Fotó: Pixabay.com
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
2024. április 13., 18:092024. április 13., 18:09
2024. április 13., 18:302024. április 13., 18:30
A Digi24-nek nyilatkozva Toni Greblă elmondta, hogy az incidens „egy tisztviselő hanyagsága és két-három másik alkalmazott éberségének hiánya” miatt következett be – írja az Agerpres
Az intézményvezető elmondta, hogy az AEP személyzete csütörtökön hajnali 3 óráig dolgozott, mert ellenőrizniük kellett a Központi Választási Irodához előző este 23 óra után benyújtott európai parlamenti választási jelöltlistákat. A reggeli munkakezdéskor az alkalmazottaknak el kellett küldeniük a választási szakértők listáit a megyei választási irodáknak. Toni Greblă szerint
– részletezte.
Greblă szerint az incidenst észlelték, és a bekövetkezésétől számított egy órán belül orvosolták, azaz törölték az 1300 választási szakértő érzékeny adatait (például személyi számát) is tartalmazó listát, amelyet tudomása szerint ez idő alatt mintegy 30 személy tekintett meg. Elmagyarázta, hogy a választási szakértők azok a személyek, akik a választópolgárok adatait kezelik a szavazóhelységekben. „Sajnáljuk, hogy az alkalmazottak fáradtsága miatt megtörtént ez az incidens” – jegyezte meg.
Hozzátetette, hogy a törvénynek megfelelően értesítette az incidensről az adatvédelmi hatóságot, és jövő héten intézkedni fog a felelősökkel szemben.
Közleményében az ADU hangsúlyozza, az incidens még csak nem is egy biztonsági rés miatt következett be, hanem „egyszerűen egy politikailag foglyul ejtett és rosszul irányított intézmény hozzá nem értése” miatt.
A pártszövetség szerint több mint 1300 választási szakértő érzékeny adatai, köztük a személyi számuk volt hozzáférhető „néhány óráig”, mert az AEP egy rossz email-címre küldte el ezeket az információkat.
„A PSD által az AEP élére kinevezett Toni Greblă felületesen bánik azoknak a választási szakértőknek a személyes adataival, akik az ország szavazóhelyiségeinek vezetői lehetnek. Hetvenkét órával az eset után Toni Greblă nemcsak nem érti a helyzet súlyosságát, de a sajtónyilatkozatai szerint fogalma sincs, hogy kinek az adatai kerültek nyilvánosságra” – olvasható a közleményben.
Túlterheléses támadás (DDoS) célpontja volt az elmúlt két napban több hazai bank és közintézmény informatikai rendszere – számolt be szombaton az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!