Befogadta kedden a legfelsőbb bíróság az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség fellebbezését, amelyet Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke összeférhetetlenségi ügyében nyújtott be.
2014. szeptember 30., 17:072014. szeptember 30., 17:07
Ennek nyomán fellebbviteli tárgyalásra kerül sor, amelynek időpontját a bjróság később tűzi ki. Kedden tíznapos határidőt szabva írásban megfogalmazott álláspontot kért a felektől.
Mint arról beszámoltunk, az ANI tavaly állapított meg hivatali összeférhetetlenséget Johannis ügyében, mivel a közszereplők vagyonosodását vizsgáló hatóság szerint törvénytelenül töltötte be egyszerre Nagyszeben polgármesteri tisztségét, és képviselte az önkormányzatot az annak alárendelt közhasznú társaságok, a vízmű és a piacfelügyelet igazgatótanácsában.
Johannis bíróságon támadta meg az ANI megállapítását, és a gyulafehérvári táblabíróság meg is állapította, hogy nincs szó összeférhetetlenségről. Az ANI azonban fellebbezett, ezt fogadta most be a legfelsőbb bíróság.
Amennyiben a bíróság jogerősen elmarasztalja Johannist, akkor három évig nem tölthet be köztisztséget. A szász jelölt minden esetre azt mondta: a keddi döntés nem befolyásolja jövőbeni terveit, továbbra is az államfő-választási kampányra koncentrál.
Johannis egyébként hétfőn este egy nyilvános interjú során kellemetlen helyzetbe került, arra az újságírói kérdésre ugyanis, hogy mit szól ahhoz, hogy fedett titkosszolgálati ügynökök tevékenykednek, többek között a politikában és a sajtóban is, úgy választolt: ez rendjén való. Később pontosított: ezt csupán a kérdés első felére értette, vagyis arra, hogy a titkos ügynökök jelenléte általában véve rendjén való, de a politikában és a sajtóban nem.
Johannis egyébként hétfőn este ismertette államfői programját, amelyben az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogállamiság megerősítése, az Egyesült Államokkal, az EU-val és a NATO-val fennálló stratégiai partnerség, valamint az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja mellett decentralizációt és regionalizációt, valamint alkotmánymódosítást szorgalmaz, egyúttal a választási törvény reformját is fontosnak nevezi, de a kisebbségek helyzetére egy szóval sem tér ki.
Kitért viszont Románia és Moldova helyzetére, a Pruton túli ország egyes bukaresti politikai körök által szorgalmazott bekebelezésére. Johannis szerint az „újraegyesítés” olyan projekt, amelyet csakis Bukarest ajánlhat fel, és csakis Chişinău fogadhat el.
Úgy vélte, a közös nyelv, történelem, civilizáció és kultúra különlegessé teszi a két ország kapcsolatát, ezért a bukaresti kormányok színezetétől függetlenül Románia felelősséggel tartozik a Pruton túli állampolgárokért. Szerinte Moldova EU-tagságának szorgalmazása és a két ország egyesjtése nem mond ellent egymásnak.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
szóljon hozzá!