Elnöki ügy. Bolojan szerint csupán politikai játszma a Iohannis felfüggesztését célzó kezdeményezés
Fotó: Facebook/PNL
Lehetséges, hogy a jövő héten a parlament két kamarájának házbizottságai megvitatják a Klaus Iohannis elnök hivatalából való felfüggesztését célzó újabb indítványt – jelentette ki Ilie Bolojan, a szenátus elnöke péntek este.
2025. február 08., 09:002025. február 08., 09:00
„Az eddig benyújtott két indítvány nem felelt meg az alapvető követelményeknek, mivel mindkét kamarában be kellett volna nyújtani őket. Először csak az egyik kamarában nyújtották be őket, és csak körülbelül egy héttel és néhány nappal később a második kamarához, ráadásul a másodikhoz nem volt meg a szükséges számú aláírás, mert időközben, mire az ülést megtartották, az aláírók közül ketten visszavonták a támogatásukat. (…)
– mondta Bolojan az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva.
A Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán ismét benyújtotta a parlamentbe a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésének kezdeményezésére irányuló kérelmet és az azt támogató aláírásokat.
Kifejtette, két lehetőség van.
„Vagy létrehozunk egy bizottságot, amely ellenőrzi a vádakat, vagy pedig az alkotmányos eljárást alkalmazzuk, amely szerint a az alkotmánybírósághoz kell fordulni, hogy az konzultatív álláspontot fogalmazzon meg.
– mondta a szenátus elnöke.
Bolojan megismételte, hogy ha ez az indítvány átmegy a parlamenten, akkor a felfüggesztésről szóló népszavazást pont az elnökválasztási kampány idején kell megszervezni, a választásokat pedig a már kitűzött időpontok után. Ezzel kapcsolatban a szenátus elnöke hangsúlyozta, hogy nonszensznek tartja.
Nem ez a kérdés. De úgy gondolom, hogy ha végiggondolják, akkor rájönnek, hogy ez nonszensz, és ha valamit védünk, akkor az ország intézményi stabilitását védjük. Ez a valóság, nem másról van szó” – mondta.
A szenátus elnöke megismételte azon álláspontját, hogy az államfő felfüggesztésének kérése valójában „politikai játszma”.
„De minden politikai játéknak megvannak a maga határai, fenn kell tartani az ország egyensúlyát és az intézményi stabilitást. Gondoljunk csak arra, hogy Iohannis elnöknek mindenképpen legfeljebb száz napja van hátra a hivatalában, tehát ő nem befolyásolja, mondjuk, semmilyen módon, hogy mi történik” – mutatott rá Bolojan.
Másodszorra is elutasította szerdán a képviselőház és a szenátus összevont házbizottsága a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, amelyet a Fiatal Emberek Pártja (POT) és az SOS Románia terjesztett elő.
Mint arról beszámoltunk, a Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán jelentette be, hogy ismét benyújtotta a képviselőházban és a szenátusban a Klaus Iohannis elnök felfüggesztését célzó indítványt és a támogató aláírásokat.
Az elnök hivatalából történő felfüggesztését az összes képviselő és szenátor legalább egyharmadának kell kezdeményeznie.
Ha összegyűlik a szükséges számú támogató aláírás, a parlament két háza együttes ülésén szavaz a felfüggesztésről, amelyhez egyszerű többség szükséges.
Ha a többség megszavazza, akkor az államfőt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást kell kiírni, amelyen a polgárok eldönthetik, hogy támogatják az államfő elmozdítását vagy sem.
A felfüggesztés időtartamára az ügyvivő államfői teendőket a második számú legfontosabb közméltóság, a szenátus elnöke látja el.
Mint ismeretes, Iohannis második mandátuma december 21-én járt le, azonban az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő határozata mellett arról is döntött, hogy a következő államfő beiktatásáig a hivatalában maradhat.
Az elnökválasztás eredményét azért érvénytelenítették, mert a hírszerző szervek azt állították: a választási folyamatba egy külföldi állami szereplő avatkozott be, és az első fordulót megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu online manipuláció következtében győzhetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!