Pataky István

Pataky István

Van-e jövőjük az erdélyi kastélyoknak?

2022. augusztus 25., 09:34

2022. augusztus 25., 09:34

Az utóbbi években reneszánszukat élik az erdélyi kastélyok, kúriák. Egyelőre ez még nem a látványos megújulásukat, egykori pompájuk visszanyerését jelenti, de a kommunisták által meghurcolt arisztokraták által emelt épületek iránt megnövekedett turisztikai és médiaérdeklődés az első fontos lépés egy olyan úton, amelynek vége sikertörténet is lehet.

Egy nem is olyan régi kimutatás szerint az erdélyi magyar hírfogyasztó a kastély és a medve szavakkal böngészett a legtöbbet a sajtó által bemutatott történések között, ami azt jelenti, hogy a kastélyok világának sikerült felvenni a versenyt a bulvársztorik egyik legújabb válfajával is, ami nem kis teljesítmény. A román médiát is megérintette a téma, s miután a televíziókban nagy nézettségi mutatókat produkáltak a kastélyos beszámolók, azok állandósultak a hírfolyamokban. Ma egy-egy kiruccanás vagy hosszabb szabadság keretében trendinek számít ellátogatni valamelyik erdélyi kastélyhoz, kúriához, még akkor is, ha az alig van látogatható állapotban. Az sem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több önkormányzat akar kastélytulajdonossá válni.

Erdély több száz kastélyának, illetve kúriájának legújabb kori történetét három lényeges fejezet határozza meg. Az első nyilvánvalóan a restitúció folyamata, amely – minden ellentmondásával együtt – megadta az esélyt a jövőnek. Olykor komoly jogi küzdelmek árán, de az egykori tulajdonosok vagy azok leszármazottainak túlnyomó többsége újra birtokba vehette államosított tulajdonukat. Fontos itt megjegyezni, hogy a visszaszolgáltatás mintegy másfél évtizeddel ezelőtt hirtelen megtorpant, bár a törvények változatlanok maradtak. Ha valakinek kételyei lennének a titkosszolgálatok által kevésbé ellenőrzött bukaresti sajtószegmensben sokszor párhuzamos, háttér-, esetleg mélyállamnak nevezett befolyásról, akkor felteheti a kérdést: miként lehet az, hogy egyik pillanatról a másikra a román jogállam, igazságszolgáltatás mondvacsinált, izzadságszagú indokokra hivatkozva kezdi el gáncsolni az elkobzott magyar vagyonok restitúcióját, helyenként pedig visszaállamosítási akciókat kezdeményez erre vonatkozó nyilvános politikai döntések, jogszabályi változtatások nélkül?

A lényeg mégiscsak az: a restitúció révén sok, nagyon sok kastély, kúria került vissza egykori tulajdonosa kezébe. Itt következik a második lényegi fejezet, éspedig a felújítás kálváriája. Bármennyire is uralja a közvélekedést a „gazdag arisztokraták”, a „pénzes kastélytulajdonosok” képe, a valóság egészen más. Családi történelmükhöz ragaszkodó, de a lelakott, félig lerombolt, minden egyes szegletében restaurálásra szoruló, a mai kényelmi igényektől idegen, terebélyes épületek újjávarázsolásához szükséges anyagiakkal nem rendelkező tulajdonosok igyekeznek szélmalomharcot vívni a számukra elsősorban lelki, elvi kérdést jelentő értékmentésért. Néhányuknak jelenthet váratlan mentőövet az uniós helyreállítási alapok Romániának szánt részéből érkező pályázati pénz, amely kevesebb mint négy év alatti teljes felújítást ígér, európai színvonalú turisztikai útvonalak létrehozásával párhuzamosan. Ez utóbbi terv körül is számos kérdőjel sorakozik még, a kiszámíthatatlan kivitelezéstől egészen a politikai környezet esetleges megváltozásának negatív következményéig.

A harmadik fejezet a fenntartásról, a hatékony működtetésről szól. Jelenleg ez az epizód nagyon kevés erdélyi kastélyt, kúriát érint, hiszen ennek feltétele a felújítás megvalósítása. Nem kis kihívásról van szó itt sem. Sok száz kastélyszállóra aligha van igény, úgy meg végképp nehéz optimista terveket szőni, hogy a legtöbb restaurálásra érkező pályázati pénz feltételként szabja meg a profitorientáltság többéves mellőzését. Mindezek ellenére már most vannak pozitív példák, egyfajta úttörés már ebben, az utolsó szakaszban is elkezdődött.

Egy-két helyen már olvashattunk arról, hogy Erdély vagy annak egyes kisebb régiói akár kelet-európai Loire-völgy mintájára formálhatják kastélyos, kúriás jövőjüket. Szépen hangzik, bár illúziógyártásban mindig jók voltunk. Egyelőre az is elég, ha egy valós erdélyi jövőkép körvonalazódik az épített örökség megmentése érdekében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A TikTok-AUR-generáció

Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.

Makkay József

Makkay József

A fogatlan emberek országa

Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin marad

Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.

Makkay József

Makkay József

Megtűrt vagy száműzött magyar nyelv Erdélyben

Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.

Kiss Judit

Kiss Judit

Anyai pofonok és kényszermunka mínusz 30 fokban

Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.

Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar–román együttműködés Iohannisért?

Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.