„Megváltó”? Egyes értesülések szerint Anca Dragut kérheti fel miniszterelnöknek Nicușor Dan államfő
Fotó: Anca Dragu/Facebook
Technokrata miniszterelnök jelölésével oldhatja fel a kormányalakítási patthelyzetet Nicușor Dan államfő – legalábbis egyes értesülések szerint.
2025. június 20., 08:292025. június 20., 08:29
2025. június 20., 22:022025. június 20., 22:02
A Gândul portál közlése szerint a jelölt Anca Dragu volt pénzügyminiszter, a szenátus korábbi elnöke, a moldovai nemzeti bank jelenlegi elnöke lehet a jelölt a miniszterelnöki tisztségre.
A G4Media portál szerint Danban akkor merült fel, hogy Dragut bízza meg kormányalakítással, amikor múlt héten Moldovában járt, ugyanakkor jelenleg nem egyértelmű, hogy valóban komolyan fontolgatja, hogy őt jelölje miniszterelnöknek. Dragu a Dacian Cioloș vezette szakértői kormányban töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget.
Mint arról beszámoltunk, a kormányalakítási tárgyalások akkor feneklettek meg, amikor kiderült: Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, akit Dan miniszterelnöknek akar felkérni, ragaszkodik ahhoz, hogy a tavaly elért 9,3 százalékos költségvetési hiány nem faragható le anélkül, hogy az áfát 19-ről 21 százalékra emelnék. Ezt azonban Dan hevesen ellenzi, miután a választási kampány során írásba is adta, hogy megválasztása esetén nem lesz áfaemelés.
Az áfaemelést a Szociáldemokrata Párt (PSD) is ellenzi, míg a PNL mellett a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatja. Kezdetben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is azt javasolta, hogy emeljék meg az áfakulcsot 21 százalékra, utólag azonban úgy nyilatkozott: támogatja Nicușor Dan államfőt, aki a kampányban azt ígérte, hogy nem fog emelkedni az általános forgalmi adó. A Digi 24 értesülései szerint
Ennek nyomán lefújták a csütörtök estére az államfő és a leendő kormánypártok vezetői közötti találkozót, és az értesülések szerint pénteken sem lesznek új egyeztetések.
A pártok képviselői ugyanakkor nem lelkesednek a technokrata miniszterelnök ötletéért. A legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke,
Mint ismeretes, a PSD ragaszkodott ahhoz, hogy a mandátum felénél a PNL átadja a PSD-nek a kormányfői pozíciót, amit végül a többi párt elfogadott. „Az, hogy technokrata kormányfő lesz-e, attól is függ, hogy ki lesz az a technokrata. Mi egy politikai kormányt szeretnénk, és ezért is egyeztünk bele abba a politikai megállapodásba, amely cserét írt elő, és ez az a megoldás, amelyet elfogadtunk. Ha más lesz a helyzet, akkor meglátjuk.
A PSD-t is figyelembe kell vennünk. Holnapra szavazást terveztünk. Költségvetési intézkedések és politikai megállapodás kellene, de egyik feltétel sem teljesül. Amikor ezek tisztázódnak, újra összeülünk, és szavazást tartunk arról, hogy kormányra lépünk-e vagy sem. Gyorsan kormányra van szükségünk” – tette hozzá Grindeanu.
A várakozásokkal ellentétben senkit nem bízott meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő a parlamenti pártokkal csütörtökön folytatott konzultációkat követően.
Florin Roman, a PNL képviselője szerint a Dant megválasztó polgárok most azt várják el, hogy az államfő „tegye a dolgát”, és nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Minden késlekedés csalódást fog okozni, mert ha nem lesznek határozott, július 1-jétől alkalmazható intézkedések, attól tartok, túl késő lesz” – fogalmazott csütörtök este Florin Roman egy Facebook-bejegyzésben. Figyelmeztetett, hogy a tárgyalások kudarca „szárnyakat ad az elszigetelődéspártiaknak, csalódást kelt a jobboldali szavazók körében, és megoldások nélkül hagyja a jövőbeli kormányokat”.
„Nem mindig voltam egy véleményen Ilie Bolojannal. De ő az egyetlen, aki hajlandó vállalni a népszerűtlen intézkedéseket. Ő az egyetlen, aki megtanulta a leckét. Sokszor mérlegelt, mielőtt vágott volna. A többi pártnak sem volt könnyű elfogadni a kemény, de szükséges intézkedéseket. Szerintem az éjszaka jó tanácsadója az elnöknek.
– mutatott rá Roman.
A parlamentben a második legnagyobb frakcióval rendelkező szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion leszögezte: pártja nem szavazna meg egy Anca Dragu vezette kormányt. „Az AUR összes képviselője az Anca Dragu vezette kormány ellen fog szavazni. Ez a legújabb bizonyítéka annak, hogy Franciaország részt vett a választások érvénytelenítésében és manipulálásában” – fogalmazott az AUR elnöke.
Román pénzügyminiszterből moldovai jegybankelnök
Anca Dragu a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány korábbi pénzügyminisztere, 2023 óta pedig a Moldovai Nemzeti Bank vezetője.
Dragu 1972. május 3-án született Botoșani-ban, szakmáját tekintve közgazdász, kettős román és moldovai állampolgársággal rendelkezik. 2015. november 17-től 2017. január 4-ig pénzügyminiszter volt, szenátor (2020. december 21. - 2023. december 29.) és a szenátus elnöke (2020. december 21. - 2021. november 23.). 2023. december 22-től a Moldovai Nemzeti Bank elnöke. A szenátus honlapján közzétett önéletrajza szerint Dragu a Román Nemzeti Bank közgazdásza volt (1996 - 2001), majd a Nemzetközi Valutaalapnál tevékenykedett (2001 - 2013), 2013-tól 2015-ig pedig az Európai Bizottság gazdasági elemzője volt, ahonnan a Cioloș-kabinetbe távozott.
Anca Dragu 2018 óta a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) és a The Entrepreneurship Academy (Bukarest) docense. Dragu a bukaresti közgazdasági egyetem gazdaságtudományi karán szerzett doktori fokozatot (2002-2010), és posztgraduális tanulmányokat folytatott a George Washington Egyetemen és a Georgetown Egyetemen (Washington DC). Dragu 2018-ban megalapította a Románia Együtt Mozgalom Pártot (RO+), részt vett a RO+ kormányprogramjának kidolgozásában, segített megalapítani a Plus+ pártot, tagja volt az USR-PLUS Szövetség Közpolitikai Bizottságának, amely a 2020-as parlamenti választásokra vonatkozó kormányprogramot dolgozta ki, és 2020 októbere óta a PLUS Országos Elnökségének tagja.
Házas, egy gyermeke van, folyékonyan beszél angolul és franciául, és önéletrajza szerint számos kutatási tanulmányt, elemzést, cikket, véleményt és interjút publikált hazai és nemzetközi kiadványokban. 2021-ben a G4Media.ro birtokába került a román szenátus egy belső dokumentuma, amelyből kiderül, hogy 2020 nyarán Anca Dragu, mint a szenátus akkori elnöke, közpénzeket használt fel saját maga, családja és közeli munkatársai hasznára.
Anca Dragu egy hivatalos „küldöttség” álcája alatt az intézmény autóit, a szenátus protokoll- és útlevélszolgálatának alkalmazottait, valamint az Otopeni repülőtér elnöki várótermét használta, hogy könnyített eljárással szállhasson fel a repülőgépre, amellyel Franciaországba utazott nyaralni.
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).
Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!