Ludovic Orban április közepén benyújtott büntetőjogi feljelentésében hazaárulással, államtitoksértéssel, az államfő jogkörének elbitorlásával vádolta a kormánypárti politikusokat, amiért a Dăncilă-kabinet az államfő tudta nélkül memorandumot fogadott el Románia izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetéséről, és a titkos dokumentumról a nyilvánosság előtt beszéltek. Liviu Dragnea annak idején a miniszterelnök izraeli látogatása előtt két nappal, Dăncilát is megelőzve, egy televíziós műsorban eldöntött tényként beszélt arról, hogy Bukarest is követi az Egyesült Államok példáját, és Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét. Utóbb ezt Dăncilă is megerősítette, de hozzátette: az erről elfogadott memorandum titkos, nem közölhet részleteket róla.

Az ország külpolitikájának kialakításában alkotmányos jogkörökkel rendelkező Klaus Johannis államfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy ilyen kényes kérdésben nem konzultáltak vele, magát a döntést elhamarkodottnak és a nemzetközi jog megsértésének nevezte, és Dăncilă lemondását követelte, eredménytelenül. Néhány nappal később Johannis és a miniszterelnök egy „békéltető” tárgyaláson megállapodott arról, hogy legalább a külpolitikai témákban megpróbálnak együttműködni.

Az MTI emlékeztet, hogy azóta Románia izraeli nagykövetségének elköltöztetéséről hallgatnak Bukarestben, a kormány által elfogadott titkos memorandumról pedig azt közölték, hogy az nem magát a költözést, hanem csak a döntést előkészítő alapos tanulmány elkészítését irányozta elő. Nem tudni, mennyire gondolta komolyan Liviu Dragnea nagy visszhangot keltő bejelentését, amivel el akarta vitatni az államfőtől a fontos külpolitikai döntések monopóliumát, de feltehetően Ludovic Orban feljelentése is hozzájárult ahhoz, hogy a szociálliberális kormány visszakozott. Ha ugyanis valóban az államfő tudta nélkül született volna Romániát elkötelező döntés egy ilyen horderejű külpolitikai kérdésben, a DIICOT aligha zárhatta volna le az ügyet komolyabb bűnvádi vizsgálat nélkül.

Márpedig Viorica Dăncilă félreállításához nincs feltétlenül szüksége az elnöknek bírósági elmarasztalására: ha csak bűnvádi eljárás is indult volna a kormányfő ellen, már az is feljogosította volna Johannist, hogy felfüggessze őt tisztségéből.