Félév helyett öt tanítási modul: az elképzelés szerint változna az értékelés és számonkérés módja is

Így tagolódik majd a 2022–2023-as tanév: első modul: szeptember 5. – október 21., őszi vakáció minden diáknak: október 22–30. között, második modul: október 31. – december 22., téli vakáció: december 23. – január 8., harmadik és negyedik modul: január 9. – április 6., tavaszi vakáció: április 7–18., ötödik modul: április 19. – június 16., nyári vakáció: június 17. – szeptember 4. A 2023. februári mozgóvakáció egyhetes lesz, ezt február 6. és 24. között kell kiadni, de minden tanfelügyelőség eldöntheti, hogy az adott megyében melyik hétre esik.

A Zöld hétről szintén az iskolák döntenek, ezt április 19. és június 16. között kell megszervezniük a tanintézeteknek. A javaslat szerint a következő tanév összesen 36 hétből, vagyis hozzávetőleg 180 iskolai napból áll.

Nem kellene félévi dolgozatot írniuk a diákoknak

Sorin Cîmpeanu a kormányülést követő sajtótájékoztatón kifejtette, egyelőre a következő tanév szerkezete biztos, arról konszenzus született a bizottság ülésén. Az is körvonalazódott, hogy nem lesznek félévi dolgozatok, és valószínű, féléves vagy ciklus végi lezárások sem. Ez utóbbiak eddig sem voltak relevánsak – mondta a miniszter. Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár a Krónikának elmondta, a továbbiakról még nem született végleges döntés, van egy olyan lehetőség, hogy félévi dolgozatok helyett tanév eleji és végi országos szintű, egységes felmérők legyenek, és ezek eredményei számítsanak bele az értékelésbe. Az államtitkár hozzátette, ezt az elképzelést csak úgy lehet alkalmazni, ha módosítják a romániai tanintézmények működésének és megszervezésének keretszabályzatát (ROFUIP), mert a mostani jogszabályok nem teremtik meg minderre a jogi keretet. Kifejtette, már a tanévszerkezet összeállítása rugalmasságot mutat, a februári mozgóvakációról a tanfelügyelőségek maguk dönthetnek.

Nem támogatja a központosított vizsgarendszert a szakma

Nem híve az országosan egységes tételeknek, a központosított vizsgarendszernek Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Lapunknak kifejtette, már volt próbálkozás az országos szinten egységes felmérők bevezetésére, ám rossz tapasztalat volt, ugyanis az oktatás nem az uniformizálásról szól, hanem ellenkezőleg, az egyéni igényeket is figyelembe kell vennie. Más országok tanügyi rendszeréhez hasonlóan nálunk is közelebb kell vinni az oktatást a gyermekhez, egyénre szabni minél nagyobb mértékben – fejtette ki az oktatáspolitikai szakértő.

A ciklus vagy tanév elején minden pedagógusnak a tantárgyából, tantárgycsoportjából fel kell mérnie a gyerek képességeit, majd arra kell ráépítenie a fejlesztő tevékenységet. A felmérések célja, hogy a pedagógus lássa, meddig jutott el a diák a tananyaggal, majd a következő szakaszokat annak függvényében módosítsa, hogy milyen további kompetenciafejlesztési igényei vannak a gyereknek. A hazai oktatási rendszer még mindig jegycentrikus, nem feltétlenül a diák fejlesztését szolgálja – szögezte le Ferencz S. Alpár. Rámutatott, évek óta szorgalmazzák, hogy a tananyagot kell nagyon sürgősen változtatni a nagy volumene miatt, és a mindennapi életben való alkalmazhatóságot kell szem előtt tartani. Ezenkívül nem a tudás átadására, hanem a kompetenciák fejlesztésére kell összpontosítani. Az RMPSZ közel háromezer pedagógus megkérdezésével készített felmérést Erdély-szinten a tanévszerkezetről, ezt kiértékelik, és hamarosan nyilvánosságra hozzák.