyan biza miért ne tiltakoznának? – tette fel a kérdést a szakember. Megismételte ugyanakkor, hogy nálunk a tiltakozás nem látványos, nem utcai jellegű.
Horváth István lapunknak rámutatott, sokkal inkább egyfajta általános politikairendszer-tagadást lát körvonalazódni. „És erre például azok a szöveges megnyilvánulások adnak alapot, amelyek egyre gyakoribbak a COVID-os rossz (nem mintha volna mostanság jó) hírek kapcsán.
Abban a nyilvánossági szeletben, amelyhez hozzáférnek, amelyben megnyilvánulhatnak” – vázolta a helyzetet a társadalomkutató. Úgy véli, ez az ellenállás sajátos világképet körvonalaz.
„Eltekintenék a kinyilvánított tartalmaktól.
– hangsúlyozta a szociológus.
Horváth István szerint ez az általánosuló bizalomvesztés, a szociális médiafelületeken történő hangoskodás mellett a fokozódó politikai passzivitást valószínűsíti.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!