Fotó: Haáz Vince
A pedagógus-szakszervezeti vezetők vagy túlbecsülték a zsarolási potenciáljukat, vagy más mozgatórugók is vannak a tiltakozás mögött – mutatott rá a Krónikának Pászkán Zsolt elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai születésű Románia-szakértője kifejtette, akár összejátszás is lehet a tanügyi érdekképviseletek és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között, és mind a PSD, mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) taktikázik, és az ellenzékbe vonulást is fontolgatja. Eközben az RMDSZ sorsa nem a saját kezében van, a fejlemények függvényében pedig nem zárható ki a magyarellenes vonulat erősödése sem.
2023. június 03., 12:252023. június 03., 12:25
A pedagógus-szakszervezetek túlbecsülhették a zsarolási lehetőségeiket, de az is megtörténhet, hogy egyéb mozgatórugók fedezhetők fel a két hete zajló sztrájk mögött – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. A nagybányai születésű elemző lapunk kérdésére, miszerint véletlen, hogy a sztrájkot pont arra az időszakra időzítették, amikor a PNL és a PSD a koalíciós megállapodás alapján miniszterelnököt cserélt volna, mivel ez a dátum éppen a vizsgaidőszakok környékére esett, amikor a legjobban fáj egy pedagógussztrájk, vagy szándékolt, kifejtette: nyílt forrásokból dolgozva ezt nem könnyű megítélni.
„Annak fényében, hogy a kormányfőváltás tervezett időpontjával, május végével (még ha voltak is lebegtetések ezzel kapcsolatosan a két román kormánypárt vezetői részéről), valamint a vizsgaidőszak időpontjával is egybeesett, illetve azt figyelembe véve, hogy az oktatási szakszervezetek nem rendelkeznek túl sikeres tiltakozási múlttal (legutóbb 18 éve szerveztek jelentősebb sztrájkot), úgy vélem, hogy
– hangsúlyozta az elemző.
Kifejtette: az első hipotézist azt támasztja alá, hogy a kormányfőváltás és a vizsgaidőszak időpontjaihoz képest túl közel indították a tiltakozást ahhoz, hogy a követelések – esetleges – nem teljesítése esetén az idő múlása egyre nyomasztóbbá váljon a politikusok számára, vagy közvetlenül (a váltás esetében), vagy közvetve (a vizsgák elmaradása miatti növekvő társadalmi elégedetlenség miatt).
„Ráadásul
A vizsgák esetleges elmaradása, vagy megnehezülése, a diákok számára (még inkább) kényelmetlenné válása már nemcsak a politikusokat, hanem az oktatási rendszerhez tartozókat is nehéz helyzetbe hozhatja, mert már nem lehetnek biztosak a – vélt, vagy valós – társadalmi szolidaritás megmaradásában és a hangulat is könnyen ellenük fordulhat. És amennyiben a politikai vezetés (például az oktatási miniszter) talál valamilyen áthidaló megoldást (az éves érdemjegyek vizsgajegyként való elfogadása, vagy valami hasonló adminisztratív trükk), akkor a tiltakozóknak még kevesebb zsarolási potenciáljuk marad. Ezt a hátrányt csak az kompenzálhatja, ha más jelentősebb foglalkoztatotti csoportok is csatlakoznak (amire vannak próbálkozások a börtönőrök, a rendőrök és más közalkalmazottak esetében). De a fenti elemekben olyan sok bizonytalansági tényező van, hogy ez inkább a szakszervezeti vezetők tapasztalatlanságát, alkalmatlanságát bizonyítaná” – magyarázta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Rámutattunk: a sztrájk kapóra jött a PSD-nek, hogy a válsághelyzetre hivatkozva ne akarja átvenni a kormányfői tisztséget. Tényleg csak ennyi áll mögötte, vagy a jelenlegi pénzügyi válsághelyzetben továbbra is szívesebben látja a liberálisoknál, hogy ők legyenek inkább reflektorfényben, és ők amortizálódjanak? – kérdeztük.
Pászkán Zsolt szerint nem zárható ki egy második hipotézis sem, amely szerint
mivel közöttük – bár már némileg megfakult módon, de azért még mindig létező – „történelmi” személyi és szervezeti kapcsolatok vannak.
