2009. május 11., 11:432009. május 11., 11:43
Az már viszont enyhén szólva a ferdítés kategóriájába tartozik, hogy a Băsescu által korábban irányított demokrata-liberálisok nem az elnökválasztással lennének elfoglalva – csak számukra jóval kényelmesebb helyzetet teremt az a tény, hogy az ő jelöltjük jelenleg is az államfői székben ülve tevékenykedik, így nem kell külön időt és energiát fordítaniuk arra, hogy kiválasszák a párt által támogatott elnökjelölt személyét.
Hiszen Băsescu eleve adott, és a PDL viszonyait ismerve elmondhatjuk: nem a pártnak van jelöltje, hanem a jelöltnek van pártja. Ez tudatosult már a lakosságban is, hiszen immár közvélemény-kutatási adatok is jelzik: a polgárok tisztában vannak azzal, hogy a nagyobbik kormánypártot valójában továbbra is Băsescu irányítja. Ám az adatok azt is megmutatják, hogy zömüknek ez igazából nincs ellenére.
Ha a gazdasági válság, illetve az ellenfelek váratlan megerősödése a tavalyi paralmenti választásokon némileg meg is tépázta a PDL és Băsescu nimbuszát, a jelenleg regnáló államfő első helye továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Ami meglehetősen borús képet nyújt a lakosság polgári öntudatáról, hiszen úgy tűnik, továbbra is a szabályokat saját mércéje szerint áthágó, illetve átalakító, erőskezű vezetőre vágynak.
Az RMDSZ számára viszont annál biztatóbbak az eredmények: úgy tűnik, az EMNT-vel való összefogás meghozta a gyümölcsét, és a magyar választók többsége az összefogás listája mellé állt – legalábbis a nyilatkozatok szintjén. A magyarság számarányát meghaladó virtuális 7,9 százalék azt jelenti, hogy a magyar választók közül arányaiban jóval többen mennének el szavazni, mint a románok. Ám korai lenne örülni. Az RMDSZ és az EMNT számára a neheze még csak most kezdődik: el kell érniük, hogy a magyarok valóban el is menjenek szavazni, hogy a közel nyolc százalék ne csak a felmérésekben, de az urnazárást követően is ugyanannyi maradjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok