Fotó: Barabás Ákos
A gazdák szerint egyre nehezebb eladni a jószágokat az Udvarhelyen keddenként megrendezett állatvásáron, amióta a multinacionális cégek olcsó termékekkel árasztották el a helyi élelmiszerpiacot.
2015. november 26., 12:512015. november 26., 12:51
„Vajon hány éve áll a fagyasztóban az a hús, amit egy multinál lehet megvásárolni? Meg vagyok győződve róla, hogy az nem lehet egészséges” – fakadt ki az egyik piaci árus, aki szerint a helyi állattartóknak lassan befellegzett. – A mi otthon tenyésztett állataink bezzeg nem kellenek senkinek.”
Piaci terepszemlénken egyébként mi is azt tapasztaltuk, hogy meglehetősen olcsón kelnek el a jószágok: egy nemrég született borjú 200–300 lejbe, a disznó élősúlyban kilónként 5–6 lejbe került, míg malacot akár hatvan lejért is lehetett vásárolni. „Amikor azt mondták, hogy hét lejt adnának a disznó kilójáért, végiggondolva, mennyit bajlódtam a nevelésükkel, inkább levágtam őket, és kolbászt csináltam belőlük” – jegyezte meg egy másik panaszos.
Az eladók véleménye viszont megoszlik a viszonteladók térhódításával kapcsolatban. Egyik alanyunk szerint ki lehet jelenteni: jó, hogy vannak kupecek, mivel így legalább – ha áron alul is –, de értékesíteni tudják a jószágokat, amelyeket másképp senki sem venne meg.
A kupecgondokkal kapcsolatban Pál Ágoston udvarhelyi állatorvos érdeklődésünkre elmondta, nem minden esetben jogos a gazdák dühe, hiszen közülük több tenyésztő nemcsak saját állatait viszi a piacra, hanem maga is felvásárol, majd ezeket próbálja eladni. Ugyanakkor hozzátette: tudni kell, hogy ez az esztendő nagyon rossz volt a gazdák számára, ezért is lehetnek felháborodva. A tej árát csökkentették, a szarvasmarha kilójáért 2,5–3 lejt adnak, egyértelmű tehát, hogy a tenyésztők munkája nincs megfizetve” – magyarázta.
Pál úgy gondolja, a tenyésztőknek nem kellene egy rossz év eredményei alapján általános következtetéseket levonniuk, legkevesebb három év átlaga alapján kapnak reális adatokat arról, hogy megéri-e állatokat tenyészteni. „Lényegesnek tartom ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a piac elsősorban a gazdaembereknek, nem pedig a viszonteladóknak van fenntartva, hiszen őket szeretnénk előnyben részesíteni” – jelentette ki az állatorvos.
Marcel Andrei, a Szarvasmarha- és Kecsketenyésztők Országos Szakszervezetének elnöke, mint ismeretes, már korábban jelezte: a romániai állattenyésztők jelentős hányada igen komoly, a termelés további fenntartását is veszélyeztető problémákkal néz szembe.
„Miközben a kormány az állattenyésztés kiemelt szerepéről beszél, sorra hozza azokat az intézkedéseket, amelyek lehetetlen helyzetbe hozzák az állatállomány meghatározó hányadával rendelkező gazdálkodókat. Zuhanó tejárak, romló értékesítési lehetőségek, fogyó takarmánytermő területek – ezek a mi problémáink, a szaktárca pedig úgy tesz, mintha ezt nem látná” – mutatott rá a szervezet elnöke.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!