„A Romániában korábban sohasem alkalmazott kormányfői „vetésforgó” már a bevezetésekor sem volt feszültségmentes. Amikor egy elvesztett parlamenti választás és két szemetesbe dobott kormányfő után a Nemzeti Liberális Párt ezzel a »vetésforgóval« újra nyeregben érezhette magát és újra reménykedni kezdhetett abban, hogy sikerül megállítania a párt támogatottságának csökkenését, sőt, akár még növekedési pályára is állhat, éppen a PNL egyes politikusai kezdtek már a közös kormányzás első hónapjaiban arról beszélni, hogy – talán – mégsem kellene leváltani Nicolae Ciucă kormányfőt, amikor annak eljön az ideje. Ahogy kezdett kiderülni, hogy ez a változás nemcsak nem következett be, de a PNL egyre inkább a harmadik helyre süllyedhet a pártok támogatottsági ranglistáján, kezdtek elhalkulni a váltást elutasító hangok, és
(akár a koalíción belül, megszabadulva a kormányfői tisztségből következő felelősségtől, akár azon kívül is). Eközben hirtelen a Szociáldemokrata Pártban elkezdtek felerősödni azok a vélemények, amelyek valamilyen kiutat kerestek abból a helyzetből, hogy a PSD-nek egy általuk vártnál rosszabb bel- és külpolitikai és gazdasági helyzetben kelljen átvennie egy kormány vezetésének felelősségét. Ennek jele volt az a felesleges vita, amely a két román párt közötti koalíciós megállapodás tisztségekre vonatkozó részének valamiféle „újraértelmezésére” vonatkozott, holott a megállapodás – szinte kivételes módon – nagyon pontosan rögzítette néhány tárca (közlekedés, beruházás, pénzügy, igazságügy) és néhány kormányzati tisztség (kormányfőtitkár, miniszterelnökséget vezető személy) elosztásának és cseréjének módját. Ilyen körülmények között a PSD-s Sorin Grindeanu hirtelen támadt ragaszkodása a közlekedési tárcához inkább tűnik ürügynek, mint e szakterület iránti szeretet megnyilvánulásának” – vélekedett az elemző.
Rámutatott: ezek alapján nem lehet elvetni azt a feltételezést, hogy a mostani tiltakozásukkal a szakszervezetek a PSD számára nyújtanak segítséget (még nem világos, hogy szándékosan, vagy akaratlanul), egyrészt azzal, hogy egy PNL-hez köthető területen keltenek zavart (Klaus Iohannis elnök a két kudarcos mandátumát egy elvetéltnek tűnő „oktatási reformra” alapozta, és a miniszter is duplán „érintett”, egyrészt PNL-sként, másrészt Iohannis embereként), másrészről elodázzák a PSD színvallásának pillanatát, amikor a szociáldemokratáknak nyíltan ki kellene mondaniuk, hogy kormányon (esetleg a kormányt vezetve) akarnak nekivágni a 2024-es választásoknak, vagy inkább ellenzékben, ahogy a PNL is szeretné.
„Ez a döntés szerintem még nem született meg, mert
Így aztán marad a kivárás és a halogatás, amit segíthet egy ilyen „külső” tényező, mint egy sztrájk, melynek kezelése – szükségletek szerint – egyszerre lehet majd a koalíciós pártok szolidaritásának megnyilvánulása, vagy ellenkezőleg, az egymásra mutogatás eszköze” - ecsetelte.
Rákérdeztünk arra is, hogy belebukhatna a kormány a sztrájkba, ha a pedagógusok kitartanak? Ha nem, mi várható a sztrájk után? Lezajlik a kormányfő- és minisztercsere, vagy kenyértörésre kerülhet sor? Érdeke lenne valamelyik kormánypártnak a koalíció felrúgása? Pászkán Zsolt szerint
„Jelenleg az a képlet látható, hogy a két román kormánypárt vagy együtt marad kormányon, vagy mindkettő ellenzékbe vonul. Az előbbi mellett szól az, hogy a PSD és a PNL számára egyformán kockázatosnak tűnik úgy nekivágni egy rendkívül drágának ígérkező, 4-6 kampánnyal terhelt 2024-es évnek, hogy nem rendelkeznek ellenőrzéssel a kormányzati források felett. Ráadásul úgy tűnik, hogy amennyiben valamilyen nem várt fejlemény nem történik a következő másfél évben, akkor a parlamenti matematikában a következő választás után sem várható nagyon lényeges, strukturális (azaz nem 5-10 százaléknyi) változás a koalícióképes és a koalícióképtelen erők között. Márpedig ebben az esetben úgy a PSD, mint ahogy a PNL számára is fontos (lehet), hogy ne ejtsenek egymáson nehezen gyógyítható sebeket, amelyek megakadályoznának egy újabb koalíció létrehozását.
mondjuk úgy, hogy a »szlovák modellt« követve találnak egy balekot, aki az elkövetkező másfél évben képes a kormányzás benyomását kelteni, ugyanakkor szelektív hozzáférést biztosítani (az eddig) kormányzó PSD-nek és PNL-nek” – hangsúlyozta az elemző.
