Kijev szerint közel három méterrel mélyítették a Bisztroje-csatornát, dúl a román–ukrán diplomáciai konfliktus

Miközben Bukarest a múlt héten a Duna-deltában található Bisztroje-csatornán Ukrajna által végzett mederkotrási munkálatok kapcsán több fórumon is jelezte: ellenzi, hogy az ukránok ezen az útvonalon nyissanak új kijáratot a Fekete-tengerre, Kijev most bejelentette, közel három méterrel sikerült mélyíteni a csatornát.

Mindezt úgy, hogy Ukrajna bukaresti nagykövetsége néhány napja még csupán a hajózási útvonal karbantartásáról beszélt.

Ennek nyomán Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn közölte, a bukaresti külügyminisztérium még a nap folyamán berendeli Ukrajna romániai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. A kormányfő szerint azt kérik az ukrán féltől: tegye lehetővé, hogy a román illetékesek ellenőrizzék a munkálatokat, mivel olyan munkálatokról van szó, amelyek kihatással vannak a környezetre a Duna-Deltában. Az ukrán nagykövettel folytatott egyeztetés egyébként hétfőn délután megtörtént a Bogdan Aurescu vezette tárcánál, ahol közölték az ukrán diplomatával: Románia a mederkotrási munkálatok azonnali leállítását követeli, ha azok nem kizárólag a hajózási útvonal karbantartását célozzák.

Ciucă leszögezte: ami 3,5 méteres mélységig történik, az karbantartás, ami pedig ezt meghaladja, az csatornamélyítés.

Ennek nyomán a nap folyamán azt is kijelentette, hogy ha Ukrajna valóban az előzetes tájékoztatásban szereplőnél nagyobb szabású munkálatokat végzett, akkor tisztázó megbeszélések lesznek a román és az ukrán hatóságok között, Bukarest pedig az Európai Bizottságot is értesíti. Közölte, továbbra is az ukrán hajók rendelkezésére áll a Duna Sulina ága, a román fél pedig képes éjszaka is biztosítani a hajózást rajta, így a hajóforgalom folyamatosabb lenne.

Koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sokkal harciasabb álláspontra helyezkedett. Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök leszögezte: Románia semmi szín alatt nem fogja megengedni a Duna-delta tönkretételét. „A Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat azonnal abba kell hagyni! A román nép és a román állam szolidárisan viszonyult Ukrajnához, és segítségére sietett, amikor nehéz helyzetbe került. De a románok nem fogják eltűrni, hogy megfosszák őket attól a természeti csodától, amit a Duna-delta jelent” – írta hétfőn közösségi oldalán a PSD elnöke. Ciolaciu leszögezte: véget kell vetni a „hazudozásnak, a manipulációnak és a probléma bagatellizálásának”, a román hatóságoknak azonnal lépniük kell, és minden kétoldalú és nemzetközi egyezményt latba fognak vetni, hogy megmentsék a deltát a következő nemzedékek számára.

Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság sérelmezi, hogy Ukrajna a nemzetközi egyezményeket figyelmen kívül hagyva mélyítette ki a csatornát, kérdéses azonban, mit tud utólag tenni Brüsszel.

Az ügy előzményeként a kijevi infrastruktúraügyi minisztérium a hétvégén a zt közölte, hogy jelentősen, több mint két és fél méterrel sikerült növelni a csatorna mélységét.

„Ukrajna függetlensége óta először a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt. Ez óriási lehetőség a Duna hajózási kapacitása és a kikötő exportképességei szempontjából. Európai partnereinkkel együtt folytatjuk a Duna kikötői csomópontjainak fejlesztését” – írta a tárca Twitter-bejegyzésében.

Később Olekszandr Kubrakov infrastruktúraügyi miniszter a Perild.com szerint azt mondta: az export terén jelentkező problémák miatt prioritássá vált Kijev számára a Duna régiójában található infrastruktúra fejlesztése. „Ezen munka részeként, illetve az ukrán fegyveres erők Fekete-tengeren elért sikerei nyomán már megnyitottuk a Bisztroje-csatorna torkolatát a hajózás előtt, és növeltük a kikötők átrakodási kapacitását. Ezzel egyidőben folytatjuk a mederkotrási munkálatokat a Duna ukrán oldalán” – tette hozzá a miniszter.

Az Agricensus című mezőgazdasági szakkiadvány szerint a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna mélyítése javíthatja az ukrajnai kikötők logisztikáját, és segítheti az ukrán gabona exportját arra az esetre, ha összeomlana az erre vonatkozó orosz–ukrán megállapodás.

Az Agricensus szerint a Bisztroje-csatorna jó 2,5 méterrel lett mélyebb, a kezdetétől a 77-es folyamkilométerig 6,5, a 77-es folyamkilométertől a 166-osig pedig – ahol a Chilia-ággal találkozik – hét méter mély.

Olekszandr Kubrakov szerint azt követően, hogy Ukrajna függetlenné válása óta először sikerült mélyíteni a csatornát, sikerül hatékonyabbá és biztosabbá tenni a hajózást a Fekete-tenger és a Duna között, illetve növelni az áruforgalmat a Duna kikötőiben. A módosítások nyomán az ukrán teherflotta egy része közvetlenül a Bisztroje-csatornán hajózva juthat ki a Fekete-tengerre, csökkentve ezzel a Duna román ellenőrzés alatt álló Sulina-ágára nehezedő nyomást.

A Bisztroje csatorna eddigi mélysége nem tette lehetővé, hogy teljesen megrakott hajók közlekedjenek rajta, csupán az üres hajók visszatérése volt rajta keresztül lehetséges.

A jövőben viszont a várakozások szerint már a legtöbb 10 ezer tonnás hajók is használhatják, ám szakértők szerint ezeket csupán részlegesen, 6-7 ezer tonnáig lehet majd megrakodni.

Szombaton Ukrajna bukaresti nagykövetsége még azt közölte, hogy a mederkotrási munkálatok „kizárólag a hajózási útvonal karbantartását szolgálják, vagyis a hajózás biztonságának szavatolását a jelenlegi műszaki jellemzők mellett, valamint a természetes hordalékképződés következményeinek elhárítását”. Azt ígérték, hogy amennyiben az ukrán fél a jelenlegitől eltérő, nagyobb szabású projektre készül, arról előzetesen értesítik a román felet, és a hatályos nemzetközi egyezmények szellemében egyeztetnek róla. Egyúttal a nagykövetség felelős megszólalásokra intett, megelőzendő a kétoldalú viszonyok romlását, és megakadályozandó „az orosz propaganda terjesztését”.

A bukaresti külügyminisztérium hétfőn tudatta: miután bekérették Ihor Prokopcsuk ukrán nagykövetet, felszólították az ukrán felet, hogy tisztázza az ellentmondást a nagykövetség közlése – miszerint csupán karbantartási munkálatok zajlanak – és aközött, amit az infrastruktúra-fejlesztési tárca közölt.

Egyben megismételte kérését, hogy azonnal állítsák le a munkálatokat, amennyiben azok nem kizárólag a hajózási útvonal karbantartását szolgálják.

A román szaktárca emlékeztetett: Bukarest nem hagyta jóvá a munkálatokat, mivel még elemzik a környezetvédelmi hatástanulmányt. A bukaresti külügy arra is felszólította Kijevet, hagyja jóvá, hogy az al-dunai folyami igazgatóság hajói mérési munkálatokat végezhessenek a Duna Chilia ágának ukrán vizein, hogy feltérképezhessék a két ország közötti határt jelentő szakaszon a 2005 óta bekövetkezett módosításokat.

A közlemény szerint az ukrán nagykövet ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán fél nem medermélyítési munkálatokat végez, csupán a folyószakasz hajózhatóságát kívánja biztosítani Izmajil kikötőjéig.

A bukaresti külügyminisztérium vasárnap este még azt közölte, a tárca által kapott információk alapján nincs tudomása arról, hogy Ukrajna medermélyítési munkálatokat végzett volna a Bisztroje-csatornán. Hozzátették, a külügyminisztériumnak nincs hatásköre a terepen történő ellenőrzésre, ezért szükségesnek nevezte, hogy az illetékes román hatóságok a lehető leggyorsabban tisztázzák az ügyet. A tárca szerint az illetékes román hatóságoktól kapott válaszok függvényében a külügyminisztérium azonnal megteszi a szükséges diplomáciai lépéseket, amennyiben a vizsgálatok arra a megállapításra jutnak, hogy a csatorna mélyítését célzó munkálatok zajlottak.

Emlékeztettek: február 16-án Románia felszólította Kijevet, hogy amennyiben az ukrán fél olyan medermélyítési munkálatokat folytat, amelyek meghaladják az egyszerű karbantartás paramétereit, hagyjon fel velük.

Egyben jelezték az ukrán félnek, hogy a Romániával folytatott előzetes egyeztetés és Románia egyértelmű jóváhagyása nélkül tartózkodjon minden, a Bisztroje-csatorna mélyítését célzó tevékenységtől.

Azt is közölték, hogy 18-án, a müncheni biztonságpolitikai fórumon Bogdan Aurescu román külügyminiszter a helyzet tisztázását kérte ukrán kollégájától, Dmitro Kulebától. A külügy szerint a Duna-Delta bioszféráját kezelő hatóságtól, a határrendészettől és az al-dunai folyami igazgatóságtól is kértek információkat, de nem kaptak a csatorna mélyítésére vonatkozó tájékoztatást.

Senki sem tudja, mit műveltek az ukránok

Gabriel Marinov, a Duna-delta kormányzója hétfőn a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: vele nem ismertették a terveket, az eddigiek alapján úgy tűnt, karbantartási munkálatokat végeznek, de pontosan nem lehetett megállapítani, hogy ez így volt-e.

Az eset az értesülések szerint a bukaresti kormánykoalíción belül is újabb konfliktust gerjesztett,

Sorin Grindeanu közlekedési miniszter ugyanis elégedetlen azzal, ahogy a román külügyminisztérium kezelte az ügyet.

Mint arról beszámoltunk, a román külügyi tárca múlt héten jelezte: Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében.

A két szomszédos ország közötti csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát.

A bukaresti külügy felidézte:

Románia több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát.

Az ukrán hajóút-építési projektnek be kell tartania a nemzetközi jogot és elsősorban a környezetvédelmi szabályozásokat – hangoztatta a külügyi tárca, hozzátéve, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.

Tánczos Barna, a bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni és meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

Az RMDSZ-es politikus csütörtökön felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.

„Sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását” – szögezte le Tánczos Barna.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe - köztük Izmajilba - és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.

Románia eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának.

A bukaresti média szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.

Határozott kiállás: Románia ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új tengeri kijárat megnyitása érdekében

Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében – közölte a román külügyminisztérium.