Gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak nagy mértékben az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”
Fotó: Rostás Szabolcs
Mintegy 40 százalékkal kerülnek többe az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt, a tojásért, húsért, krumpliért, cukorért is majdnem kétszer annyit kell fizetniük a vásárlóknak, mint 2021-ben.
2024. március 05., 16:472024. március 05., 16:47
2024. március 06., 09:132024. március 06., 09:13
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint az alapélelmiszerek közül a krumpli drágult meg leginkább, mintegy 83 százalékkal. A nagy üzletláncokban kapható burgonya ára 3,3 lejtől indul: amint a LIDL bolthálózat honlapján szerepel, egy kilogramm ára március 5-én 3,29 lejbe, a két kilós kiszerelés pedig 9,99 lejbe kerül.
Tíz tojás ára átlagosan 7 lej volt három évvel ezelőtt, jelenleg 17,59 lejbe kerül
Fotó: Rostás Szabolcs
A statisztikai adatok szerint a krumplit 2021-ben átlagosan 1,77 lejért lehetett megvásárolni. A Digi24 hírportál által megszólaltatott Cristian Păun közgazdász, egyetei professzor szerint a krumpli árának emelkedése azt jelzi, hogy Románia nem termel elég burgonyát, mert ha termelne, akkor az ár nem emelkedett volna meg ennyire drasztikusan. Más alapélelmiszerek esetében is érezhető a drágulás: az utóbbi három esztendőben a csirkehús ára 81 százalékkal nőtt, a tojás két és félszer annyiba kerül, mint 2021-ben.
A tisztítószerek ára is megugrott az utóbbi három évben: az INS adatai szerint csak 30, a tapasztalatok szerint 70 százalékkal. Egyébként a vásárlók és a statisztikákat végző szakemberek más-másféleképpen érzékelik a drágulás mértékét. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője elmondta, a fogyasztói árak alakulását egy adott átlagban fogalmazzák meg, amibe beleszámolják a városi és vidéki árakat is.
„Az átlagos fogyasztói kosarat határozzuk meg, ami természetesen nagymértékben eltérhet az egyes vásárlók szokásaitól. Természetesen az egyes vásárlóknak más-másféle lehet a benyomása az árak alakulásától, de a statisztikai módszerek csak az átlagszámítást alkalmazhatják” – mondta a szóvivő. A gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”.
Míg egy kilogramm csirkehús átlagosan 16 lejbe került 2021-ben, jelenleg 28,99 lejre rúg
Fotó: Rostás Szabolcs
A Digi24 hírportál szerint
A fogyasztói kosár azt mutatja meg, hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el a pénzét. Amint a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja elmagyarázza, a fogyasztóiár-index a háztartások (a lakosság) által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben átlagos árváltozását méri. Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. az ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások) nem szerepelnek benne. A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó megélhetéséhez elegendő minimális fogyasztói kosár értéke havi 9978 lej volt idén szeptemberben; ez 15,2 százalékkal több, mint 2022 szeptemberében.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
szóljon hozzá!