Arra a felvetésünkre, miszerint elképzelhető, hogy az RMDSZ-t tényleg kitúrják, illetve haa igen, az elindíthat-e valamilyen magyarellenes diskurzust, esetleg épp ez lenne a cél, Pászkán Zsolt kifejtette: a politikai izmok RMDSZ-szel szembeni fitogtatásában, legalábbis egyelőre,
Számukra egyaránt megoldás lehet az is, ha a koalíció fennmaradása esetén ténylegesen és formálisan is megfosztják az RMDSZ-t a területi vezetői számára (is) fontos forrásoktól.
„A két »megfosztás« abban merül ki, hogy míg a jelentős és a helyi közösségeket közvetlenül érintő fejlesztési tárca elvesztése tényleges forrásvesztést jelent, a formális jellegű, azaz a tárcák elvonása (pl. a sporttárcáé), vagy elkobzása (mint például a fejlesztésé, holott az nem tárgya a koalíciós megállapodásnak) egyaránt az érintett megalázását célozza a saját (jelen esetben a PNL) és az érintett (az RMDSZ) támogatói előtt.
Ráadásul ez a helyzet meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozza a státusza feletti ellenőrzéssel nem nagyon rendelkező RMDSZ-t, mert ha lenyeli a megfosztásokat, akkor a politikai ellenfelei, hangsúlyozom, jelenleg elsősorban a PNL,
Így még inkább szabad kezet kaphatnak a párt véresszájú képviselői és ez a magyarellenes szóbeli, vagy akár tettleges provokációk megszaporodásához vezethet.
Ugyanez a PSD esetében is megtörténhet, ott is vannak szép számmal olyanok, akik alig várják, hogy kiélhessék ilyen jellegű késztetéseiket, és egyelőre csak a PSD-s vezetők haszonelvűsége akadályozza meg őket ebben. Marcel Ciolacu és társai most azt figyelik, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), vagy valamilyen más, az elkövetkező hónapokban esetleg megjelenő szervezet mennyire jelenthet veszélyt a 2024-es parlamenti választási eredményeikre.
Meglehet, hogy
Ezért aztán megelégednek azzal, hogy a koalícióképesség szempontjából veszélytelenebb ügyekben éljék ki a magyarellenességüket, és dobjanak egy csontot a soviniszta magyarellenes választóknak, mint amilyen a Novák Katalin elnök bejegyzésével szembeni műfelháborodás volt” – hangsúlyozta lapunknak az elemző.
Felvetésünkre, hogy elképzelhetők-e előre hozott választások, és ha igen, kinek állnának inkább érdekében, kifejtette: az összes lehetséges változat közül ezt tartja a legkevésbé valószínűnek.
„Nemcsak azért, mert Romániában meglehetősen nehéz eljutni az előrehozott választásig, és már túl sok idő sincs a törvényes lehetőség megszűnéséig, hanem azért is, mert nehezen hihető, hogy Klaus Iohannis (akinek még maradt némi alkotmányos ereje) belemenne egy ilyen lépésbe, amely talán a PNL számára a legkockázatosabb” – hívta fel a figylemet.
Kérdésünkre, hogyan profitálhat a jelenlegi helyzetből az AUR, kifejtette:
„Ezt a célt szolgálja az általa alkalmazott »hulladékpolitizálás« (látványos, bombasztikus felszín, nulla hasznos tartalom), de ennek megvannak a maga korlátai. Egyrészt könnyen függőséget okoz, és az erre fogékony választók egyre nagyobb adagokat követelhetnek, aminek az AUR nem biztos, hogy meg tudna felelni. Másrészről a különböző (gyakran vitatható megbízhatóságú) felmérések által mutatott erősödés csalókának bizonyulhat. Nemcsak azért, mert nem zárható ki a rendszerpártok érdekeltsége az AUR mumussá felpumpálásában, ezzel mozgósítva a saját választóikat. Ráadásul
Az AUR-os mérések azért is fenntartással kezelendők, mert még ha el is fogadjuk, hogy az adatok nem manipuláltak, semmilyen biztosíték nincs arra, hogy azok, akik ma a »rendszerpártokkal« és az ország helyzetével szembeni elégedetlenségükben zsigerből az AUR-t jelölik meg esetlegesen támogatható pártként, azok majd másfél év múlva a szavazófülkékben is ezt fogják tenni. Márpedig a legutóbbi, az AUR-nak 9 százalék körüli eredményt hozó parlamenti választás óta nem volt egyetlen olyan megmérettetés sem, amely objektív adatokkal támasztotta volna alá a felmérésekben mutatott erősödést” – mutatott rá a tényekre Pászkán.
