2010. július 01., 07:152010. július 01., 07:15
Ez volt ugyanis az utolsó szalmaszál, amelybe a kormány – bevételeit növelendõ – belekapaszkodott azután, hogy az alkotmánybíróság minden politikai befolyásoltság és nyomás ellenére kimondta: a nyugdíjak lefaragása magántulajdont sértõ cselekedet, következésképpen törvénytelen. Tehát nem alkalmazható. Kiadást csökkenteni szándékozó takarékossági intézkedés helyett tehát bevételt növelõ, de legalábbis növelni szándékozó eszközt léptet életbe mától a kormányzat ahhoz, hogy a jelenlegi, több mint kilencszázalékos államháztartás-hiányt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapított 6,8 százalékos szintre szorítsa vissza, s hogy ennek nyomán Románia megkaphassa az ötödik, 850 millió euró értékû hitelrészletet. Az áfa növelése, mint ismeretes, csak az egyik intézkedés azok sorából, amelyekkel az állam minél több pénzt igyekszik beseperni, hiszen ugyancsak mától huszonöt százalékkal csökken a közalkalmazottak bére. Még nem tudni, hogy e két intézkedés meghozza-e a kormányzat és az IMF által remélt eredményt. Az viszont megelõlegezhetõ, hogy az áfa növelése egyfelõl pénzhígulást, másrészt a bruttó hazai termék 70 százalékát termelõ és az államkasszába e szerint adózó magánszféra, de még az önkormányzatok szintjén is többletkiadást, tehát – akárcsak a közalkalmazottak bércsökkentése – a fizetõképesség gyengülését idézi elõ. Márpedig a fizetõképesség csökkenésének egyenes következményeként kevesebb pénz forog, minekutána kevesebb adó és kevesebb áfa folyik be az államkasszába. A nyugdíjak tervezett csökkentése által korábban vetett hullámok elcsitultak. Arra volnék kíváncsi, hogy lesz-e hasonló vihar, ha a kormányzat, esetleg a korrupcióellenes hivatal nem tesz semmit az adófizetõk pénzébõl összeálló államkasszából kifizetett csillagászati és gyanús közbeszerzési ügyletek tárgyában. S ha a mostani tûzoltó intézkedések után nem hozza meg a gazdaságot élénkítõ, az adóztatási rendszert a valósághoz pászító intézkedéseket.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.