Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államelnök csütörtökön kijelentette, a tanügyi sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és reméli, hogy a tanárok kedden visszatérnek az iskolába, megemlítve, hogy a kormány mindent megadott nekik, amit kértek.
2023. június 01., 18:312023. június 01., 18:31
2023. június 01., 19:162023. június 01., 19:16
Iohannis csütörtökön részt vett az Európai Politikai Közösségnek (EPC) a Moldovai Köztársaságban rendezett második csúcstalálkozóján, és az ennek keretében rendezett sajtótájékoztatón reagált a tanügyi sztrájk folytatódására. A román államfő úgy vélte, a sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és szerinte felmerül a kérdés, hogy ki tárgyal a tanárok nevében, mivel a szakszervezeti vezetők „jönnek-mennek”. „De ők csak egyfajta közvetítők, mint Önök, a média is; a kormány mond nekik valamit, ők elmennek és konzultálnak az emberekkel. Rendkívül nehéz elképzelni, hogyan működhet ilyen alapon egy tárgyalás. Ezért döntött a miniszterelnök nagyon helyesen úgy, hogy ezt a rendeletet kiadja. Miért? Mert mindannyian, én is, a kormány is, a koalíció is, megértettük, hogy ezek jogos követelések, és garantáljuk őket, függetlenül attól, hogy miként zajlanak a tárgyalások ezekkel a szakszervezeti képviselőkkel” – jelentette ki Iohannis.
Iohannis úgy vélte, az oktatási dolgozók a közepes és hosszú távú intézkedésekre garanciát kaptak, azonnali béremelésben részesülnek, és a kormány rendelettel szavatolja, hogy a 2024-re ígért béremeléseket betartja. Hozzátette, véleménye szerint nagyon sok pedagógus, aki amúgy is úgy gondolja, hogy túl hosszú volt a sztrájk, vissza fog térni a tanításhoz.
„Egyébként is, ki veszi a merészséget, hogy megnehezítse az országos vizsgák lebonyolítását? Egy generációnak le kell tennie az érettségi vizsgát, hogy egyetemre mehessen. Megnehezítjük ezt számukra? A nyolcadikosoknak is le kell tenniük a képességfelmérő vizsgát. Miután a kormány mindent megadott nekik, amit kértek – ismétlem, mindent megadtak nekik, amit kértek –, most milyen alapon kellene sztrájkolniuk? És ha az országos és a megyei szakszervezeti vezetők nem értenek egyet, a tanárok nagyon jól meg fogják érteni ezt” – szögezte le Iohannis.
Iohannis nyomatékosította, bár igaz az, hogy a tanítást elhivatottsággal kell végezni, de a tanároknak is meg kell kapniuk, ami nekik jár, tehát követeléseik jogosak, joggal háborodtak fel akkor, amikor az oktatási törvény tervezetéből a parlament vitáján kivették a bérezésre vonatkozó részt, mert annak egyik cikkében szerepelt az, hogy egy kezdő tanár fizetése nem lehet kisebb az országos átlagbérnél.
„Egyszer és mindenkorra be kell látnunk, hogy többre jogosultak, mint amit eddig kaptak. Ez az alapvető, elvi rész. A sztrájk megmutatta a politikusoknak és a románoknak, hogy a tanárok is tudják, hogyan kell követelni a jogaikat” – idézte az Agerpres Klaus Iohannis elnököt.
Az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk – jelentették be csütörtökön a szakszervezeti vezetők a kormánnyal folytatott konzultációk után.
Mint arról beszámoltunk, az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke közölte, a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal, hogy az új bértáblát három év leforgása alatt ültetik gyakorlatba, a béremelés részletekben történne. Emlékeztetett arra, hogy az orvosok megkapták a kért teljes béremelést, amikor az egészségügyet kiemelt fontosságú ágazattá nyilvánították 2018-ban. „A tanügyi alkalmazottak ugyanezt akarják” – szögezte le csütörtökön a szakszervezeti vezető.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője is hangsúlyozta, a szakszervezeti tagok követelik, hogy az oktatási minisztériummal egyeztetett bértáblát teljes egészében, júniustól kezdődően helyezzék hatályba, az ő megbízatásuk ennek kiharcolására terjed ki. „Másra nem terjed ki a megbízatásunk, keddtől kollégáink folytatni fogják a tiltakozó akciót; kizárólag ők dönthetnek ebben az ügyben” – mondta Nistor.
„Azért hívtak minket, hogy tudassák velünk, hogy ezt a sürgősségi rendelettervezetet elfogadták, és azt az oktatási intézményekben dolgozó kollégák tudomására kell hozni. Ők már ismerik annak tartalmát, tudják, hogy miről van szó” – mondta Nistor.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!