Az amerikai intézet szerint Orbán Viktor erdélyi üzenete a magyar irredentizmus és a Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlás „előjátéka”
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher
Leplezetlen irredentizmust és Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlást vél felfedezni, és meghökkentő forgatókönyveket vázol a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban egy amerikai agytröszt. Bukarestben sokkal visszafogottabb reakciókat váltott ki Orbán Viktor nemrégi erdélyi látogatása és a Krónikának adott interjúban elhangzott kijelentései.
2025. július 09., 20:002025. július 09., 20:00
2025. július 09., 20:072025. július 09., 20:07
Nem csak az anyaországban és Erdélyben, hanem Bukarestben, sőt az Egyesült Államokban is visszhangot váltott ki Orbán Viktor múlt héten Marosvásárhelyen tett látogatása, valamint a Krónikának adott interjúja. Három nappal azután, hogy a magyar kormányfő részt vett Kincses Előd jogász, polgár- és emberjogi harcos temetésén, terjedelmes elemzést közölt a miniszterelnökről és nemzetpolitikájáról az amerikai Rober Lansing Intézet. A tengerentúli agytröszt elemzésének lényege tömören: Orbán Viktor revíziós politikát folytat, feszültség szítására törekszik Magyarország és Románia között, a külhoni magyarok támogatásával pedig veszélyt jelent a régió stabilitására.
Aki mostani erdélyi útja során mindössze Marosvásárhelyen, Kincses Előd temetésén járt, beszédet nem mondott, egyéb nyilvános szereplése nem volt, a Krónikának pedig aznap adott interjút. Amire a Rober Lansing Intézet nem hivatkozik, a szövegkörnyezet alapján azonban kivehető, hogy részben mégis a portálunk kérdéseire adott válaszokra utal, viszont az a baj, hogy olyasmiket is a kormányfő szájába ad – a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek „asszimilálására” irányuló kísérletek bírálata, önrendelkezésre, autonómiára tett utalás –, amiket a Krónika munkatársával folytatott beszélgetés során nem mondott.
Az Orbán Viktor erdélyi üzenete: a magyar irredentizmus és a Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlás előjátéka? című elemzés emlékeztet a székelyföldi autonómiatörekvésekre, majd megállapítja: bár Magyarország hivatalosan elismeri Románia államhatárait, Budapest intézkedései „párhuzamos, informális etnikai protekcionizmusra és enyhe irredentizmusra utalnak”. Ennek alátámasztására megemlítik
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
„Orbán beszéde megerősíti a gyanút, hogy Magyarország formális revizionizmus nélkül finoman újraértelmezi a 1920-as trianoni békeszerződéssel elvesztett területeire vonatkozó igényét. Ez egy stratégiai kétértelműséget tükröz, amely egyrészt mozgósítja a nacionalista bázist otthon, másrészt belülről aláássa a szomszédos államok szuverenitását” – szól a tengerentúli think tank következtetése. De a Lansing Intézet még tovább megy, szerintük Orbán retorikája előfutára lehet egy szélesebb körű hibrid kampánynak, amely tartalmazhatja többek között a magyar kisebbség elleni diszkrimináció narratívájának felerősítését, Oroszország krími és donbászi taktikáját idézve irredenta és nacionalista tartalmak terjesztését a közösségi médián keresztül, „pénzeszközök csatornázását” a magyar konzulátusokon vagy szervezeteken keresztül.
Orbán Viktor támogatásával az RMDSZ ismét napirendre tűzi a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet, Magyarország „gyorsan növeli” az erdélyi magyaroknak kiadott magyar útlevelek számát, Románia tiltakozik, Budapest titokban támogatja a magyar érdekeket képviselő román politikusokat, magyar tisztviselők nyilvánosan megemlékeznek Trianonról a határ közelében vagy Erdélyben, provokatív cselekmények, például magyar zászlók kitűzése román intézményekre vagy magyar anyanyelvűek állítólagos zaklatása. Mindezt Magyarország „Oroszország trójai falovaként” teszi az amerikai agytröszt szerint, amely azonban arra inti a román hatóságokat, hogy tegyenek ellenlépéseket, például lépjenek fel határozottan, többek között titkosszolgálati eszközökkel, az EU-val együtt Magyarország kisebbségpolitikájával és „határon átnyúló befolyásával” szemben.
„Orbán romániai kijelentései egy olyan stratégia kialakulását tükrözik, amely ötvözi a nacionalizmust, az identitáspolitikát és a geopolitikai manővereket. Bár ez még a szoftpolitika területén mozog, a fejlemények aggodalomra adnak okot a regionális stabilitás szempontjából. Románia – és az egész euroatlanti közösség – számára elengedhetetlen, hogy Orbán kulturális diplomáciáját ne jóindulatú identitásbeli kinyilatkoztatásként, hanem egy többpólusú hibrid harctéren tett, potenciálisan destabilizáló tényezőként kezelje” – olvasható a hajmeresztő amerikai eszmefuttatásban. Amivel szöges ellentétben állnak a miniszterelnök által a Krónikának adott interjúban mondottak, miszerint szeretne minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, Nicușor Dannal, kedvezőnek nevezve a helyzetet a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Ennek ellenére több román sajtótermék – köztük a Digi24 hírtelevízió portálja vagy a Ziar Harghita című lap – a Krónikának tett nyilatkozatokkal hozza összefüggésbe az amerikai „szakértők” elemzésében foglaltakat.
A bukaresti politológus úgy véli, a magyar miniszterelnök által a Krónika-interjúban megfogalmazottak kettős üzenettel bírnak: szimbolikusan a romániai magyar közösséghez szólt, másrészt stratégiai szempontból a régió vezetőinek üzent, amikor a román–magyar viszony „újrakalibrálását” szorgalmazta.
„Az új román államelnökkel és Ilie Bolojan kormányfővel való kapcsolat tekintetében Orbán visszafogott, de nyitott hozzáállást tanúsít, hallgatólagosan elismerve a regionális stabilitás fontosságát és a párbeszéd szükségességét egy válságokkal teli Európában. A Románia schengeni csatlakozásához nyújtott támogatás megemlítése diplomáciai eszközként működik, egyfajta jelzésként, miszerint Budapest befolyásos szerepet kíván megőrizni Bukaresttel szemben, anélkül, hogy – legalábbis egyelőre – közvetlen súrlódásokat okozna” – mutatott rá Cristian Pîrvulescu az Adevărulnak nyilatkozva.
Az egyetemi oktató szerint noha bizonyos témákban szövetségesnek tűnnek, Orbán „taktikailag” elhatárolódott George Simiontól, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjétől. Mégpedig kettős céllal: megőrizendő az RMDSZ-szel ápolt kapcsolatát, továbbá a felelősségteljesség üzenetét küldve az Európai Uniónak. „A nosztalgikus és identitásbeli hangsúlyok ellenére Orbán Viktor nyilatkozata együttműködési ajánlatot közvetít. Ez egy kiszámított manőver, amelynek célja, hogy kommunikációs csatornát nyisson az új bukaresti vezetőkkel, ugyanakkor újrapozicionálja Magyarországot egy változó regionális környezetben, egy olyan Európában, amelyet egymásra tevődő válságok és folyamatosan átrendeződő szövetségek jellemeznek” – állapította meg a politikai elemző.
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két ember belefulladt a Snagovi-tóba a péntek esti vihar közben, Argeș megyében pedig egy beszakadt tetőzet végzett egy emberrel.
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!