Gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak nagy mértékben az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”
Fotó: Rostás Szabolcs
Mintegy 40 százalékkal kerülnek többe az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt, a tojásért, húsért, krumpliért, cukorért is majdnem kétszer annyit kell fizetniük a vásárlóknak, mint 2021-ben.
2024. március 05., 16:472024. március 05., 16:47
2024. március 06., 09:132024. március 06., 09:13
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint az alapélelmiszerek közül a krumpli drágult meg leginkább, mintegy 83 százalékkal. A nagy üzletláncokban kapható burgonya ára 3,3 lejtől indul: amint a LIDL bolthálózat honlapján szerepel, egy kilogramm ára március 5-én 3,29 lejbe, a két kilós kiszerelés pedig 9,99 lejbe kerül.
Tíz tojás ára átlagosan 7 lej volt három évvel ezelőtt, jelenleg 17,59 lejbe kerül
Fotó: Rostás Szabolcs
A statisztikai adatok szerint a krumplit 2021-ben átlagosan 1,77 lejért lehetett megvásárolni. A Digi24 hírportál által megszólaltatott Cristian Păun közgazdász, egyetei professzor szerint a krumpli árának emelkedése azt jelzi, hogy Románia nem termel elég burgonyát, mert ha termelne, akkor az ár nem emelkedett volna meg ennyire drasztikusan. Más alapélelmiszerek esetében is érezhető a drágulás: az utóbbi három esztendőben a csirkehús ára 81 százalékkal nőtt, a tojás két és félszer annyiba kerül, mint 2021-ben.
A tisztítószerek ára is megugrott az utóbbi három évben: az INS adatai szerint csak 30, a tapasztalatok szerint 70 százalékkal. Egyébként a vásárlók és a statisztikákat végző szakemberek más-másféleképpen érzékelik a drágulás mértékét. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője elmondta, a fogyasztói árak alakulását egy adott átlagban fogalmazzák meg, amibe beleszámolják a városi és vidéki árakat is.
„Az átlagos fogyasztói kosarat határozzuk meg, ami természetesen nagymértékben eltérhet az egyes vásárlók szokásaitól. Természetesen az egyes vásárlóknak más-másféle lehet a benyomása az árak alakulásától, de a statisztikai módszerek csak az átlagszámítást alkalmazhatják” – mondta a szóvivő. A gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”.
Míg egy kilogramm csirkehús átlagosan 16 lejbe került 2021-ben, jelenleg 28,99 lejre rúg
Fotó: Rostás Szabolcs
A Digi24 hírportál szerint
A fogyasztói kosár azt mutatja meg, hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el a pénzét. Amint a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja elmagyarázza, a fogyasztóiár-index a háztartások (a lakosság) által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben átlagos árváltozását méri. Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. az ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások) nem szerepelnek benne. A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó megélhetéséhez elegendő minimális fogyasztói kosár értéke havi 9978 lej volt idén szeptemberben; ez 15,2 százalékkal több, mint 2022 szeptemberében.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!