Kiss Judit

Kiss Judit

Tisztelet és testi sértés

2020. február 05., 09:25

2020. február 05., 09:25

Bizony megtörténik olykor, hogy az iskolában uralkodó emberközi viszonyok odáig fajulnak, hogy a diák bántalmazza a pedagógust, rákiabál, megfenyegeti, esetleg meg is lökdösi. És ez természetesen ellenkező előjellel is előfordul: a manapság széltében-hosszában az angol bullying (bántalmazás) kifejezéssel illetett jelenség arra is vonatkozik, amikor a pedagógus alázza, fenyegeti vagy netán ütlegeli a gyereket, ha a szülő támad rá a pedagógusra, sőt, az is, amikor az egyik gyerek megszégyeníti, alaposan megruházza a másikat.

Nem új a nap alatt, hogy a különböző nemzedékek, illetve a nevelők és neveltek, tanítók és tanítottak közt eleve feszültséggel telített a mindennapi kapcsolat, kérdés azonban, hogy miként kezeli mindezt a 21. századi oktatási rendszer, maga a társadalom – ha úgy tetszik, lebontva: a felnőttek, a kamaszok, avagy pedagógusok társadalma. Ki mennyire belátó, mennyire arrogáns, mennyire bosszúálló, mennyire megértő, mennyire tekintélyelvű, avagy mit enged meg magának. Gyakorta elhangzik (ahogyan az valószínűleg évszázadokon keresztül minden idősebb nemzedékben óhatatlanul megfogalmazódott, csak más-más koordinátákra vonatkozóan), hogy a fiatalokat nehezen lehet fegyelmezni, a felnőttek normarendszerének aklába terelni. Másak lehettek ennek okai és módszerei száz, hetven, húsz évvel ezelőtt is, és ismét másak manapság. Valószínűleg ezt sem tartja eléggé szem előtt, nem igazodik a mai viszonyokhoz az oktatási rendszer.

Messzire elvezethet, ha elkezdenénk vizsgálni az iskolai erőszak okait és következményeit. Ugyanakkor rengeteg kérdést felvet, illetve számos tényező függvénye, hogy valójában hol húzódik az egymás iránti tisztelet és tiszteletlenség, a tolerancia és intolerancia közti vékonyka határvonal. A hazai oktatási rendszer rengeteg meglévő, tovább burjánzó rákfenéjét, így egyelőre az iskolai erőszak jelenségét sem képes megfelelően kezelni és szabályozni, hiszen ha így tenne, nem történnének gyakorta az iskolában a gyerek és a felnőtt lelki egészségét károsító esetek.

A bukaresti szenátus elfogadta a már korábban is meglebegtetett törvénytervezetet, amely a rendőrökéhez hasonló státust biztosítana a tanároknak. Eszerint a pedagógusok úgynevezett hatósági státust kapnának, amely lehetővé tenné, hogy a hatóságok azonnal közbelépjenek, amint egy pedagógust fizikai vagy verbális bántalmazás ér, és a jelenleginél sokkal szigorúbban büntetnék azokat, akik a tanárokat bántalmazzák. A jogszabály kezdeményezői szerint mind több jel mutat arra, hogy a tanárokat egyre kevésbé tisztelik a diákok, és számos esetben testi sértésig fajultak a pedagógusok ellen irányuló erőszakos cselekedetek. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa.

Felmerül a kérdés: vajon a túlkapásokra vetemedő, a tanárt bántalmazó kamasz a hibás valójában? Vagy pedig az otthoni nevelésben, a szociális életet szabályozó írott és íratlan törvények lefektetésében, betartatásában keresendők a fő okok? Vajon hol máshol tanulja avagy nem tanulja meg az embertársai iránti tiszteletet a gyerek, ha nem a családi mikroközösségben? És nem késő már megtanítani a tiszteletre, ha eljutott odáig, hogy felemelje a kezét a tanárra? Vajon az iskolákban egészen pontosan és világosan kijelölik, hogy mihez kell igazodnia diáknak, tanárnak egyaránt, milyen határokat nem szabad túllépnie? És felkészítik kellőképpen a felsőoktatásban a leendő pedagógusokat arra, hogy miként kezeljék az esetleges feszültségeket? És még számos, ehhez hasonló kérdést feltehetnének és megválaszolhatnának az oktatási rendszer képviselői, hogy bár jottányival közelebb kerüljünk ahhoz, hogy megfelelően lehessen kezelni az iskolai bántalmazás jelenségét.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Második hely kiadó, Simion a befutó?

A precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés.

Makkay József

Makkay József

A tehenek bélgáza zavarja leginkább Brüsszelt

Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.

Páva Adorján

Páva Adorján

Koszovó és Székelyföld kötényt ad Romániának

A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.

Kiss Judit

Kiss Judit

Hírfolyamunkban a hó – Semmi különös, csak egy csoda

Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ki menti meg a magyarokat az eszement közigazgatási átszervezéstől és az asszimilációtól?

Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az RMDSZ, a kormányzás és a feketeleves

Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump visszatér: Európa lépéskényszerben, a magyarok örülhetnek

Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.