Miközben Bukarest a múlt héten a Duna-deltában található Bisztroje-csatornán Ukrajna által végzett mederkotrási munkálatok kapcsán több fórumon is jelezte: ellenzi, hogy az ukránok ezen az útvonalon nyissanak új kijáratot a Fekete-tengerre, Kijev most bejelentette, közel három méterrel sikerült mélyíteni a csatornát.
Mindezt úgy, hogy Ukrajna bukaresti nagykövetsége néhány napja még csupán a hajózási útvonal karbantartásáról beszélt.
Ennek nyomán Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn közölte, a bukaresti külügyminisztérium még a nap folyamán berendeli Ukrajna romániai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. A kormányfő szerint azt kérik az ukrán féltől: tegye lehetővé, hogy a román illetékesek ellenőrizzék a munkálatokat, mivel olyan munkálatokról van szó, amelyek kihatással vannak a környezetre a Duna-Deltában. Az ukrán nagykövettel folytatott egyeztetés egyébként hétfőn délután megtörtént a Bogdan Aurescu vezette tárcánál, ahol közölték az ukrán diplomatával: Románia a mederkotrási munkálatok azonnali leállítását követeli, ha azok nem kizárólag a hajózási útvonal karbantartását célozzák.
Ciucă leszögezte: ami 3,5 méteres mélységig történik, az karbantartás, ami pedig ezt meghaladja, az csatornamélyítés.
Ennek nyomán a nap folyamán azt is kijelentette, hogy ha Ukrajna valóban az előzetes tájékoztatásban szereplőnél nagyobb szabású munkálatokat végzett, akkor tisztázó megbeszélések lesznek a román és az ukrán hatóságok között, Bukarest pedig az Európai Bizottságot is értesíti. Közölte, továbbra is az ukrán hajók rendelkezésére áll a Duna Sulina ága, a román fél pedig képes éjszaka is biztosítani a hajózást rajta, így a hajóforgalom folyamatosabb lenne.
Koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sokkal harciasabb álláspontra helyezkedett. Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök leszögezte: Románia semmi szín alatt nem fogja megengedni a Duna-delta tönkretételét. „A Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat azonnal abba kell hagyni! A román nép és a román állam szolidárisan viszonyult Ukrajnához, és segítségére sietett, amikor nehéz helyzetbe került. De a románok nem fogják eltűrni, hogy megfosszák őket attól a természeti csodától, amit a Duna-delta jelent” – írta hétfőn közösségi oldalán a PSD elnöke. Ciolaciu leszögezte: véget kell vetni a „hazudozásnak, a manipulációnak és a probléma bagatellizálásának”, a román hatóságoknak azonnal lépniük kell, és minden kétoldalú és nemzetközi egyezményt latba fognak vetni, hogy megmentsék a deltát a következő nemzedékek számára.
Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság sérelmezi, hogy Ukrajna a nemzetközi egyezményeket figyelmen kívül hagyva mélyítette ki a csatornát, kérdéses azonban, mit tud utólag tenni Brüsszel.
Az ügy előzményeként a kijevi infrastruktúraügyi minisztérium a hétvégén a zt közölte, hogy jelentősen, több mint két és fél méterrel sikerült növelni a csatorna mélységét.
„Ukrajna függetlensége óta először a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt. Ez óriási lehetőség a Duna hajózási kapacitása és a kikötő exportképességei szempontjából. Európai partnereinkkel együtt folytatjuk a Duna kikötői csomópontjainak fejlesztését” – írta a tárca Twitter-bejegyzésében.
Később Olekszandr Kubrakov infrastruktúraügyi miniszter a Perild.com szerint azt mondta: az export terén jelentkező problémák miatt prioritássá vált Kijev számára a Duna régiójában található infrastruktúra fejlesztése. „Ezen munka részeként, illetve az ukrán fegyveres erők Fekete-tengeren elért sikerei nyomán már megnyitottuk a Bisztroje-csatorna torkolatát a hajózás előtt, és növeltük a kikötők átrakodási kapacitását. Ezzel egyidőben folytatjuk a mederkotrási munkálatokat a Duna ukrán oldalán” – tette hozzá a miniszter.
Az Agricensus című mezőgazdasági szakkiadvány szerint a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna mélyítése javíthatja az ukrajnai kikötők logisztikáját, és segítheti az ukrán gabona exportját arra az esetre, ha összeomlana az erre vonatkozó orosz–ukrán megállapodás.
Az Agricensus szerint a Bisztroje-csatorna jó 2,5 méterrel lett mélyebb, a kezdetétől a 77-es folyamkilométerig 6,5, a 77-es folyamkilométertől a 166-osig pedig – ahol a Chilia-ággal találkozik – hét méter mély.
Olekszandr Kubrakov szerint azt követően, hogy Ukrajna függetlenné válása óta először sikerült mélyíteni a csatornát, sikerül hatékonyabbá és biztosabbá tenni a hajózást a Fekete-tenger és a Duna között, illetve növelni az áruforgalmat a Duna kikötőiben. A módosítások nyomán az ukrán teherflotta egy része közvetlenül a Bisztroje-csatornán hajózva juthat ki a Fekete-tengerre, csökkentve ezzel a Duna román ellenőrzés alatt álló Sulina-ágára nehezedő nyomást.
A Bisztroje csatorna eddigi mélysége nem tette lehetővé, hogy teljesen megrakott hajók közlekedjenek rajta, csupán az üres hajók visszatérése volt rajta keresztül lehetséges.
A jövőben viszont a várakozások szerint már a legtöbb 10 ezer tonnás hajók is használhatják, ám szakértők szerint ezeket csupán részlegesen, 6-7 ezer tonnáig lehet majd megrakodni.
Szombaton Ukrajna bukaresti nagykövetsége még azt közölte, hogy a mederkotrási munkálatok „kizárólag a hajózási útvonal karbantartását szolgálják, vagyis a hajózás biztonságának szavatolását a jelenlegi műszaki jellemzők mellett, valamint a természetes hordalékképződés következményeinek elhárítását”. Azt ígérték, hogy amennyiben az ukrán fél a jelenlegitől eltérő, nagyobb szabású projektre készül, arról előzetesen értesítik a román felet, és a hatályos nemzetközi egyezmények szellemében egyeztetnek róla. Egyúttal a nagykövetség felelős megszólalásokra intett, megelőzendő a kétoldalú viszonyok romlását, és megakadályozandó „az orosz propaganda terjesztését”.
A bukaresti külügyminisztérium hétfőn tudatta: miután bekérették Ihor Prokopcsuk ukrán nagykövetet, felszólították az ukrán felet, hogy tisztázza az ellentmondást a nagykövetség közlése – miszerint csupán karbantartási munkálatok zajlanak – és aközött, amit az infrastruktúra-fejlesztési tárca közölt.
Egyben megismételte kérését, hogy azonnal állítsák le a munkálatokat, amennyiben azok nem kizárólag a hajózási útvonal karbantartását szolgálják.
A román szaktárca emlékeztetett: Bukarest nem hagyta jóvá a munkálatokat, mivel még elemzik a környezetvédelmi hatástanulmányt. A bukaresti külügy arra is felszólította Kijevet, hagyja jóvá, hogy az al-dunai folyami igazgatóság hajói mérési munkálatokat végezhessenek a Duna Chilia ágának ukrán vizein, hogy feltérképezhessék a két ország közötti határt jelentő szakaszon a 2005 óta bekövetkezett módosításokat.
A közlemény szerint az ukrán nagykövet ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán fél nem medermélyítési munkálatokat végez, csupán a folyószakasz hajózhatóságát kívánja biztosítani Izmajil kikötőjéig.
A bukaresti külügyminisztérium vasárnap este még azt közölte, a tárca által kapott információk alapján nincs tudomása arról, hogy Ukrajna medermélyítési munkálatokat végzett volna a Bisztroje-csatornán. Hozzátették, a külügyminisztériumnak nincs hatásköre a terepen történő ellenőrzésre, ezért szükségesnek nevezte, hogy az illetékes román hatóságok a lehető leggyorsabban tisztázzák az ügyet. A tárca szerint az illetékes román hatóságoktól kapott válaszok függvényében a külügyminisztérium azonnal megteszi a szükséges diplomáciai lépéseket, amennyiben a vizsgálatok arra a megállapításra jutnak, hogy a csatorna mélyítését célzó munkálatok zajlottak.
Emlékeztettek: február 16-án Románia felszólította Kijevet, hogy amennyiben az ukrán fél olyan medermélyítési munkálatokat folytat, amelyek meghaladják az egyszerű karbantartás paramétereit, hagyjon fel velük.
Egyben jelezték az ukrán félnek, hogy a Romániával folytatott előzetes egyeztetés és Románia egyértelmű jóváhagyása nélkül tartózkodjon minden, a Bisztroje-csatorna mélyítését célzó tevékenységtől.
Azt is közölték, hogy 18-án, a müncheni biztonságpolitikai fórumon Bogdan Aurescu román külügyminiszter a helyzet tisztázását kérte ukrán kollégájától, Dmitro Kulebától. A külügy szerint a Duna-Delta bioszféráját kezelő hatóságtól, a határrendészettől és az al-dunai folyami igazgatóságtól is kértek információkat, de nem kaptak a csatorna mélyítésére vonatkozó tájékoztatást.
Senki sem tudja, mit műveltek az ukránok
Gabriel Marinov, a Duna-delta kormányzója hétfőn a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: vele nem ismertették a terveket, az eddigiek alapján úgy tűnt, karbantartási munkálatokat végeznek, de pontosan nem lehetett megállapítani, hogy ez így volt-e.
Az eset az értesülések szerint a bukaresti kormánykoalíción belül is újabb konfliktust gerjesztett,
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter ugyanis elégedetlen azzal, ahogy a román külügyminisztérium kezelte az ügyet.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyi tárca múlt héten jelezte: Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében.
A két szomszédos ország közötti csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát.
A bukaresti külügy felidézte:
Románia több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát.
Az ukrán hajóút-építési projektnek be kell tartania a nemzetközi jogot és elsősorban a környezetvédelmi szabályozásokat – hangoztatta a külügyi tárca, hozzátéve, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.
Tánczos Barna, a bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni és meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.
Az RMDSZ-es politikus csütörtökön felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.
„Sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását” – szögezte le Tánczos Barna.
Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe - köztük Izmajilba - és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.
Románia eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának.
A bukaresti média szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.