2010. június 18., 10:182010. június 18., 10:18
Az idősíktól eltérően sokkal lényegesebb, hogy az elmúlt négy hónap során még inkább meglazult az EMEF-et életre hívó RMDSZ és az EMNT közötti együttműködés, holott másfél éve éppen abból a célból alakult a döntéshozó testület, hogy kidolgozza, és lehetőleg gyakorlatba is ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Amelyekre most, a magyar társadalmat hatványozottan sújtó megszorítások közepette ugyanvalóst szükség lenne. Csakhogy a két szervezet álláspontja a válságellenes intézkedések kapcsán is látványosan eltért egymástól: miközben az RMDSZ a bukaresti kormánykoalícióval való szolidaritást, a népszerűtlen döntések felvállalását választotta, az EMNT a mai napig nem látja értelmét a bér- és nyugdíjcsökkentésnek, és nyíltan a bizalmatlansági indítvány megszavazására buzdította a szövetség honatyáit. Mint láttuk, sikertelenül. Miközben tehát az elmúlt időszakban jelentősen beszűkült az EMEF-et alkotó szervezetek viszonya, az együttműködésnek új lendületet adhat a magyarországi választások nyomán hatalomra került nemzeti kormány. E tekintetben akár reménykeltőnek is tűnhet, hogy az egyeztető fórum vezetőivel Semjén Zsolt, az Orbán-kabinet nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese is egyeztet a kincses városban, akitől első kézből értesülhetnek a felek az új nemzetpolitika irányvonaláról, a határon túli támogatáspolitika várható átalakításáról. Mindez többek között a Kulturális Autonómia Tanács hónapok óta halogatott megalakulása fényében is hasznos, hiszen a testület éppen a romániai magyar közösség széles körű önállósodásának elősegítésére hivatott, amihez Budapestről és Bukarestből, Tőkés László EP-alelnökké választása nyomán pedig immár Brüsszelből is kedvező hátszelet kaphat. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy tiszta lappal lehessen nekivágni a magyar–magyar kapcsolatok tartalommal való megtöltésének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok