Kiszorították a piacokról az őstermelőket

Fenntartják az őstermelőknek biztosított kedvezményt a sepsiszentgyörgyi piacokon, ahol augusztustól több bért fizetnek az árusok. Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi piacgondnokságot is ellátó köztisztasági vállalat igazgatója lapunknak elmondta: a drágítás oka, hogy emelkedett az üzemanyag ára, és nőtt az ágazati minimálbér.

Hozzátette, minden évben kénytelenek megemelni a piaci díjszabást, különben veszteséges lenne a jelenleg éppen szinten tartott önkormányzati vállalat. A piacfelügyelő cég javaslatára az önkormányzat szavazta meg az új, megemelt tarifákat. Az igazgató elmondta, általában áprilisban drágítottak, most ezt a helyhatósági választások utánra kellett halasztani.

Az árnövekedés Sepsiszentgyörgy öt piacára és a belvárosi virágárusasztalokra is érvényes, egyedül a Csíki negyedbeli piacon nem drágítottak, mert ott gyérebb a forgalom, és a szerényebb keresetűek vásárolnak. A központi piacon egy asztal bérlése ezentúl napi 8 lejbe kerül az eddigi 7 lej helyett, ha hosszabb időre bérlik, és 11 lejbe, ha csupán egyetlen napra kérik. A bejáratnál levő, forgalmasabb asztalok drágábbak.

Kevés az őstermelő Szentgyörgyön

Tóth Birtan Csaba hangsúlyozta, az áremelés 2–30 százalék között van, az asztalok elhelyezkedése és a bérleti szerződés feltételeinek függvényében, az árusok hozzávetőleg egy kilogramm paradicsom árát kell kifizessék különbözetként.

Hozzátette, fontosnak tartják, hogy a helyi termelőket ösztönözzék, ezért a sepsiszentgyörgyiek 50, a háromszékiek 20 százalékos kedvezményben részesülnek. A piacon árulóknak csupán egyharmada helyi termelő, az igazgató szerint az arányon évek óta nem tudnak javítani. Háromszék ugyanis nem zöldségtermelő vidék, a kistermelők gyakran otthonról értékesítik a zöldséget-gyümölcsöt, nem viszik be a piacra. Az utóbbi időben divatba jöttek a falusi piacok is, ám ott sem tolonganak a helyiek, mesélte Tóth Birtan Csaba. 

A sepsiszentgyörgyi piacokon 140 árus kínálja a portékáját, közülük 33 helybéli, 14 háromszéki és 15 más megyéből érkezett, a többiek viszonteladók. Az árusok természetesen nem örülnek a drágításnak, arra panaszkodnak, hogy az idei szárazság miatt amúgy is megnövekedtek a költségeik, a szállítás is drágult, így egyre kevésbé kifizetődő a piacozás.

Félnek a korszerűsítéstől Nagyváradon

A kistermelőket érintheti leginkább a nagyváradi piacok fejlesztése is. Hamarosan két piac is megújul a városban, a vár melletti nagypiac korszerűsítését pedig már el is kezdték. Itt a piac tetőzete válik modernebbé a magyarországi kivitelezőnek köszönhetően, emellett a fedett csarnokot is teljesen felújítják. Bimbó-Szuhai Tibor, a piacokat kezelő közterület-fenntartó vállalat műszaki igazgatója a Krónikának elmondta, a munkálatok szakaszosan folynak majd, hogy az árusok tevékenységét ne zavarják.

Ennél nagyobb átalakuláson mehet keresztül hamarosan a Rogériusz negyedbeli piac. Itt nemcsak a tetőt cserélik ki, hanem az egészet átépítik, és vásárcsarnokká alakítják. Az itt áruló kereskedők már hónapokkal ezelőtt, a terv első említésekor arra figyelmeztették az önkormányzatot, tegyen róla, hogy a jövőben ne legyen nehezebb dolguk a standok bérlésével, az árusítóhelyek megszerzésével.

Elsősorban a kistermelőknek lehet félnivalójuk, hiszen ők nem szereznek annyi bevételt portékájukkal, amiből egy nagyobb összeget havonta ki tudnának fizetni. Tegnapi ottjártunkkor úgy tűnt, a rogériuszi piac árusai – köztük a nem túl nagy létszámban jelen lévő őstermelők – nem félnek különösebben a változástól. „Nem bánom, ha kicsit jobb körülmények között dolgozhatok majd. Ilyenkor nyáron a műanyag tető alatt nagyon meleg van, nehéz az egész napi ácsorgás” – mondta egy zöldségárus, aki saját paradicsomát, paprikáját kínálja eladásra minden nyáron.

Egy idős hölgy viszont attól tart, a standbérlés ára az egekbe fog szökni, ha megtörténik a korszerűsítés. A piaci árusok egyébként néhány hónappal ezelőtt a Rogériusz Koalíció elnevezésű civil szervezet segítségével levélben sorolták fel félelmeiket az önkormányzat illetékeseinek, hangsúlyozva: nem ellenzik a fejlesztést, de kérik, hogy sem a kiskereskedők, sem az őstermelők ne szoruljanak ki a piacról. Utóbbiak elsősorban a nyári szezonban jelennek meg a piacokon, ám az év legnagyobb részében csak a kofák 30 százalékát teszik ki – részletezte Bimbó-Szuhai Tibor.

A műszaki igazgató azt mondta, ha a rogériuszi piac vásárcsarnokká alakul is, egyelőre nem tud róla, hogy az önkormányzat emelné a standok bérlési díját. Jelenleg mérettől függően 160, illetve 215 lejes havi áron bérelhetnek asztalt a kistermelők a váradi piacokon – a kereskedelmi társaságok esetében ez a díj 220, illetve 295 lej.

2010-ben egyébként a Bihar megyei prefektúra is felfigyelt arra, hogy a váradi piacokon sok olyan személy árul, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ám valójában nem az. Bimbó-Szuhai Tibor szerint ez az ügy az utóbbi években jó irányba mozdult el, annak köszönhetően, hogy az önkormányzat és a közterület-fenntartó egyre szigorúbban ellenőrzi az árusokat.

Prefektusi nemtetszés Szatmáron

Nemtetszését fejezte ki a piacokon árulkodó állapotok kapcsán a Szatmár megyei prefektúra is, a szatmárnémeti élelmiszerpiacokról ugyanis egyre inkább kiszorulnak a helyi gazdák. Eugen Avram kormánybiztos a prefektusi tanács legutóbbi ülésén szólította fel a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjét, Ioan Ciolteant, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. A prefektúra az elmúlt hónapban ellenőrzést végeztetett a mezőgazdasági igazgatósággal, melynek eredményeiből kiderült: szinte teljesen eltűntek az őstermelők a piacokról, a helyüket pedig átvették a viszonteladók.

Az áru minőségével is gondok vannak, mivel első osztályúként kínálnak másodosztályú gyümölcsöket, igen sok esetben pedig hazaiként árulnak külföldről behozott termékeket. Ez a probléma körülbelül hét éve áll fenn a szatmári megyeszékhelyen, azóta folyamatosak a panaszok, azonban a helyzet nem oldódik meg. A prefektus szerint elsősorban a polgármesteri hivatal kötelékében működő piacfelügyelőség tehető felelőssé a kialakult helyzetért, mivel előnyben részesítik a viszonteladókat azzal az indokkal, hogy ők egész évre bérelnek asztalt, a helyi termelők viszont csak szezonban fizetnek a helyért, így kevesebb bevételük származna a gazdálkodókból, mint a kereskedőkből.

Drágállják a bérleti díjat Kolozsváron

A bérleti díj kifizetése Kolozsváron is gondot okoz a helyi gazdáknak, nem mindenik őstermelő tudja megengedni magának a havi 5-600 lejes díjat. A Mărăşti téri piacon egy – a portékáját a magával hozott kisszéken kínáló – néni érdeklődésünkre elmondta: a vackort ő maga szedte, három lejért árulja kilóját. Kérdésünkre, hogy hogyan boldogul a viszonteladók jelentette konkurenciával, elmondta: nem versenyez velük, épp csak eladja a frissen begyűjtött termést.

„A nővéremnek van őstermelői bizonyítványa, így valamelyik asztalon is árulhatnám a gyümölcsöt, de annyiba kerül a bérleti díj, hogy nem éri meg. Abból a pénzből lakást is bérelhetnék Kolozsváron” – magyarázta. A kincses városban az önkormányzat szinte valamennyi lakónegyedben fedett piaccsarnokokat építtetett, ahol napi harminc lejért bérelhetnek asztalt az őstermelők.