Szénahiány az aszály miatt. Tavaly jó volt a termés, idén a tavalyi mennyiségnek mindössze töredékét takaríthatták be a gazdák
Fotó: Makkay József
Egyre több gazda akarja értékesíteni állatállományát, mivel a szénatermés nagyon gyenge, az abraktakarmányok ára magas, ráadásul a vágóállatok átvételi ára csökken. Az agrárszakemberek a mezőgazdasági minisztérium beavatkozásában bíznak, azonban Petre Daea tárcavezető kijelentései ellentmondásosak.
2022. augusztus 20., 19:372022. augusztus 20., 19:37
A gazdák és mezőgazdasági szakemberek szerint az idei aszály a mezőgazdaság minden ágazatát sújtja, leginkább azonban az állattenyésztés sínyli meg. A gazdaszervezetek már a kora nyári aszály előtt megkongatták a vészharangot, hogy a gabonaárak megduplázódásával az állattartók igen nehéz helyzetbe kerültek.
Az abraktakarmányok, a villamos energia és az üzemanyagok árának elszabadulását az állati termékek értékesítése nem tudja kompenzálni. A problémahalmazra rátevődött az idei aszály, amely tovább súlyosbítja az állattartók nehéz helyzetét: Erdély több vidékén kiégtek a legelők, a kaszálókról származó szálas takarmány jó esetben a tavaly begyűjtött mennyiség felét teszi ki.
A kalotaszegi falvakban arra panaszkodnak az állattartók, hogy míg tavaly és tavalyelőtt egy hektár kaszálóról négy-öt nagy méretű, 120 kg körüli szénabálát tudtak behordani, idén ekkora területről egyetlen bálát préselt össze a bálázógép.
Sok gazda ciszternákban, tartályokban szállította az állatok itatásához szükséges vizet, mert a kaszálókon kialakított itatóvályúk forrásai elapadtak. Hasonlóan nehéz helyzettel évtizedek óta nem találkoztak a mezőgazdasági termelők Erdélyben.
A Kolozs megyei Mérán tevékenykedő Horváth Csaba falugazdász 260 birkát számláló állománya kapcsán arra panaszkodik, hogy az állattenyésztésben az igazi gondok késő ősszel, tél elején fognak jelentkezni, amikor a gazdák telelésre kell behajtsák a juh- és szarvasmarha-állományt. A nagyobb állattelepeken nem lesz elegendő takarmány a téli eleségre.
„Többen arra készülnek, hogy az állatok egy részét még ősszel eladják, mások kitartanák a teljes állományt, ha tudnak plusz szénát vásárolni. Télen vagy tavasszal ez szinte lehetetlen lesz: idén olyan kevés szénát takarítottak be, hogy nem jut eladásra” – fogalmazott a Krónikának az állatorvos végzettségű kalotaszegi szakember.
Különben szénával kell kiegészíteni a napi eleséget, ami vészesen csökkenti a télire elraktározott szálas takarmány mennyiségét. Az sem jó hír az állattartó gazdák számára, hogy kora tavasszal, a bárányszezon idején élősúly-kilogrammonként 15–20 lejes áron értékesített állatokért ma tíz lejt kínálnak a nagy állatkereskedők, akik a konstancai kikötőbe szállítják közel-keleti arab exportra az Erdélyből felvásárolt juhállományt.
Horváth Csaba szerint az állatkereskedelmi láncban komoly gondok keletkeztek, mert a tavalyi gyors fizetést ismét felváltotta a kéthetes vagy egy hónapos késlekedés, amíg a gazda számlájára megérkezik az átvett állatok ellenértéke. A szállítás és az abrakolás megugrott költsége az állatkereskedőket is negatívan érinti, így kiadásaikat teljesen áthárítják a gazdákra.
A pánikhelyzet hatására egyre többen és egyre hamarabb szeretnék állatállományuk egy részét eladni, ami tovább csökkenti az átvételi árakat. Idősebb juhok esetében az ár már most hét lej kilónként, de a szakember szerint ez várhatóan tovább fog csökkenni.
Azok a gazdák, akik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) támogatást igényeltek a juhokra, a kérés benyújtásától számított száz nap után értékesíthetik állományukat, a türelmi időszak szarvasmarhák esetében 180 nap. Horváth Csaba szerint félő, hogy amikor a megkötések lejárnak, az élőállatpiacon olyan nagy lesz a kínálat, hogy minimálisra fognak zsugorodni a felvásárlási árak.
Az utóbbi időszak esőzései szerencsére kissé helyrehozzák a kalotaszegi legelőket is
Fotó: Makkay József
Ilyenkor volna fontos szerepe az állami beavatkozásnak, hogy a gazdák tudják, mire számíthatnak, azaz költségeikből mit vállal át az állam. Valójában nagy bizonytalanság uralkodik az ágazatban. Horváth Csaba példaként Petre Daea mezőgazdasági miniszter egy-két hete elhangzott nyilatkozatát említi, amikor a tárcavezető azt mondta, a mezőgazdasági támogatási rendszer által megszabott türelmi időszakot az Európai Bizottság szakembereivel egyeztetve le fogják csökkenteni, így akinek nincs elegendő takarmánya, augusztus 15-től tudná értékesíteni állatait.
A miniszteri nyilatkozatról azonban kiderült, hogy blöff, mert sem az APIA, sem más állami szakhatóság nem kapott hivatalos rendeletet a szaktárca részéről. „A romániai mezőgazdaságban az állandó bizonytalanság rója a legnagyobb terhet a gazdákra. Nem lehet előre számolni az állatok után járó támogatásokkal sem.
A kormány a következő évben a támogatást száz euró körüli összegre csökkentette. Ezeknek az önkényes döntéseknek nincs elfogadható magyarázatuk” – panaszolja a kalotaszegi falugazdász.
Nem jobb a helyzet Székelyföldön sem, habár az utóbbi hetekben hullott négyzetméterenkénti 90–100 mm csapadék megmentette a silótakarmányok betakarítását. Szabó Ákos csíkszeredai mezőgazdasági szakember szerint a mostani súlyos állattenyésztési helyzet következményeit igazából jövőre érzi meg a gazdatársadalom, és főleg a fogyasztók.
Fotó: Makkay József
„A takarmányhiány miatt az állataikat értékesítő gazdák azzal szembesülnek, hogy a vágóhidak kevesebbet fizetnek az állatokért, mint tavasszal, holott azóta mindennek nagyon megnőtt az ára. Ez oda fog vezetni, hogy jövőre nagyon sok gazda abbahagyja az állattartást, és a piacon jóval kevesebb és drágább hús lesz” – magyarázza a válsághelyzet következményeit a székelyföldi szakember.
Az alacsony tejátvételi árak és a drasztikusan megdrágult abraktakarmányok miatt sokan lemondanak a tejtermelésről, és áttérnek húsmarhatartásra. Hasonló tendencia figyelhető meg a juhászatban is: egyre kevesebben foglalkoznak a juhtej feldolgozásával, sajtkészítéssel, inkább húsfajtákat tartanak, amelynek jóval gyorsabb a súlygyarapodása.
A szakember abban reménykedik, hogy az állattenyésztők is hozzájutnak olyan gyorssegélyhez, amelyet idén nyáron a krumplitermesztők kaptak a szakminisztérium részéről hektáronként 200 euró értékben. A de minimis támogatás enyhíthetné az állattartó gazdák elkeseredését, akik most nagy számban akarnak szabadulni állatállományuktól.
Románia 33 megyéjéből származó adatok szerint 375 423 hektárra nőtt csütörtökön az aszály sújtotta termőföldek területe – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.
A szárazság a mezőgazdaság minden területét megviseli, de nagyobb anyagi gondokat okozhat a hektáronként 5 ezer eurós befektetéssel járó krumplitermesztésben.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!