Balogh Levente
2022. április 08., 08:572022. április 08., 08:57
Nem kell nagy jóstehetség annak megállapítására, hogy a Fidesz–KDNP zsinórban negyedik kétharmados győzelmét hozó választások után a budapesti kormányoldal a jogos ünneplés után nehéz újabb évekre készülhet. Az ukrajnai háború miatti megváltozott geopolitikai környezet és a várható gazdasági, energetikai, sőt akár élelmiszerválság közepette kell lavírozni az országot, méghozzá úgy, hogy a jelek szerint Budapest számára kedvezőtlen nemzetközi közegben kell meghozni a legjobb döntéseket.
Bár józan ésszel arra lehetett volna számítani, hogy az EU illetékesei az újabb elsöprő választási győzelem után visszakoznak, elfogadva a magyar választópolgárok döntését, miszerint ragaszkodnak eddigi kormányukhoz, Brüsszel nem sokat teketóriázott, és máris jelezte: elindítja az európai uniós források folyósítását a jogállamisághoz kötő úgynevezett feltételességi mechanizmust.
Ez nem okos döntés. Egyik fél számára sem lenne jó, ha ideológiai alapon vegzálnák tovább Magyarországot, mivel mostantól határozottan úgy tűnik, hogy nem a kormányt, hanem a magyar választópolgárokat akarják döntésük miatt büntetni.
Ebben a helyzetben nagyon fontos lenne helyreállítani a háború miatt ziláltabbá vált viszonyt a V4-ekkel, hiszen fontos és értékes, minden érintett érdekérvényesítését elősegítő szövetségről van szó. Már csak azért is, mivel látható, hogy a háború is jó alkalmat adott a magyar kormánnyal szemben álló erők számára ahhoz, hogy folytassák a támadásokat. A választási győzelem kapcsán is azt vélte fontosnak a világsajtó, hogy a magyar kormányfő az őt és kormányát folyamatosan bíráló ukrán elnököt is megemlítette azok sorában, akik ellenében sikerült győzni. Ráadásul a saját külpolitikához való ragaszkodás jegyében Moszkvával fennálló gazdasági kapcsolatok miatt a Fidesz győzelmét sokan úgy próbálták tálalni, hogy Magyarországon ismét Vlagyimir Putyin szövetségese győzött.
Ebben a kontextusban érdemes a szomszédos országokkal fennálló, konkrétan pedig a magyar–román viszonyról is említést is tenni. A román sajtó és az ott megszólaló elemzők ugyanis szinte hisztérikus hangnemben reagáltak, a józan ész határait jócskán túllépve harsogták, hogy Orbán Putyin embere, újabb győzelmével pedig Oroszország érdekei érvényesülnek az EU-ban és a NATO-ban.
Mindez egyrészt annak a bizonyítéka, a románok hangadó köreit frusztrálja, hogy Magyarországnak van saját külpolitikája, amelyet nem kívülről diktálnak, nagyobb részt viszont továbbra is annak tudható be, hogy főként az idegesíti őket, ha Magyarországon erős legitimitású, a nemzeti érdekek képviseletét, így a határon túli magyarok jogainak védelmét is vállaló kormány van hatalmon.
Ennek tudható be az Orbánt és szövetségeseit – így a rá masszívan szavazó erdélyi magyarokat is – démonizáló dezinformációs kampány. Ennek egyik leghajmeresztőbb példáját a G4Media című portál szolgáltatta, amely magát a nyugati, demokratikus érdekek és az emberi jogok képviselőjének színeiben igyekszik feltüntetni, de fennállása óta kitartó álhírkampánnyal próbálja befeketíteni az erdélyi és partiumi magyar közösség jogköveteléseit. A portál ezúttal már egy nappal a választás után igyekezett Putyinra rátolni Orbánt, az RMDSZ-t és az erdélyi magyarokat, amikor egyrészt a háborúból való kimaradás kampánytémaként való alkalmazását Putyin iránti támogatásként próbálta beállítani, másrészt erőltetett párhuzamot vont Putyin Ukrajna elleni háborúja és a békés magyar autonómiatörekvések budapesti támogatása közt.
A verdikt sem maradt el: aki autonómiát akar, az putyinista oroszbérenc.
Márpedig az ilyen, a tényeket nagyvonalúan figyelmen kívül hagyó megállapítások csak arra jók, hogy még jobban elvessék a sulykot, és határozottan nem járulnak hozzá a magyarok és a románok közötti közeledéshez, a bizalom növeléséhez.
Ráadásul a sommás megállapítás logikailag sem állja meg a helyét, hiszen az orosz–ukrán viszony megromlásának egyik fő oka az ukrajnai oroszok elleni diszkrimináció. Vagyis a magyar–román viszony javulását épp hogy az akadályozza, ha a bukaresti illetékesek továbbra sem hajlandóak teljesíteni az őshonos magyar közösség jogos követeléseit.
Csak reménykedhetünk abban, hogy a bukaresti kormány illetékesei nem ezen koordináták mentén mozognak a magyar–román kapcsolatok terén. Afelől nincs kétségünk, hogy a mindenkori bukaresti kormányilletékesek rendszerint akkor érzik jól magukat, ha a budapesti kormány mozgástere és érdekérvényesítő képessége csökken. Azonban legalább két ok miatt lenne szerencsésebb, ha normalizálódna a magyar–román viszony. Egyrészt azért, mert a magyar kormány még legalább négy évig az eddigi gyakorlatot követi majd a külhoni magyarokkal kapcsolatos politikájában. Másrészt pedig azért, mert a háború miatti válságidőszakot szomszédokként egymás ellenében nemigen lehet majd átvészelni.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
szóljon hozzá!