Fotó: A szerző felvétele
2007. augusztus 14., 00:002007. augusztus 14., 00:00
A hatalmas, egy légterű üvegházat kétszáz, egyenként 4,3 méter magas fémoszlop tartja majd, és – akár a mellette álló, korábban létesített üvegház esetében, – ennek a fűtését is a termálvíz biztosítja. Az új létesítmény felépítése, illetve a termelés beindítása 900 ezer euróba kerül. A munkálatokat a belgiumi Agrocon BVBA cég végzi, a szükséges összeget a Transgex Agro Kft. saját forrásokból teremtette elő.
Az első, egy hektáron elterülő üvegházat 800 ezer eurós beruházásból hozták létre, 2006-ban kísérleti jelleggel indították be benne a termelést. „Tavaly 305 tonna paradicsomot termeltünk, idén kicsit emeltük a mércét: 350 tonnát szeretnénk előállítani” – nyilatkozta lapunknak Kelemen Ferenc, a vállalkozást vezető agrármérnök. Hozzáfűzte, egy hasonló méretű, hagyományos technológiát használó üvegházban évente mindössze 40 tonna paradicsomot lehet előállítani. A kőzetgyapotban történő palántanevelésnek és az automatizált termálvízesfűtésrendszernek köszönhetően az új üvegházban tízszer ekkora termésre, és ebből kifolyólag tetemesebb haszonra is számítanak. A palántázást januárban kezdik, az utolsó termést novemberben szedik le. Kelemen közölte, hollandiai eredetű hibridparadicsomot termesztenek második éve, és elégedettek ezzel a fajtával. Jelenleg 28 ezer palánta nő egy hektáron.
„Az országban újdonságnak számít, hogy a paradicsompalántákat nem földbe, hanem kőzetgyapot téglákba ültettük. A tápoldattal öntözött növények így a vízzel együtt jutnak hozzá a különböző tápanyagokhoz, és nem kell energiát fordítaniuk arra, hogy azokat a földből felszívják” – részletezte lapunknak Kelemen. Az üvegházban három agrármérnök vezetése alatt összesen tizenegy alkalmazott dolgozik, a termelést az üvegház közepén felszerelt számítógépes rendszer vezérli. A szellőztetés, az árnyékolás, a vegyszeres védekezés, a táplálékadagolás egyaránt automatizált. „Az üvegfalak alatt automatikus árnyékolórendszer is működik, ez nyáron az erős napsütés ellen, télen a hideg ellen véd – magyarázta Kelemen. – Van egy saját, kis meteorológiai állomásunk, amely a szél erejét, a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát méri, az adatokat rögzíti a számítógépen, és annak függvényében kezeli a fűtésrendszert, illetve az árnyékolást.” Hozzátette, a talajhoz közel futó csövek a gyökérzet fűtését biztosítják, az üvegtető alatti csőhálózat pedig télen elősegíti, hogy a hó gyorsabban olvadjon el. Újdonságot jelent az agrármérnök szerint az is, hogy a paradicsomszárak között is csőrendszer tartja az állandó hőmérsékletet, ami a termés beérését segíti elő.
Bár a Partium gazdag termálvízforrásokban, ezt a természeti kincset mezőgazdasági célokra eddig kevesen hasznosították. A Transgex Agro Kft. a mácsapusztai mellett Székelyhídon több hasonló üvegház építését tervezi. Mivel ott több termálvízkút áll a cég rendelkezésére, 10 hektáron elterülő üvegházban és feldolgozórendszerben is gondolkodnak. „A tervek már elkészültek, ám ahhoz az Európai Unió strukturális alapjait is igénybe szeretnénk venni. Székelyhídon raktárhelyiséget, válogatógépeket is üzembe szeretnénk helyezni” – summázta az agrármérnök. A paradicsomot egyelőre csak a Partiumban, nagybani forgalmazók által értékesítik, de nyitni szeretnének a magyarországi piac felé is.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.