2010. május 11., 11:202010. május 11., 11:20
Kötve hiszem azonban, hogy a hiányra csak most, egyik napról a másikra, az IMF segítségével döbbent rá az államfő és a kormány. Tudták ezt akkor is, amikor a kampány hevében bér- és nyugdíjemelésekről döntöttek, tudták, amikor a lakosság áltatásával próbáltak voksokat gyűjteni, s miközben szórták a közpénzeket, nem maradt idejük a válságstratégia kidolgozására.
A mostani intézkedések pedig igazából semmit nem oldanak meg. Mi több, tovább ártanak a magánszférának, amely eddig is egyedül fizette a válság számláját. A bérek, nyugdíjak, segélyek csökkenésével a vásárlóerő oly mértékben visszaesik, hogy újabb vállalkozások a redőny lehúzására kényszerülnek. Ami ugyebár szintén a költségvetési bevételek apadását eredményezi, ez pedig ismét cselekvésre kényszeríti a kormányt. A következő lépés pedig már nem lehet más, mint az áfa és az egységes adókulcs emelése, másképp ugyanis nehezen lesz esély a büdzsén tátongó lyukak betömésére. Ez azonban a mostani megszorításokhoz hasonlóan csak tűzoltás lenne. Ahhoz a Boc-kormányok által két éve elmulasztott vállalkozásbarát stratégiára van szükség. Fenntartható gazdasági növekedést ugyanis csak jól működő magánszférával lehet biztosítani.
Első lépésként például sürgősen el kellene törölni a tavaly kivetett, júniustól módosuló, ám változatlanul vállalkozásgyilkos átalányadót, majd olyan átfogó stratégiát kellene papírra vetni, s mielőbb gyakorlatba ültetni, amely a cégbejegyzéstől kezdve gyökeresen megváltoztatja a jelenlegi állapotokat. Ha ugyanis kevesebb pénzből, kevesebb utánajárással lehet céget indítani, s ehhez még egy kis adókedvezményt is biztosítanak, nem kell sok időnek eltelnie a gazdasági növekedés beindulásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok