Kijev szerint közel három méterrel mélyítették a Bisztroje-csatornát, dúl a román–ukrán diplomáciai konfliktus

Balogh Levente 2023. február 20., 16:54 utolsó módosítás: 2023. február 20., 18:23

Román–ukrán konfliktussá terebélyesedett a Dunát a Fekete-tengerrel a Duna-delta térségében összekötő Bisztroje-csatorna ügye, miután a korábbi román elutasítás ellenére Kijev közölte: jó két és fél méterrel kimélyítette a csatornát. A bukaresti külügyminisztérium hétfőn bekérette az ukrán nagykövetet, magyarázatot követelt, és felszólította az ukrán felet: tegye lehetővé, hogy román szakértők vizsgálhassák meg a munkálatok helyszínét. A nagykövet viszont továbbra is azt állítja: nem medermélyítési munkálatokat végeztek. Ukrajna saját gazdasági érdekei miatt végezte el „fű alatt” a medermélyítést: ezzel reméli megkönnyíteni, hogy az ukrán exporttermékeket szállító teherhajók eljussanak a tengerre. Bukarest viszont többször jelezte: környezetvédelmi okokból ellenzi a csatorna mélyítését.

Kijev szerint közel három méterrel mélyítették a Bisztroje-csatornát, dúl a román–ukrán diplomáciai konfliktus
galéria
Hullámokat vető ügy. Bukarestet felbosszantotta, hogy Kijev a háta mögött mélyítette ki a Bisztroje-csatornát Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma

Miközben Bukarest a múlt héten a Duna-deltában található Bisztroje-csatornán Ukrajna által végzett mederkotrási munkálatok kapcsán több fórumon is jelezte: ellenzi, hogy az ukránok ezen az útvonalon nyissanak új kijáratot a Fekete-tengerre, Kijev most bejelentette, közel három méterrel sikerült mélyíteni a csatornát.

Mindezt úgy, hogy Ukrajna bukaresti nagykövetsége néhány napja még csupán a hajózási útvonal karbantartásáról beszélt.

Ennek nyomán Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn közölte, a bukaresti külügyminisztérium még a nap folyamán berendeli Ukrajna romániai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. A kormányfő szerint azt kérik az ukrán féltől: tegye lehetővé, hogy a román illetékesek ellenőrizzék a munkálatokat, mivel olyan munkálatokról van szó, amelyek kihatással vannak a környezetre a Duna-Deltában. Az ukrán nagykövettel folytatott egyeztetés egyébként hétfőn délután megtörtént a Bogdan Aurescu vezette tárcánál, ahol közölték az ukrán diplomatával: Románia a mederkotrási munkálatok azonnali leállítását követeli, ha azok nem kizárólag a hajózási útvonal karbantartását célozzák.

Ciucă leszögezte: ami 3,5 méteres mélységig történik, az karbantartás, ami pedig ezt meghaladja, az csatornamélyítés.

Ennek nyomán a nap folyamán azt is kijelentette, hogy ha Ukrajna valóban az előzetes tájékoztatásban szereplőnél nagyobb szabású munkálatokat végzett, akkor tisztázó megbeszélések lesznek a román és az ukrán hatóságok között, Bukarest pedig az Európai Bizottságot is értesíti. Közölte, továbbra is az ukrán hajók rendelkezésére áll a Duna Sulina ága, a román fél pedig képes éjszaka is biztosítani a hajózást rajta, így a hajóforgalom folyamatosabb lenne.

Koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sokkal harciasabb álláspontra helyezkedett. Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök leszögezte: Románia semmi szín alatt nem fogja megengedni a Duna-delta tönkretételét. „A Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat azonnal abba kell hagyni! A román nép és a román állam szolidárisan viszonyult Ukrajnához, és segítségére sietett, amikor nehéz helyzetbe került. De a románok nem fogják eltűrni, hogy megfosszák őket attól a természeti csodától, amit a Duna-delta jelent” – írta hétfőn közösségi oldalán a PSD elnöke. Ciolaciu leszögezte: véget kell vetni a „hazudozásnak, a manipulációnak és a probléma bagatellizálásának”, a román hatóságoknak azonnal lépniük kell, és minden kétoldalú és nemzetközi egyezményt latba fognak vetni, hogy megmentsék a deltát a következő nemzedékek számára.

Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság sérelmezi, hogy Ukrajna a nemzetközi egyezményeket figyelmen kívül hagyva mélyítette ki a csatornát, kérdéses azonban, mit tud utólag tenni Brüsszel.

Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma

Kijevi diadaljelentés

Az ügy előzményeként a kijevi infrastruktúraügyi minisztérium a hétvégén a zt közölte, hogy jelentősen, több mint két és fél méterrel sikerült növelni a csatorna mélységét.

„Ukrajna függetlensége óta először a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt. Ez óriási lehetőség a Duna hajózási kapacitása és a kikötő exportképességei szempontjából. Európai partnereinkkel együtt folytatjuk a Duna kikötői csomópontjainak fejlesztését” – írta a tárca Twitter-bejegyzésében.

Később Olekszandr Kubrakov infrastruktúraügyi miniszter a Perild.com szerint azt mondta: az export terén jelentkező problémák miatt prioritássá vált Kijev számára a Duna régiójában található infrastruktúra fejlesztése. „Ezen munka részeként, illetve az ukrán fegyveres erők Fekete-tengeren elért sikerei nyomán már megnyitottuk a Bisztroje-csatorna torkolatát a hajózás előtt, és növeltük a kikötők átrakodási kapacitását. Ezzel egyidőben folytatjuk a mederkotrási munkálatokat a Duna ukrán oldalán” – tette hozzá a miniszter.

Az Agricensus című mezőgazdasági szakkiadvány szerint a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna mélyítése javíthatja az ukrajnai kikötők logisztikáját, és segítheti az ukrán gabona exportját arra az esetre, ha összeomlana az erre vonatkozó orosz–ukrán megállapodás.

Az Agricensus szerint a Bisztroje-csatorna jó 2,5 méterrel lett mélyebb, a kezdetétől a 77-es folyamkilométerig 6,5, a 77-es folyamkilométertől a 166-osig pedig – ahol a Chilia-ággal találkozik – hét méter mély.

Olekszandr Kubrakov szerint azt követően, hogy Ukrajna függetlenné válása óta először sikerült mélyíteni a csatornát, sikerül hatékonyabbá és biztosabbá tenni a hajózást a Fekete-tenger és a Duna között, illetve növelni az áruforgalmat a Duna kikötőiben. A módosítások nyomán az ukrán teherflotta egy része közvetlenül a Bisztroje-csatornán hajózva juthat ki a Fekete-tengerre, csökkentve ezzel a Duna román ellenőrzés alatt álló Sulina-ágára nehezedő nyomást.

A Bisztroje csatorna eddigi mélysége nem tette lehetővé, hogy teljesen megrakott hajók közlekedjenek rajta, csupán az üres hajók visszatérése volt rajta keresztül lehetséges.

A jövőben viszont a várakozások szerint már a legtöbb 10 ezer tonnás hajók is használhatják, ám szakértők szerint ezeket csupán részlegesen, 6-7 ezer tonnáig lehet majd megrakodni.

Szombaton Ukrajna bukaresti nagykövetsége még azt közölte, hogy a mederkotrási munkálatok „kizárólag a hajózási útvonal karbantartását szolgálják, vagyis a hajózás biztonságának szavatolását a jelenlegi műszaki jellemzők mellett, valamint a természetes hordalékképződés következményeinek elhárítását”. Azt ígérték, hogy amennyiben az ukrán fél a jelenlegitől eltérő, nagyobb szabású projektre készül, arról előzetesen értesítik a román felet, és a hatályos nemzetközi egyezmények szellemében egyeztetnek róla. Egyúttal a nagykövetség felelős megszólalásokra intett, megelőzendő a kétoldalú viszonyok romlását, és megakadályozandó „az orosz propaganda terjesztését”.

Román külügy: nem a mi feladatunk az ellenőrzés

A bukaresti külügyminisztérium hétfőn tudatta: miután bekérették Ihor Prokopcsuk ukrán nagykövetet, felszólították az ukrán felet, hogy tisztázza az ellentmondást a nagykövetség közlése – miszerint csupán karbantartási munkálatok zajlanak – és aközött, amit az infrastruktúra-fejlesztési tárca közölt.

Egyben megismételte kérését, hogy azonnal állítsák le a munkálatokat, amennyiben azok nem kizárólag a hajózási útvonal karbantartását szolgálják.

A román szaktárca emlékeztetett: Bukarest nem hagyta jóvá a munkálatokat, mivel még elemzik a környezetvédelmi hatástanulmányt. A bukaresti külügy arra is felszólította Kijevet, hagyja jóvá, hogy az al-dunai folyami igazgatóság hajói mérési munkálatokat végezhessenek a Duna Chilia ágának ukrán vizein, hogy feltérképezhessék a két ország közötti határt jelentő szakaszon a 2005 óta bekövetkezett módosításokat.

A közlemény szerint az ukrán nagykövet ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán fél nem medermélyítési munkálatokat végez, csupán a folyószakasz hajózhatóságát kívánja biztosítani Izmajil kikötőjéig.

A bukaresti külügyminisztérium vasárnap este még azt közölte, a tárca által kapott információk alapján nincs tudomása arról, hogy Ukrajna medermélyítési munkálatokat végzett volna a Bisztroje-csatornán. Hozzátették, a külügyminisztériumnak nincs hatásköre a terepen történő ellenőrzésre, ezért szükségesnek nevezte, hogy az illetékes román hatóságok a lehető leggyorsabban tisztázzák az ügyet. A tárca szerint az illetékes román hatóságoktól kapott válaszok függvényében a külügyminisztérium azonnal megteszi a szükséges diplomáciai lépéseket, amennyiben a vizsgálatok arra a megállapításra jutnak, hogy a csatorna mélyítését célzó munkálatok zajlottak.

Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma

Emlékeztettek: február 16-án Románia felszólította Kijevet, hogy amennyiben az ukrán fél olyan medermélyítési munkálatokat folytat, amelyek meghaladják az egyszerű karbantartás paramétereit, hagyjon fel velük.

Egyben jelezték az ukrán félnek, hogy a Romániával folytatott előzetes egyeztetés és Románia egyértelmű jóváhagyása nélkül tartózkodjon minden, a Bisztroje-csatorna mélyítését célzó tevékenységtől.

Azt is közölték, hogy 18-án, a müncheni biztonságpolitikai fórumon Bogdan Aurescu román külügyminiszter a helyzet tisztázását kérte ukrán kollégájától, Dmitro Kulebától. A külügy szerint a Duna-Delta bioszféráját kezelő hatóságtól, a határrendészettől és az al-dunai folyami igazgatóságtól is kértek információkat, de nem kaptak a csatorna mélyítésére vonatkozó tájékoztatást.

Senki sem tudja, mit műveltek az ukránok

Gabriel Marinov, a Duna-delta kormányzója hétfőn a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: vele nem ismertették a terveket, az eddigiek alapján úgy tűnt, karbantartási munkálatokat végeznek, de pontosan nem lehetett megállapítani, hogy ez így volt-e.

Az eset az értesülések szerint a bukaresti kormánykoalíción belül is újabb konfliktust gerjesztett,

Sorin Grindeanu közlekedési miniszter ugyanis elégedetlen azzal, ahogy a román külügyminisztérium kezelte az ügyet.

Mint arról beszámoltunk, a román külügyi tárca múlt héten jelezte: Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében.

A két szomszédos ország közötti csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát.

A bukaresti külügy felidézte:

Románia több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát.

Az ukrán hajóút-építési projektnek be kell tartania a nemzetközi jogot és elsősorban a környezetvédelmi szabályozásokat – hangoztatta a külügyi tárca, hozzátéve, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.

Tánczos Barna, a bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni és meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

Az RMDSZ-es politikus csütörtökön felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.

„Sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását” – szögezte le Tánczos Barna.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe - köztük Izmajilba - és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.

Románia eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának.

A bukaresti média szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport