2010. július 01., 07:152010. július 01., 07:15
Ez volt ugyanis az utolsó szalmaszál, amelybe a kormány – bevételeit növelendõ – belekapaszkodott azután, hogy az alkotmánybíróság minden politikai befolyásoltság és nyomás ellenére kimondta: a nyugdíjak lefaragása magántulajdont sértõ cselekedet, következésképpen törvénytelen. Tehát nem alkalmazható. Kiadást csökkenteni szándékozó takarékossági intézkedés helyett tehát bevételt növelõ, de legalábbis növelni szándékozó eszközt léptet életbe mától a kormányzat ahhoz, hogy a jelenlegi, több mint kilencszázalékos államháztartás-hiányt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapított 6,8 százalékos szintre szorítsa vissza, s hogy ennek nyomán Románia megkaphassa az ötödik, 850 millió euró értékû hitelrészletet. Az áfa növelése, mint ismeretes, csak az egyik intézkedés azok sorából, amelyekkel az állam minél több pénzt igyekszik beseperni, hiszen ugyancsak mától huszonöt százalékkal csökken a közalkalmazottak bére. Még nem tudni, hogy e két intézkedés meghozza-e a kormányzat és az IMF által remélt eredményt. Az viszont megelõlegezhetõ, hogy az áfa növelése egyfelõl pénzhígulást, másrészt a bruttó hazai termék 70 százalékát termelõ és az államkasszába e szerint adózó magánszféra, de még az önkormányzatok szintjén is többletkiadást, tehát – akárcsak a közalkalmazottak bércsökkentése – a fizetõképesség gyengülését idézi elõ. Márpedig a fizetõképesség csökkenésének egyenes következményeként kevesebb pénz forog, minekutána kevesebb adó és kevesebb áfa folyik be az államkasszába. A nyugdíjak tervezett csökkentése által korábban vetett hullámok elcsitultak. Arra volnék kíváncsi, hogy lesz-e hasonló vihar, ha a kormányzat, esetleg a korrupcióellenes hivatal nem tesz semmit az adófizetõk pénzébõl összeálló államkasszából kifizetett csillagászati és gyanús közbeszerzési ügyletek tárgyában. S ha a mostani tûzoltó intézkedések után nem hozza meg a gazdaságot élénkítõ, az adóztatási rendszert a valósághoz pászító intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok