Fotó: Haáz Vince
Nem hatotta meg a tanügyi szakszervezeteket a kormány által a héten elfogadott sürgősségi rendelet, amely a pedagógusok és a kisegítő személyzet béreinek emelését irányozza elő: vasárnap bejelentették, hogy nagyobb béremelést akarnak, így folytatják a közel két hete kirobbantott sztrájkot.
2023. június 04., 12:162023. június 04., 12:16
2023. június 04., 12:172023. június 04., 12:17
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség által közösen kiadott nyilatkozat értelmében az érdekképviseletek az általuk képviselt oktatási dolgozók nevében azt követelik, hogy a kormány jogszabályban fogadja el a közoktatási törvényből kiiktatott, és a mostani, 53/2023-as sürgősségi rendeletben sem rögzített, csupán az indoklásban megemlített kitételt, miszerint
Az elmúlt hetek ébresztőnek bizonyultak, megértettük, az iskolai személyzet munkája alapvető fontosságú – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
A szakszervezetek szerint az, hogy a kormány ezt nem vállalta egyértelműen a jogszabályban, azt jelenti, hogy nem akarja megvalósítani az említett gyakorlatot.
Arra is emlékeztetnek, hogy a sürgősségi rendeletben rögzített, a pedagógusok számára bruttó 1000, a kisegítő személyzet számára pedig bruttó 400 lejes béremelést elutasították.
A szakszervezetek megjegyzik: a sztrájk nem csupán a bérekről szól, hanem az oktatás jövőjéről is, a kormány pedig nem győzte meg őket arról, hogy a sztrájk befejezése után valóban be akar fektetni az oktatásba.
Ezért azt követelik, hogy a kormány ültesse gyakorlatba a jogszabályt, amely értelmében a konszolidált költségvetési kiadások legalább 15 százalékát az oktatásra kell költeni.
A kormány és az oktatási szakszervezetek közötti tárgyalásokon született megegyezés értelmében a tanügyi dolgozók június 1-jétől érvényes béremelése a jövő évtől hatályba lépő új bértábla szerinti fizetésemelés megelőlegezése – vallja a kormányszóvivő.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!