Hullámtörés. Bukarest ódzkodik a budapesti székhelyű, oroszokat is a soraiban tudó nemzetközi szervezethez fordulni
Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma
Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja – jelentette ki Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter.
2023. március 06., 20:252023. március 06., 20:25
2023. március 06., 20:312023. március 06., 20:31
A tárcavezető a Prima TV-nek nyilatkozva kifejtette, ahhoz, hogy az Európai Bizottság Ukrajna kérésének eleget téve az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsa a Chilia–Bisztroje-csatornát, Románia jóváhagyása is szükséges.
Azt is kifejtette, miért nem fordult a Duna Bizottsághoz a Bisztroje-ügyben. „Én is láttam, hogy felmerült egy olyan ötlet, miszerint jó lenne a Duna Bizottsághoz fordulni, aminek a székhelye Budapesten van. Ettől tartózkodtam. Oroszország is része a Duna Bizottságnak” – jelentette ki Grindeanu.
A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. Székhelye Budapesten van, hivatalos nyelvként a németet, franciát és az oroszt használják.
elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítása érdekében és nem akadályozzák a Duna hajózásra alkalmas csatornáin a hajózást.
Románia március 15-től megkezdheti a méréseket a Duna-deltában a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán – erről állapodtak meg a román és az ukrán illetékesek pénteken, a Bisztroje-csatornával kapcsolatos első technikai megbeszélésen.
Az első Duna Bizottság 1856. március 30-án alakult meg, a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés megkötése során. Ez a békeszerződés kimondta a Dunán való szabad hajózás elvét. A jelenlegi testület megalakulását az 1948. augusztus 18-án megkötött belgrádi hajózási egyezmény írta elő. A belgrádi egyezmény a második világháború utáni új geopolitikai helyzetnek megfelelően szabályozta a Duna jogi helyzetét.
Megfogalmazta, hogy a kabotázs (cabotage) forgalmat minden ország magának tarthatja fenn, és azt is, hogy minden ország köteles a területéhez tartozó folyószakasz vízi útját karbantartani, valamint a vám- és egészségügyi ellenőrzési és folyamrendészeti feladatokat ellátni. Az egyezmény felülvizsgálata 1993-ban kezdődött el. (A kabotázs szállítási vagy fuvarozási tevékenység egy adott ország területének két pontja között, amelyet az adott országban nem honos gazdasági szereplők végeznek).
1994-ben Szófiában aláírták a Duna védelméről és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló egyezményt. Ennek bevezetőjében az aláíró 13 ország aggodalmát fejezte ki „a dunai államok környezetét, gazdaságát és jólétét hosszabb vagy rövidebb távon érő kedvezőtlen hatások előfordulása és fenyegetései miatt, amelyek a Duna-medence vízfolyásai állapotának változásaiból származnak”. 1998-ban a szerződő államok megállapodása értelmében a Duna Bizottsághoz nem-partmenti államok is csatlakozhatnak.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre. A román fél a Duna-delta élővilágának védelmére hivatkozva csupán az eredeti mélység megtartását célzó mederkotrási munkálatokba egyezett bele.
Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Az EB is szerepet vállal a vita rendezésében, amely amiatt robbant ki, hogy a román fél szerint Kijev a nemzetközi jog megsértésével, Bukarest jóváhagyása nélkül mélyítette ki a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornát.
Román–ukrán konfliktussá terebélyesedhet a Dunát a Fekete-tengerrel a Duna-delta térségében összekötő Bisztroje-csatorna ügye, miután a korábbi román elutasítás ellenére Kijev közölte: jó két és fél méterrel kimélyítette a csatornát.
A romániai lakosság a digitalizációért felelős minisztérium honlapján töltheti fel az interneten rosszindulatú céllal terjesztett, digitálisan manipulált audio/videó tartalmakra (deepfake) vonatkozó panaszokat.
Jogerősen egy év és nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a bukaresti ítélőtábla Mirel Paladát, a román kormány volt szóvivőjét, amiért egy közúti ellenőrzés során megtagadta, hogy biológiai mintát vegyenek tőle.
Pénzt akart lopni és inkább az egész bankautomatát elrabolta az a büntetett előéletű romániai férfi, akit végül Spanyolországban fogott el a rendőrség.
Házi őrizetbe helyezték azt az orvost, aki a gyanú szerint operáció közben egy nő hasüregében hagyott egy kötszerdarabott, ami vérmérgezéshez és a nő halálához vezetett – közölte pénteken a Dâmbovița megyei rendőrség.
Románia továbbra is segíteni fogja az ukrajnai menekülteket – jelentette ki pénteki jászvásári sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Ismét spontán tiltakozásba kezdtek csütörtökön a román kormány alkalmazottai. Béremelést követelnek a környezetvédelmi ügynökségek dolgozói is.
A Gázai övezetben az izraeli-palesztin háború következtében megsérült palesztin gyerekeket fognak kezelni romániai kórházakban.
Több mint hatvan határsértőt fedeztek fel a hatóságok a Vidin–Calafat bolgár–román közúti határátkelőn két, Magyarország felé haladó teherautó rakterében – közölte csütörtökön a román határrendészet.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mintegy kétszáz szimpatizánsa tüntetett csütörtök reggel az Állandó Választási Hatóság (AEP) székháza előtt, mivel szerintük az intézmény „aláaknázza” a külföldön élő román állampolgárok választási jogát.
Rosszul lett szerdán Varga Attila, a román alkotmánybíróság tagja, akit sürgősen kórházba szállítottak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!