2010. június 23., 11:172010. június 23., 11:17
A jelek szerint ugyanakkor Emil Bocék itthon erőteljesen gyomrozzák a magyar alakulatot, adja be a derekát, az ügyben illetékes környezetvédelmi és művelődési miniszterei révén járuljon hozzá a bányanyitás jóváhagyásához – sőt nem csodálkoznánk, ha Verespatak ügye konkrét alku tárgyát képezné a két alakulat között.
A spekulációkon túlmenően sokatmondó, hogy a zöld tárca magyar vezetője az engedélyezési folyamat újraindításáról szóló bejelentésekor – mosom kezeimet formán – megjegyezte: ha a beruházó kanadaiak tiszteletben tartják a hazai jogszabályokat, akkor nem marad más választása, mint rábólintani. Csakhogy olyan ország környezetvédelmi minisztereként, amelynek korábban többször meggyűlt a baja az ipari létesítmények okozta szennyezésekkel, Borbélynak inkább az elveket, és nem a gazdasági érdekeket kellene szem előtt tartania.
Ahogy teszik azt például Nagybányán (a hely szelleme, ugye), ahol a pártok helyi szervezetei és az önkormányzat hadat üzent a környezetet és a lakosságot egyaránt súlyosan szennyező bányaipar ellen, amelynek kapcsán remélhetőleg a polgárok is kifejezik markáns véleményüket a közelgő népszavazáson. A Zazar-parti városban ciántechnológiás kitermelést tervező orosz multimilliárdosnak nem sikerült meggyőznie arról a nagybányaiakat, amivel Verespatak kapcsán a kanadaiak bombázzák folyamatosan a nyilvánosságot, mégpedig hogy a beruházás jelenti az egyedüli mentsvárat a helyi közösség számára. Arról nem beszélve, hogy a máramarosi megyeszékhely lakossága a saját bőrén tapasztalta meg, mekkora szakadék tátong a törvények betartása leple alatt elhangzó ígéretek és a gátszakadás valósága között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok