Bizonyos esetekben a tudás és nem tudás határa olyan keskeny ösvény, amin egy felnőtt nem sétálgathat kényelmesen, a gyerekember pedig talán még a közelébe sem merészkedik. Holott épp őt érinti, lévén szó a gyermekbetegségek elleni védőoltások beadatásáról vagy elutasításáról.
2016. december 26., 19:462016. december 26., 19:46
De a gyermek csak szenvedő alany, nem képzett vagy önjelölt egészségfilozófus: a szülei tudásának vagy nem tudásának örülhet vagy válik esetleg áldozatává. Első látásra ilyen egyszerű: a tudatlan vagy bigott ember elutasít mindent, amit nem az áldott természettől kap ajándékba, hanem egy másik ember adja, ráadásul még az injekció pluszfájdalmával együtt. Csakhogy aki huzamosabb ideje él a tájainkon, az jól tudja, az első látás hatása mit sem ér, hisz a felszín alatt a dolgok úgy összekuszálódnak, hogy ember legyen a talpán, aki képes volna könnyen kibogozni. Így hát második vagy harmadik látásra-nézésre kiderülhet, hogy az oltást elutasító nem a tudatlanok, hanem a nagyon is sokat tudók táborához tartozik.
Gondoljunk csak a néhány éve szinte angyali üdvözletként meghirdetett össznépi vérképelemzés kötelezővé tételére, ingyenesen, úgyhogy nagyon sokan éltek is vele. Épp csak a szétkürtölt jó hatás maradt el: összevissza eredmények születtek, az egyik leggyakoribb ilyen „felfedezés” volt a csontsovány és a túlsúlyos ember azonos zsírtartalmú vérképe. Nagyon hamar kiderült a turpisság: óriási mennyiségű lejárt laboratóriumi reagens volt az egészségügy intézményei nyakán, és kitalálták: inkább így szabadulnak meg tőle, mintsem a szemétbe dobva netán a környezetet szennyezzék vele. A feltételezett bajok járulékos gyógyszerkeresletéről nem is beszélve! Cirkuszi illuzionisták ügyességével simították el az egészet, senki nem halt bele, minek is hajcihőztek volna hiába. Sajnálatos viszont, hogy a mostani kanyarójárványnak vannak áldozatai. A gyerekbetegséget épp azért hívják így, mert minél korábban kapja el valaki, annál könnyebben átvészeli, komoly szövődményeket felnőttkorban okozhat. Most viszont egy-egy újabb halálesetnél mindig kihangsúlyozzák: a szülők elmulasztották a védőoltást. Szó sem esik arról, hány szülő kapta fel a fejét a védőoltásokat készítő Cantacuzino Intézet nemrég történt bezárásakor, kérdezvén: mi lesz az oltásokkal?! Valami rég lejárt hatástalanságot sóznak majd ránk?! Most kivizsgálást, intézkedéseket ígértek. De ezekre a szerencsétlen előzményekre vajon gondolnak-e majd, vagy elintézik egy legyintéssel: az akkori kormány sara!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!