Arra is rákérdeztünk, hogy a román külügy hőbörgése Novák Katalin bejegyzése kapcsán lehetett figyelemelterelési kísérlet a válsághelyzetről, esetleg más okai vannak, rámutatott: véleménye szerint ez elsősorban
miután még a külföldi hatalmasok (mikor melyik) iránt hagyományosan szolgalelkű román politikai környezetben is meglehetősen sok kritika fogalmazódott meg a román külpolitika ötlettelensége, illetve a román nemzeti érdekek semmibe vétele (Bisztroje-csatorna, az ukrajnai román közösség helyzete, az ukrán gabona ügye, a schengeni csatlakozás elmaradása) miatt.
„A passzív-agresszív módon magyarellenes Aurescu így próbálta a határozottság benyomását kelteni, de a médiában megjelent reakciókból ítélve csak mérsékelt és illékony sikerrel. Csak Marcel Ciolacu PSD-elnök tartotta fontosnak felkapaszkodni egy megálló erejéig erre a vonatra, nehogy alulmaradjon a koalíciós társsal szemben.
Amúgy még a soviniszta magyarelleneseknél sem volt ez téma, az utóbbi időben az ügyeletes hőbörgő szerepet magára öltő Mihai Tîrnoveanu is csak a »karaván elhaladása« után bújt elő a barlangjából egy bejegyzés erejéig. Tehát, ha ezt valakik figyelemelterelési kísérletnek szánták, az nem volt túl sikeres, de újra felhívom a figyelmet arra, hogy
(amihez, amúgy, nem is kell nagy erőfeszítést tenniük), márpedig akkor a román választók összes rétege és csoportja számára legkönnyebben értelmezhető és azonosulásra alkalmas téma a magyarellenesség valamilyen megnyilvánulása lehet” – figyelmeztetett a leselkedő veszélyekre Pászlán Zsolt.
Hétfőtől Romániában és Magyarországon is a rendőrség egy héten át kiemelten ellenőrzi az autóbuszokat és a tehergépkocsikat egy közös ellenőrzési terv keretében. Európa-szerte a rendőrség egységes akciójáról van szó.
Nicușor Dan független jelölt szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek és Emil Hurezeanu külügyminiszternek ,,kötelessége” helyet szerezni az Emmanuel Macron francia elnök által sürgősen összehívott párizsi tárgyalások asztalánál.
Soros György embereként, ugyanakkor túlságosan „magyarbarátként” láttatja a román sajtó egy része a májusi választásokig ügyvivő államelnöki tisztséget betöltő Ilie Bolojant.
A védelmi minisztérium szombaton kezdeményezte az elnöki hivatalnál Cătălin Ștefăniță Zisu tábornok tartalékba helyezését.
A Richter-skálán 3,6-os erősségű földrengés volt vasárnap 6 óra 59 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Crin Antonescu szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek el kellene magyaráznia az amerikai vezetésnek az elnökválasztás érvénytelenítésének okait és azt, hogy kétségbevonhatatlanul demokratikus választások következnek Romániában.
A Romániai Digitalizációs Hatóság (ADR) bejelentette, hogy az általa kezelt platformok – SEAP, Ghișeul.ro, PCUe, SAET és e-Guvernare – ismét működőképesek.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezekben a napokban egy országos akció keretében ellenőrzi az idősotthonokban, a fogyatékkal élőket gondozó központokban és más szociális létesítményekben a fogyasztóvédelmi szabályok betartását.
Több kétoldalú megbeszélést folytatott európai és amerikai tisztségviselőkkel pénteken a müncheni biztonsági konferencia keretében Emil Hurezeanu.
A következő három napban az ország nagy részében vegyes halmazállapotú csapadékra, havazásra, hóréteg kialakulására, a szél élénkülésére és fagyos éjszakákra van kilátás az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton közzétett előrejelzése szerint.
szóljon hozzá!