Pataky István
2020. március 19., 09:072020. március 19., 09:07
Minden jel szerint messze még a koronavírus-járvány vége, a gazdasági és egyéb következményekről jósolni is felesleges. De az már most nyilvánvaló, hogy a nemzetközi szervezetek intézményes keretei közötti, erősen szabályozott együttműködés gyakorlatilag csődöt mondott.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lassan, hiteltelenül, karizmatikus megszólalók hiányában elkeserítően szürkén reagált a járványra. A WHO anyaszervezete, a már jó ideje csak egy hangzatos gittegyletként tevékenykedő Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egyszerűen eltűnt a képből. A Európai Unió, amely a migránsválság idején rossz döntések sorozatát hozta, most egész egyszerűen lefagyott. Intézményeinek vezetői megkésve tettek semmitmondó nyilatkozatokat, nemcsak stratégiára, de bátorító nyilatkozatokra sem tellett tőlük.
Az egyes országok magukra maradtak. Kizárólag saját hatáskörben igyekeztek és igyekeznek kezelni a válságot, felemás sikerrel. Olaszország számára a baj kellős közepén derült ki, hogy Brüsszel inkább akadályozza, mint segíti a megoldáskeresésben. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke egy héttel ezelőtt jelentett be intézkedéseket a koronavírus-járvány okozta problémák ellensúlyozására. Csakhogy egy elszólásban hozzátette: a banknak nem feladata az állampapírpiacokon mutatkozó hozamkülönbségek bezárása. A megjegyzés azt sugallta, hogy az ECB visszavonulhat a hitelező szerepéből Olaszország esetében. Lagarde nyilatkozata eladási hullámot indított el a kötvénypiacokon, s majdnem bedöntötte az amúgy is gyengén álló olasz állampapírok árfolyamát, pedig a kijelentés elhangzásakor már nyilvánvaló volt az itáliai gazdaság drámai helyzete a koronavírus-járvány miatt. Rómában óriási felháborodást keltett a nyilatkozat, a teljes politikai elit vesztette el pillanatok alatt bizalmát az EU-ban. Néhány nappal később az ECB elnöke elnézést kért a bank kormányzótanácsának többi tagjától a baklövés miatt.
Az unió botladozásaival párhuzamosan viszont meglepően jól működik az elsősorban saját polgáraik érdekeit szem előtt tartó tagállamok együttműködése. A válsághelyzet mostani, kezdeti stádiuma azt mutatja, hogy az országok között zökkenőmentesebben születhetnek gyors, egymást segítő döntések, mint az EU bürokratikus, túlbonyolított, éppen ezért lassan reagáló intézményrendszerében. Az utóbbi időben mélyponton lévő magyar–román viszonylatban történt az egyik leglátványosabb példa az olajozott megoldáskeresésre. A járványválság okozta súlyos helyzetet, a román állampolgárok tömeges fennakadását a lezárt osztrák–magyar határnál kétoldalú külügyminiszteri, majd miniszterelnöki egyeztetésekkel sikerült feloldani.
A koronavírus előbb vagy utóbb lecseng, de bizonyosan nyomot hagy a nemzetközi, európai diplomáciában. A mostani közös baj összeránthatja az öreg kontinens államait, de csapást mérhet az intézményesített globális együttműködésre és az Európai Unióra.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!