Gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak nagy mértékben az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”
Fotó: Rostás Szabolcs
Mintegy 40 százalékkal kerülnek többe az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt, a tojásért, húsért, krumpliért, cukorért is majdnem kétszer annyit kell fizetniük a vásárlóknak, mint 2021-ben.
2024. március 05., 16:472024. március 05., 16:47
2024. március 06., 09:132024. március 06., 09:13
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint az alapélelmiszerek közül a krumpli drágult meg leginkább, mintegy 83 százalékkal. A nagy üzletláncokban kapható burgonya ára 3,3 lejtől indul: amint a LIDL bolthálózat honlapján szerepel, egy kilogramm ára március 5-én 3,29 lejbe, a két kilós kiszerelés pedig 9,99 lejbe kerül.
Tíz tojás ára átlagosan 7 lej volt három évvel ezelőtt, jelenleg 17,59 lejbe kerül
Fotó: Rostás Szabolcs
A statisztikai adatok szerint a krumplit 2021-ben átlagosan 1,77 lejért lehetett megvásárolni. A Digi24 hírportál által megszólaltatott Cristian Păun közgazdász, egyetei professzor szerint a krumpli árának emelkedése azt jelzi, hogy Románia nem termel elég burgonyát, mert ha termelne, akkor az ár nem emelkedett volna meg ennyire drasztikusan. Más alapélelmiszerek esetében is érezhető a drágulás: az utóbbi három esztendőben a csirkehús ára 81 százalékkal nőtt, a tojás két és félszer annyiba kerül, mint 2021-ben.
A tisztítószerek ára is megugrott az utóbbi három évben: az INS adatai szerint csak 30, a tapasztalatok szerint 70 százalékkal. Egyébként a vásárlók és a statisztikákat végző szakemberek más-másféleképpen érzékelik a drágulás mértékét. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője elmondta, a fogyasztói árak alakulását egy adott átlagban fogalmazzák meg, amibe beleszámolják a városi és vidéki árakat is.
„Az átlagos fogyasztói kosarat határozzuk meg, ami természetesen nagymértékben eltérhet az egyes vásárlók szokásaitól. Természetesen az egyes vásárlóknak más-másféle lehet a benyomása az árak alakulásától, de a statisztikai módszerek csak az átlagszámítást alkalmazhatják” – mondta a szóvivő. A gazdasági szakemberek szerint azért is drágulnak az árucikkek, mert rengeteg árut importál Románia, ezzel együtt pedig az illető ország inflációját is „importáljuk”.
Míg egy kilogramm csirkehús átlagosan 16 lejbe került 2021-ben, jelenleg 28,99 lejre rúg
Fotó: Rostás Szabolcs
A Digi24 hírportál szerint
A fogyasztói kosár azt mutatja meg, hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el a pénzét. Amint a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja elmagyarázza, a fogyasztóiár-index a háztartások (a lakosság) által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben átlagos árváltozását méri. Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. az ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások) nem szerepelnek benne. A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó megélhetéséhez elegendő minimális fogyasztói kosár értéke havi 9978 lej volt idén szeptemberben; ez 15,2 százalékkal több, mint 2022 szeptemberében.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!