Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államelnök csütörtökön kijelentette, a tanügyi sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és reméli, hogy a tanárok kedden visszatérnek az iskolába, megemlítve, hogy a kormány mindent megadott nekik, amit kértek.
2023. június 01., 18:312023. június 01., 18:31
2023. június 01., 19:162023. június 01., 19:16
Iohannis csütörtökön részt vett az Európai Politikai Közösségnek (EPC) a Moldovai Köztársaságban rendezett második csúcstalálkozóján, és az ennek keretében rendezett sajtótájékoztatón reagált a tanügyi sztrájk folytatódására. A román államfő úgy vélte, a sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és szerinte felmerül a kérdés, hogy ki tárgyal a tanárok nevében, mivel a szakszervezeti vezetők „jönnek-mennek”. „De ők csak egyfajta közvetítők, mint Önök, a média is; a kormány mond nekik valamit, ők elmennek és konzultálnak az emberekkel. Rendkívül nehéz elképzelni, hogyan működhet ilyen alapon egy tárgyalás. Ezért döntött a miniszterelnök nagyon helyesen úgy, hogy ezt a rendeletet kiadja. Miért? Mert mindannyian, én is, a kormány is, a koalíció is, megértettük, hogy ezek jogos követelések, és garantáljuk őket, függetlenül attól, hogy miként zajlanak a tárgyalások ezekkel a szakszervezeti képviselőkkel” – jelentette ki Iohannis.
Iohannis úgy vélte, az oktatási dolgozók a közepes és hosszú távú intézkedésekre garanciát kaptak, azonnali béremelésben részesülnek, és a kormány rendelettel szavatolja, hogy a 2024-re ígért béremeléseket betartja. Hozzátette, véleménye szerint nagyon sok pedagógus, aki amúgy is úgy gondolja, hogy túl hosszú volt a sztrájk, vissza fog térni a tanításhoz.
„Egyébként is, ki veszi a merészséget, hogy megnehezítse az országos vizsgák lebonyolítását? Egy generációnak le kell tennie az érettségi vizsgát, hogy egyetemre mehessen. Megnehezítjük ezt számukra? A nyolcadikosoknak is le kell tenniük a képességfelmérő vizsgát. Miután a kormány mindent megadott nekik, amit kértek – ismétlem, mindent megadtak nekik, amit kértek –, most milyen alapon kellene sztrájkolniuk? És ha az országos és a megyei szakszervezeti vezetők nem értenek egyet, a tanárok nagyon jól meg fogják érteni ezt” – szögezte le Iohannis.
Iohannis nyomatékosította, bár igaz az, hogy a tanítást elhivatottsággal kell végezni, de a tanároknak is meg kell kapniuk, ami nekik jár, tehát követeléseik jogosak, joggal háborodtak fel akkor, amikor az oktatási törvény tervezetéből a parlament vitáján kivették a bérezésre vonatkozó részt, mert annak egyik cikkében szerepelt az, hogy egy kezdő tanár fizetése nem lehet kisebb az országos átlagbérnél.
„Egyszer és mindenkorra be kell látnunk, hogy többre jogosultak, mint amit eddig kaptak. Ez az alapvető, elvi rész. A sztrájk megmutatta a politikusoknak és a románoknak, hogy a tanárok is tudják, hogyan kell követelni a jogaikat” – idézte az Agerpres Klaus Iohannis elnököt.
Az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk – jelentették be csütörtökön a szakszervezeti vezetők a kormánnyal folytatott konzultációk után.
Mint arról beszámoltunk, az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke közölte, a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal, hogy az új bértáblát három év leforgása alatt ültetik gyakorlatba, a béremelés részletekben történne. Emlékeztetett arra, hogy az orvosok megkapták a kért teljes béremelést, amikor az egészségügyet kiemelt fontosságú ágazattá nyilvánították 2018-ban. „A tanügyi alkalmazottak ugyanezt akarják” – szögezte le csütörtökön a szakszervezeti vezető.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője is hangsúlyozta, a szakszervezeti tagok követelik, hogy az oktatási minisztériummal egyeztetett bértáblát teljes egészében, júniustól kezdődően helyezzék hatályba, az ő megbízatásuk ennek kiharcolására terjed ki. „Másra nem terjed ki a megbízatásunk, keddtől kollégáink folytatni fogják a tiltakozó akciót; kizárólag ők dönthetnek ebben az ügyben” – mondta Nistor.
„Azért hívtak minket, hogy tudassák velünk, hogy ezt a sürgősségi rendelettervezetet elfogadták, és azt az oktatási intézményekben dolgozó kollégák tudomására kell hozni. Ők már ismerik annak tartalmát, tudják, hogy miről van szó” – mondta Nistor.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
szóljon hozzá!