2010. július 01., 07:152010. július 01., 07:15
Ez volt ugyanis az utolsó szalmaszál, amelybe a kormány – bevételeit növelendõ – belekapaszkodott azután, hogy az alkotmánybíróság minden politikai befolyásoltság és nyomás ellenére kimondta: a nyugdíjak lefaragása magántulajdont sértõ cselekedet, következésképpen törvénytelen. Tehát nem alkalmazható. Kiadást csökkenteni szándékozó takarékossági intézkedés helyett tehát bevételt növelõ, de legalábbis növelni szándékozó eszközt léptet életbe mától a kormányzat ahhoz, hogy a jelenlegi, több mint kilencszázalékos államháztartás-hiányt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapított 6,8 százalékos szintre szorítsa vissza, s hogy ennek nyomán Románia megkaphassa az ötödik, 850 millió euró értékû hitelrészletet. Az áfa növelése, mint ismeretes, csak az egyik intézkedés azok sorából, amelyekkel az állam minél több pénzt igyekszik beseperni, hiszen ugyancsak mától huszonöt százalékkal csökken a közalkalmazottak bére. Még nem tudni, hogy e két intézkedés meghozza-e a kormányzat és az IMF által remélt eredményt. Az viszont megelõlegezhetõ, hogy az áfa növelése egyfelõl pénzhígulást, másrészt a bruttó hazai termék 70 százalékát termelõ és az államkasszába e szerint adózó magánszféra, de még az önkormányzatok szintjén is többletkiadást, tehát – akárcsak a közalkalmazottak bércsökkentése – a fizetõképesség gyengülését idézi elõ. Márpedig a fizetõképesség csökkenésének egyenes következményeként kevesebb pénz forog, minekutána kevesebb adó és kevesebb áfa folyik be az államkasszába. A nyugdíjak tervezett csökkentése által korábban vetett hullámok elcsitultak. Arra volnék kíváncsi, hogy lesz-e hasonló vihar, ha a kormányzat, esetleg a korrupcióellenes hivatal nem tesz semmit az adófizetõk pénzébõl összeálló államkasszából kifizetett csillagászati és gyanús közbeszerzési ügyletek tárgyában. S ha a mostani tûzoltó intézkedések után nem hozza meg a gazdaságot élénkítõ, az adóztatási rendszert a valósághoz pászító intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok