Magyarán folyamatos huzavonáról van szó, aminek az a következménye, hogy gyakorlatilag több mint harminc esztendő alatt nagyon kevés érdemi reformot sikerülhetett következetesen végigvinni.

Ebből a tapasztalatból kiindulva pedig nyilván szkeptikusak a pedagógusok és az oktatásban érintettek, kétkedve figyelik, mit hirdetnek ki, vonnak vissza, módosítanak, és mi fölött vitatkoznak a döntéshozók. De ettől eltekintve sem lehetünk derűlátók, hiszen „papírunk is van róla”, hogy tanügyünk elégtelenre vizsgázik.

A diákok képességeit összegző nemzetközi teljesítménymérési program legutóbbi, 2018-as felméréséből az derült ki, hogy a romániai iskolások bizony gyengén teljesítettek. Az látszik, hogy felmondják a megtanult ismereteket, képesek reprodukálni a tartalmakat, de a romániai oktatás azért nem képes a nemzetközi teszten résztvevők jobbjai közé kerülni, mert a diákok csak nehézkesen alkalmazzák ismeretlen helyzetekben, új összefüggésekben tudásukat. És ez nem föltétlenül az ő hibájuk, hanem inkább a rendszeré, aminek ők a szenvedő alanyai, a tárgyai és bizonyos tekintetben áldozatai.

A tavasszal soron következik az új PISA-felmérés, kíváncsian várjuk, mit mutat ki, vajon javultak-e az eredmények. Erősen kérdéses, ugyanis az elmúlt két évben a pandémia okozta kapkodás, következetlenség, az online térbe való kényszerülés zűrzavart, egy helyben toporgást okozott, így nem valószínű, hogy a diákok teljesítménye pozitív irányba mozdult volna el.

Közben huzavona zajlik a hangzatos Művelt Románia elnevezéssel ellátott, történelmi jelentőségűnek meghirdetett projekt körül, amelynek keretében az oktatási rendszer jobbítását, korszerűsítését, átfogó reformját akarják megvalósítani. A szakszervezetek felróják, hogy az oktatás és tanügyi alkalmazottak támogatásáról szóló, a reformot előkészítő megállapodás még nem valósult meg. A Művelt Románia, amelynek történelmi léptékűnek nevezett, 3,6 milliárd eurós a finanszírozási kerete, olyan nagyívű célokat lebegtet, mint a korai iskolaelhagyás és a funkcionális analfabéták arányának visszaszorítása, a digitális kompetenciákkal rendelkezők, a felsőfokú végzettek számának növelése és a többi.

Kíváncsian várjuk, hogy vajon megvalósul-e érdemben valami kézzelfogható a hatalmas horderejűnek beharangozott oktatási reformból, mire a mostani első osztályosok elérkeznek az érettségiig. Addig is borítékolható, hogy nem fog zökkenőmentesen haladni a reform, hiszen azok, akiknek a kezében van az irányítás, nap mint nap folytatják a huzavonát. Ígérnek, felszólítanak, tárgyalásra hívnak, projekteket terveznek, majd újraterveznek, halogatnak, vitatkoznak és így tovább.