Kihirdette Klaus Johannis államfő hétfőn azt a törvényt, amelynek alapján nem szükséges felsőfokú végzettséggel rendelkezniük a kisebbségi tannyelvű iskolák elemi osztályaiban román nyelvet oktató pedagógusoknak.
2019. január 07., 18:342019. január 07., 18:34
A bukaresti szenátusban december 10-én elfogadott jogszabály a Viorica Dăncilă vezette kormány szeptemberi sürgősségi rendeletét erősíti meg, és annak a botránynak a végére tesz pontot, amelyet Valentin Popa korábbi oktatási miniszter okozott egy augusztusban hozott intézkedésével.
Popa a tanévnyitó előtt néhány héttel a tanítók helyett szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét.
A szociálliberális kormánykoalícióval a parlamentben együttműködő RMDSZ elérte a – magyar tanítókat hátrányosan érintő – rendelet visszavonását. Popa lemondott miniszteri mandátumáról, mert nem értett egyet a rendelet hatálytalanításával, de nem akarta a kormány stabilitását saját „lelkiismereti” problémáival veszélyeztetni. A kormány azonnal hatályossá váló sürgősségi rendelete már szeptember végén véget vetett a tanév első heteiben keletkezett káosznak, és így azóta továbbra is az érintett kisebbségi tannyelvű osztályokban egyébként is tanító pedagógusok oktatták a román nyelvet.
Az alkotmány szerint Romániában a kormány sürgős esetekben azonnal hatályba lépő kormányrendelettel avatkozhat be a törvényhozásba, de ezeket a jogszabályokat később a parlament is megvitatja, és megerősítheti, módosíthatja, vagy törölheti. Az RMDSZ-nek ezért a törvényhozásban is meg kellett szereznie a kormánykoalíció támogatását ahhoz, hogy kivédjen egy olyan intézkedést, amely megítélése szerint visszalépést jelentett volna a kisebbségi oktatásban.
Az államfő ezúttal nem küldte vissza megfontolásra a jogszabályt a parlamentnek és alkotmányossági óvással sem hátráltatta hatályba lépését, miként tette azt más – olykor éppen a kisebbségek számára fontos – jogszabályok esetében.
Bár az elmúlt időszakban több felmérés is azt mutatta, hogy Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem jut be az elnökválasztás második fordulójába, egy új kutatás most számára kedvező eredményt hozott.
Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedd este kijelentette, hogy ha megnyeri az államelnök-választást, államelnöki fizetését a Katonai Veteránok és Rokkant Veteránok Egyesületének fogja adományozni.
Alina Gorghiu igazságügyi miniszter üdvözölte kedd este, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította a szökésben levő elítéltek büntetését szigorító törvényt.
Egyetlen közös jobboldali államelnökjelölt kiválasztását javasolta kedden Elena Lasconi.
Lelki és érzelmi problémák miatt hívták tavaly a legtöbben az 116111-es gyermeksegélyező számot – derül ki a gyermeksegélyező telefonközpontot működtető egyesület (Asociaţia Telefonul Copilului) keddi tájékoztatásából.
A romániai választópolgárok 83,5 százaléka fontosnak tartja a jelöltviták megszervezését az elnökválasztás előtt – derült ki az INSCOP Research felmérésének kedden közölt eredményeiből.
Tagja volt ugyan a kommunista pártnak, de nem volt kommunista – állította a múltjával kapcsolatosan Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy Románia hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A megyei jogú városok az utóbbi két évben összesen 116 oktatással kapcsolatos beruházáshoz kaptak támogatást az oktatási minisztériumtól – jelentette ki hétfőn Ligia Deca.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!